• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A mi karácsonyunk

2005.12.13. /
Mindenki másképp csinálja, egy mégis közös olvasói történeteinkben: egyszerű ötletekkel varázsolták egyedivé a karácsonyt. A Te ötleteidet is várjuk: hogyan szerzed vissza az ünnep varázsát? Mivel teszed egyedivé és személyessé az ajándékozást?

Mit csináljunk a csomagolóanyagokkal? - Zsolt

Szerintem az ajándékokat be kell csomagolni. A csomagolásnak esztétikai értéke van, és ha boltban vásárolt, vagyis nem saját magunk által készített ajándékot adunk, akkor a csomagolás kitalálásán és megvalósításán keresztül vihetünk némi kreativitást és egyéniséget az ajándékba (már ha a csomagolás maga nem előre gyártott). Ráadásul minden darabot külön be kell csomagolni, ez alapszabály: sokkal izgalmasabb öt kis ajándékot bontogatni, mint egy nagyot. A csomagolás ugyanis arra is szolgál, hogy fokozza az izgalmat és az örömöt – az ajándék már a kezemben van, de még nem tudom, hogy mi az. Igen ám, de a csomagolás révén - különösen karácsonykor - rengeteg hulladék keletkezik. Erre a problémára mi a következőket találtuk ki. Először is, anyagában és terjedelmében is egyszerű, de ízléses csomagolásra törekszünk: a csiribiri, színes, műanyag cuccok helyett természetes alapanyagúra, például papírra, ami végső esetben mehet a többi papírral a szelektív gyűjtőtartályba. Másodszor, óvatosan bontjuk ki a kapott ajándékokat (ezzel csak nő az izgalom!), a csomagolásokat gondosan megőrizzük és újrahasználjuk. Ha a barátok, rokonok ismerik ezt a hóbortunkat, nem fognak megbotránkozni a kissé viseltes, de azért ízléses csomagoláson. Harmadszor, pár éve azt találtuk ki a párommal, hogy a karácsonyi ajándékokat letakartuk egy terítővel, és az alá benyúlva kellett egyenként kiszedni őket. Egyet ő vett ki, egyet én. Ugyan ez sem tökéletes megoldás, de mégis: az ajándékozás izgalma megvolt, csomagolási hulladék viszont egyáltalán nem keletkezett…

A szaloncukor - Lilla

A karácsonyi ajándékbeszerzés mélypontja sokunknál akkor jelentkezik, amikor „csak valami apróságot” szeretnénk még venni. Valami kis kedveset a barátnőknek, valami aranyosat a rokonoknak, amikor vendégségbe hívnak. Vagy csak nem akarunk üres kézzel beállítani az utókarácsonyi-előszilveszteri baráti összejövetelekre. A karácsonyi fogyasztó ilyenkor vetemedik a legértelmetlenebb pénzköltésre: a kütyük, mütyürkék, giccsek és első látásra viccesnek kinéző felesleges borzalmak közötti válogatás meglehetősen reménytelen és lehangoló.

Régóta úgy gondolom, hogy az ünnepekben a készülődés a legjobb, és ezt az időszakot örömmel és lelkesen is meg lehet élni - már ha hagyjuk. Vagy tudatosan úgy alakítjuk, hogy élvezetet okozzon.

Valahogy így jutottam el két évvel ezelőtt a házi-kézi szaloncukor gondolatáig. Barátnőm azonnal vevő volt az ötletre, ő a piacon kezdett szombat reggel, én a sarki ABC-ben. Délelőtt már úgy nézett ki a konyha, mint egy kis cukrászüzem: illatozott ott dió, mandula, mazsola, étcsokoládé, aszalt szilva, narancshéj meg egy kis rum is – minden, ami a jó hangulathoz kell. Karamellizáltunk, bonbont gyúrtunk, csokiba mártogattunk. Délutánra minden csokimasszában úszott, a hűtőt ki kellett pakolni, hogy beférjen a sok száradó csokicsoda. Nem tagadom, megvolt a selejtarány, de valahogy az sem veszett kárba.

A csomagoláshoz külön alkalmat kerítettünk, mert az sem volt hagyományos: többen megkérdezték tőlem a méteráru-boltban, hogy miféle fellépőt tervezek varrni magamnak a számtalan különböző színű, mintegy 20-20 centi széles organzacsíkokból. „Szaloncukrot csomagolok”- így én. Gyönyörűen mutat ugyanis az organza a fényes papíron, vékony rézdróttal összefogva. Benne pedig a csábító csokoládé. A csoki aztán elfogy, a csomagolás pedig eltehető.

Idén már kész manufaktúra gyűlik össze nálunk: lesz sok zene, vidámság, csokoládé-méz-fahéj-illat, színes fényekben úszó papírok és textilek – de ezek csak kellékek. Az ünnepi hangulatot mi magunk teremtjük.

Készülődés a gyerekekkel - Ildikó

Gyakran érezzük úgy, hogy ünnepeink kiüresednek, főleg, ha csak egy-két naptól várjuk, hogy elhozzák a teljesség érzését. Legtöbbször nem is a beteljesedés jelenti a legnagyobb örömet, hanem a várakozás, a készülés rejti magában a szépséget. Ezt élhetjük meg karácsony előtt, adventkor is, ha már hetekkel korábban ünneplőbe öltöztetjük a szívünket. Persze nem úgy, hogy vásárlási láz vesz erőt rajtunk, jól lefárasztjuk magunkat az üzletről üzletre járással, sütéssel, főzéssel, takarítással. Inkább arra gondolok, hogy a kapcsolatok erősítésének, a bensőségesség ápolásának idejévé tehetjük a készülődés heteit.

Gyerekekkel titokzatos perceket lehet megélni a meleg szobában, gyertyafény mellett készítgetett meglepetésekkel, mások örömét keresve. A közösen sütött, díszítgetett mézeskalácsok illata, az angyali csilingeléssel tarkított karácsonyi énekek felejthetetlenül vésik belénk a karácsony bűvös hangulatát, boldogságát. De felnőttként is részünk lehet az ünnep meghittségében: az egymás felé megtett lépésekben, társakra éhezők meglátogatásában,  ajándékok készítésében, melyeknek értékét nem az áruk, hanem a személyességük, az elkészítésükre szánt idő szabják meg. 

A karácsony ideje a hétköznapi életből elkülönített, különleges rendeltetésű idő. Érdemes néhány percet arra szánni, hogy átgondoljuk, mivel töltjük. Engedjük-e magunkat sodorni az árral, hagyjuk-e magunkat elcsábítani a csillogó kirakatoktól, a mindig bővülő kínálattól, vagy különlegesebb utat választunk, ami ugyan több fantáziát, szeretet kíván, de igazi ünneppé teszi az ünnepet.

Az alábbi történeteket  pedig a  www.buynothingchristmas.com –ról szemezgettünk:

Élménykuponok - Sally és John

Férjemtől, Johntól egy kuponkönyvet kaptam ajándékba. A kuponokat év végéig kellett felhasználni. Mire válthattam be őket? Lábmasszázsra, forró italra, amikor kérem. A hosszú, nyugodt séta és a közös fotók nézegetése is a különlegesek közé tartoztak. Képzelhetitek az örömöt, amit a színes rajzokat és az icipici „hirdetéseket” nézegetve éreztem! Ha igazi, értékesen eltöltött időre vágysz, a közös élmények kuponkönyvének ötlete a mi hozzájárulásunk a te karácsonyodhoz.

Zűrzavarcsere - Yvonne

A barátaimmal mindig zűrzavarcserét szervezünk. Következőképp zajlik. Mindenki elhozza azokat a tárgyait, ruháit, könyveit, dísztárgyait vagy játékait, amikre már nincs szüksége. Ezeket mind kitesszük egy nagy asztalra vagy a földre, és mindenki kiválasztja, ami a legjobban tetszik neki (pénz nem cserél gazdát). A végén újra átnézzük, ami megmaradt. Ha senkinek sem kellenek, akkor valamilyen jótékonysági intézmények adjuk. Általában három-négy nagy zsák telik meg a jótékony célra szánt tárgyakkal.”

Amihez ragaszkodsz - Claire

Egy bámulatos ajándékötlet, amiről egy spirituális fegyelemről szóló Richard Foster- könyvben olvastam, hogy valakinek egy olyan dolgodat adod oda, amiről azt mondta, nagyon tetszik neki. Látnod kéne az illető arckifejezését, amikor megkapja ezt az ajándékot – olyannyira váratlan ez a mi tulajdonközpontú kultúránkban.

További ötleteket meríthetsz a tudatosvasarlo.hu 2004-es karácsonyi ötletlistájából. Várjuk a Te ötleteidet is, itt a cikk allatt megírhatod nekünk és a többi olvasónak, Te mivel teszed egyedivé a karácsonyt!







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében