fbpx

| Gönye László

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mielőtt arany ékszert vásárolnál

Nem kell Dél-Amerikáig menni, hogy lássuk, milyen súlyos környezeti és társadalmi hatással jár az aranybányászat. A verespataki botrány miatt már sokan tudják, valójában milyen ára is van az aranynak. Nézzük!

Az aranybányászat a világ egyik legszennyezőbb iparága. Egy aranygyűrű elkészítése során 20 tonna bányahulladék keletkezik. A világszerte működő bányákban pedig közel annyi földet hordanak el, mint a természetes erózió hatásaként a Föld összes folyója.

Mindez nem csupán az irdatlan mértékű energiafelhasználás miatt kelthet aggodalmat. Indonéziában, Ghánában, az USA-ban és Peruban – és a közeljövőben esetleg Erdélyben is – aranybányák létesítése miatt embereket telepítenek ki otthonukból, közösségeket számolnak fel, és károsítják az ökoszisztémát.

 

Higany, cián, vízszennyezés

A legtöbb aranyat nem létfontosságú dolgokra használjuk. Míg egy kisebb mennyiséget befektetők vásárolnak meg, vagy az elektronikában használnak föl, az arany több mint 80%-a ékszerként végzi. Az ékszerkészítés pedig rendkívül jövedelmező tevékenység: az aranyékszert átlagosan négyszer olyan drágán adják el, mint amennyibe a nyers arany kerül.

Mégis, kevés az olyan ékszerész, aki meg tudná mondani, honnan származik az arany, amit árul. Jelenleg gyakorlatilag lehetetlen rájönni, hogy az általunk vásárolt arany olyan bányából származik-e, ahol mérgező hulladékkal szennyezik a folyókat, sárba tiporják a munkajogot, természeti területeket ásnak fel, vagy éppen őslakos közösségeket üldöznek el.

Az aranykitermeléshez évszázadokon át használtak higanyt, azért hogy az aranyat ennek segítségével vonják ki az ércből. Ez a technológia jócskán felelős a bányászok és környékbeli lakosok rövid életéért.

Brazíliai aranyásók ma is használják ezt a módszert. Egy kutatás során vizsgált csaknem félmillió bányász közel 30%-ának szervezetében a határértéken túli mennyiségben találták meg ezt a mérgező elemet. A régi módszer nyomai sok helyen még ma is fellelhetők: a San Francisco-i öböl jelenlegi higanyszennyezésének például fele az 1849-es aranyláz öröksége.

 

Tudtad-e?

Az 1995 és 2015 között kitermelt/kitermelendő arany körülbelül fele őslakos népek területeiről származik, akiknek a saját földjükhöz való jogát gyakran nem ismerik el egyértelműen. Még olyan helyeken is, ahol a földfelszín birtokjoga a bennszülötteké, a kormány gyakran eladja a bányavállalatoknak a felszín alatti föld birtoklásának jogát.

2001-ben a világ öt legnagyobb aranytermelője Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Ausztrália, Indonézia és Kína volt.

Pik Botha, a Dél-Afrikai Köztársaság volt bánya- és energiaminisztere 1996-os becslése szerint országában a kibányászott arany minden egyes tonnája egy ember életét és 12 ember komoly sérülését követeli meg.

A kitermelés, pontosabban a nemesfém kinyerésének XXI. századi eszköze már ennél is alattomosabb és kártékonyabb: ez a cián. Bár a legtöbb aranybánya megnyitását kísérő botrány kötelező nyilatkozatai közé tartozik, hogy a társaság biztosítja a lakosságot a káros melléktermékek biztonságos kezeléséről, nem egy példa van arra, hogy a társaság nem tudta megakadályozni a ciánszennyezést.

1998-ban Kirgizisztánban egy hatalmas ciánömlés következtében négy ember halt meg, és további több ezer itt élőt kellett kitelepíteni. Nem kell azonban messze mennünk a rossz példáért. 2000-ben százhúszezer tonna mérgező hulladék ömlött a Romániában lévő nagybányai (Baia Mare) aranybányából a Tisza folyóba, amely két és fél millió ember ivóvizét mérgezte meg, és ezerkétszáz tonna halat pusztított el.

Tény, hogy jelenleg nem létezik olyan technológia, amely a felhasznált ciánt nyom nélkül eltüntetné az érintett területről. A verespataki ügy évek óta folyó vitájában is tisztán kell látni: a tervezett, 15 évig tartó kitermelés után nem „tüntethetők el” a bányászat ciános nyomai, bármit is állítanak az érintettek.

Talán a legjelentősebb ártalmat a víznyerő helyekben okozott kár jelenti. A nevadai bányászat például több vizet fogyaszt, mint Nevada állam teljes lakossága, aminek következtében a talajvíz több száz métert csökkent az utóbbi évtizedekben.

Sajnos az aranybányászat elleni tiltakozás nem mindig jár együtt a helyi lakosság szimpátiájával. A kitermelés megugró ingatlanárakat, széles körű foglalkoztatottságot, jó fizetést hoz az adott területen.

A sokszor szerény körülmények között élő helybeliek nem is hibáztathatók azért, hogy nagy lehetőséget látnak egy bányavállalat ígéreteiben. Abba viszont talán kevesen gondolnak bele, hogy a nagyvállalat a kitermelés végeztével, ami legfeljebb pár évtized, nem hagy mást maga után, mint szennyezett környezetet és egy nyílt sebet a tájon.

 

Nem kell messzire mennünk tapasztalatokért

A tervezett verespataki aranybánya ügye 2003-tól folyamatosan terítéken van, és a mai napig nem született megnyugtató nemleges válasz a kitermelést célzó tervekre. A Rosia Montana Gold Corporation, amely Európa legnagyobb külszíni aranybányáját nyitná meg ezen a területen, ígéri, hogy rehabilitálja és megőrzi a vidéket, a legmodernebb és legbiztonságosabb technológiát alkalmazza a kitermelés során. A cég a honlapján közölt állítások szerint 4000 embernek biztosítana munkát, és a 330 tonna arany, illetve 1600 tonna ezüst kitermelésével 4 milliárd dollár bevételhez juttatná a román államot.

A környezetvédők és a terv ellenzői szerint a cég ugyanazt a ciános technológiát alkalmazná, amely a tiszai katasztrófát is okozta, csak egy hasonló baleset következtében hússzor nagyobb szennyeződésnek tenné ki a környezetet. A bányászat során elbontanának négy hegyet, egy völgyet pedig zagytározóvá alakítanának, nem is beszélve a felbecsülhetetlen értékű kulturális és régészeti emlékek pusztulásáról. Az engedélyezési eljárás jelenleg áll, a magyar állam, a magyar és román környezetvédők következetesen ellenzik a tervet.

 

Csődöt mondó aranybánya

Ritkán, de előfordul, hogy nem egy nagyvállalat érdeke érvényesül a nyilvánvaló környezetvédelmi érdekekkel szemben. Ez történt nemrégiben is, amikor a magyar határtól néhány kilométerre fekvő ukrajnai Nagymuzsalyon bezárt egy bánya. A Beregszász és Munkács környéki környezetvédők régóta tiltakoztak a bánya tevékenysége ellen, attól félve, hogy az ércmosáshoz használt vegyszerek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a környezetben. A kilencvenes évek óta üzemelő bánya végül nem a környezetvédők tiltakozása, hanem egyszerű financiális problémák miatt zárt be: a cég jó egymilliárdos tartozást halmozott fel, amit már nem tudott kezelni.

 

Mit tehetsz?

Méltányos kereskedelemből származó arany- és egyéb ékszerekről az alábbi oldalakon olvashatsz:

 

Ne vásárolj „szennyes aranyat”! Erre vonatkozó fogyasztói fogadalmat angolul a www.nodirtygold.org weboldalon nyilvánosan is megteheted. Követeld, hogy a kitermelők álljanak elő olyan alternatívával, amely nem árt az emberi közösségeknek, a munkásoknak és a környezetnek!

Vásárolj inkább régi vagy újrahasznosított aranyból készült ékszert! A boltokban kínált és raktáron levő ékszer kb. egyharmada visszaolvasztott vagy újrafelhasznált darabokból készült.

Kérd meg ékszerészed, járjon utána, honnan származik az általa árult arany, egyszersmind bátorítsd arra, hogy kínáljon környezetvédelmileg elfogadhatóbb és társadalmilag igazságosabb termékeket!

Csatlakozz a ciános aranykitermelés ellen tiltakozó civil kezdeményezésekhez (pl. www.rosiamontana.org)!

 

Kép [cc] elsie

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás