fbpx

| Tudatos Vásárló

Mibe kerül a távhő?

Miért fizet egy keszthelyi lakos évente 160 ezer forinttal többet a távfűtésért, mint egy paksi? Hihetünk-e azoknak az írásoknak, amelyekben a távhőszolgáltatók hosszan fejtegetik, miért nem drága a távhőszolgáltatás, illetve miként válik a közeljövőben a legolcsóbb fűtési móddá?




Jelenleg a legtöbb településen merőben más a helyzet, mint
amit a (meglehet szponzorált) cikkekből megtudhatunk. Legalábbis ez derült ki
az Energia Klub számára, amikor nem kevés utánajárás eredményeként összehasonlították
31 magyarországi település távhő-díjait. Kiszámolták, mennyibe kerül egy
átlagosnak tekinthető, 50 m2-es távfűtéses lakás fűtése egy évben. A mellékelt módszer alapján annak is
utánaszámoltak, mennyibe kerül mindez egy gázzal fűtő háztartás számára.

Egyáltalán nem volt könnyű dolguk. A vizsgálni szándékozott
távhőszolgáltatók jelentős része ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy díjait
közzétegye a világhálón. Így kénytelenek voltak a település honlapjáról, az
önkormányzati oldalakon megkeresni az érvényes rendeletet, és abból
kisillabizálni az éppen aktuális tarifákat.


Flickr







A diagramm letölthető itt

Az árszínvonal tekintetében igen nagy eltérések vannak a
települések között: egy keszthelyi lakos például évente több mint 160 ezer
forinttal fizet többet a távfűtésért, mint egy paksi. A vizsgált településeken
élők évente átlagosan 192 ezer forintot fizetnek ki 50 m2-es lakásuk fűtéséért.
Ehhez képest a hasonló méretű és energiafelhasználású gázfűtéses háztartásban
élők évente mintegy 123 ezer forintot fizetnek a fűtésért. A diagramon látszik,
hogy nemcsak a teljes fizetendő éves díj, hanem az alapdíj illetve hődíj
egymáshoz viszonyított aránya is eltérő a különböző települések esetén.
Kecskeméten és Szegeden például nagyjából azonos a fizetendő hődíj nagysága,
viszont Szeged esetén magasabb az éves alapdíj. Itt álljunk is meg egy
pillanatra és tisztázzunk egy kérdést: mire és hogyan fizetjük az alapdíjat?

 

Mi az alapdíj?


Alapdíjat alapvetően azért számol fel a távhőszolgáltató, hogy, egyrészt,
folyamatosan fenntartsa, karbantartsa, illetve – szerencsés esetben –
korszerűsítse, fejlessze a távhőrendszerét. Ezzel kapcsolatban a szolgáltatónak
az év során folyamatosan költségei merülnek fel, gyakorlatilag függetlenül
attól, hogy éppen fűtési időszak van-e, vagy sem. Sőt: kis túlzással ezek a
költségek akkor is felmerülnének nála, ha mondjuk valamilyen okból egy évre
teljesen leállna a távhőszolgáltatással, hiszen a vezetékeket, berendezéseket
ekkor is karban kellene tartania.

A távhővezeték fenntartásán kívül az alapdíjba azokat a
költségeit is belekalkulálja a szolgáltató, amelyek a cég működtetésével
kapcsolatban szintén állandóan felmerülnek. Ilyen többek között a munkavállalók
bére, az irodák bérleti díja és rezsiköltsége, a berendezések értékcsökkenése.

A szolgáltató az alapdíjat tehát (elvileg!) úgy állapítja
meg, hogy megbecsüli és összesíti mindezen költségeket egy adott időszakra nézve
– mondjuk egy évre, vagy egy negyedévre. Legyen ez például évi 800 millió Ft.
Ezt az összeget a szolgáltató jellemzően az összes, általa távhővel ellátott
lakás, épület légköbméterének összegére osztja szét. Tegyük fel, hogy ez 2,5
millió légm3. Ekkor az alapdíj 320 Ft/ légm3 lesz, tehát egy átlagos lakásnak,
ami kb. 140 légm3, évente 140×320=44800 forintot kell kifizetnie alapdíj címén.
Ezt azonban nem egy összegben fizetjük, hanem hónapokra egyenletesen elosztva,
tehát nyáron is, amikor nincs fűtés. Ebben a példában ez havonta 44800/12=3733
Ft.

E rövid kitérő után visszatérhetünk az eredeti kérdéshez: miért van különbség a
települések között a fizetendő alapdíjban? Egyrészt azért, mert településenként
eltérő méretű és kiterjedtségű távhőrendszerek léteznek. Egy olyan településen,
ahol viszonylag kis területre koncentrálódik a távfűtött lakások, épületek
összessége, és közel van a hőt előállító fűtőmű is, összességében rövidebb
távhő-vezetékrendszerre van szükség. Vagyis kevesebb csövet kell
korszerűsíteni, karbantartani. Tehát ebben az esetben ezek a költségek
arányában véve alacsonyabbak, mint egy olyan településen, ahol a távfűtéssel
ellátott lakások szétszórtan helyezkednek el, esetleg a hőerőmű is messze van,
vagyis ahol több vezetékre van szükség. (Persze kérdés, hogy az utóbbi
település esetén megéri-e kiépíteni a távhőellátást, illetve hogy lehet-e
alacsony az ára…)

A távhőrendszerek nagysága mellett a szolgáltatók eltérő
gazdálkodási gyakorlata is okozhatja az alapdíjakban mutatkozó településenkénti
eltéréseket. Értelemszerűen a hatékonyabban gazdálkodó, erőforrásait
takarékosabban felhasználó vállalat állandó működési költségei alacsonyabbak.

 

Hődíj

Az alapdíj kérdésének tisztázása után térjünk át a távhőszolgáltatónak
fizetendő díj másik lényeges összetevőjére: a hődíjra. Pillantsunk rá ismét a
diagramra! Láthatjuk, hogy a hődíjak tekintetében is vannak eltérések az egyes
települések között. Ózdon és Tatabányán például az alapdíj hasonló, a hőért
azonban Tatabányán többet fizetnek a háztartások. Miért van ez?

A hődíj nagysága lényegében attól függ, hogy a szolgáltató mennyiért
vásárolja a hőt a hőtermelőktől, illetve milyen költségen tudja ő maga
előállítani, amennyiben saját maga is termel hőt. A szolgáltató és a termelő
között kialakuló hőárat több tényező is befolyásolja. Függ a hőt előállító
berendezések típusától, hatásfokától, a felhasznált tüzelőanyag árától, a
szolgáltató által igényelt ún. lekötött teljesítmény nagyságától, a termelőnek
az áram kötelező átvételéből származó árbevételétől.

Mindezeken kívül a szolgáltató és a termelő közti hő árát a
lakossági gázárakhoz, vagy a fűtő- illetve gázolaj világpiaci árának
alakulásához is szokták kötni. Természetesen a hőár kialakításában nagy
szerepet játszik a szolgáltató érdekérvényesítő képessége, alkupozíciója is,
hiszen a termelő minél magasabb áron akarja értékesíteni a hőt, a szolgáltató
pedig minél olcsóbban akarja megvásárolni azt. A vásárolt hőt a szolgáltató
elvileg – ha a szolgáltató illetve az árhatósági szerepet betöltő önkormányzat
a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt – a vásárlási ár közelében, alacsony
árréssel adja tovább a lakosságnak.

A fogyasztók a hődíjat az elfogyasztott (havi) hőmennyiség után fizetik. A
mérés általában épületenként történik a hőközpontban, és az ott mért
mennyiséget osztják szét az épületben található lakások között. A fűtési célú
hőért értelemszerűen a fűtési szezonban fizetünk (vannak azonban szolgáltatók,
akik lehetővé teszik, hogy a téli fogyasztásunkat egész évben elnyújtva,
részletekben fizethessük ki.)

Az általános gyakorlat azonban az, hogy a fűtésért nyáron
csak az alapdíjat fizetjük, télen pedig az alapdíjat és a hődíjat együtt. (A
használati melegvízért természetesen télen és nyáron is fizetünk, szintén
alapdíjat és hődíjat, de ebben a cikkben a melegvíz kérdésére nem térünk ki.)
Ha egy településen pl. 3500 Ft/GJ tarifa van érvényben, akkor a példánkban
szereplő 50 m2-es lakás átlagos fűtési hőfelhasználásával számolva mondjuk
januárban nagyjából 20 ezer forintot kell fizetnie a háztartásnak. Tehát a
korábbi példa szerinti alapdíjat is figyelembe véve ez a háztartás több mint 23
ezer forintot fizet ki télen a fűtésért.

ÁFA


Az ár harmadik fontos összetevője az ÁFA. 2009 augusztus 1-jétől a távhő ÁFA-kulcsa
18%-ra csökkent, míg a gáz és a többi tüzelőanyag esetén ez jelenleg 25%. A
kormányzat (és a távhő-szektor) szándékai szerint az ÁFA-kulcs a távhő esetén
2010. januárjától tovább csökken, mégpedig jelentősen, 5%-ra. Cél természetesen
a távhő „versenyképesebbé” tétele, vagyis magyarul: ne legyen (annyival)
magasabb a távhőfogyasztók fűtésszámlája, mint a gázzal fűtő háztartásoké.

Vessünk egy utolsó pillantást a diagramunkra: az oszlopok
legfelső, narancssárga szelete jelöli a fizetendő ÁFA nagyságát, a vízszintes
barna vonal pedig egy, a korábbi példánkhoz hasonló nagyságú gázfűtéses lakás
hozzávetőleges éves bruttó fűtési költségét. Ha csökken is a narancssárga rész,
hány településen süllyed a barna vonal alá? Bárki utánaszámolhat.

Forrás: Energia
Klub 

Kép [cc] Ges frippy

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás