Hiába éltető fényünk a nap,
hosszabb bezártság után szoktatni kell a bőrt a napfényhez, mert a szervezet
csak lassan és fokozatosan építi fel a saját fényvédelmét: a bőrben
festékszemcsék keletkeznek, megvastagodik a szaruréteg, megnő a verejték
mennyisége (a benne lévő urokánsav jó fényszűrő). Nem szabad elfelejteni, hogy a
bőr kapacitása véges, nem lehet sokáig sütkérezni a napon védelem nélkül.

Fényvédőszerek
A
fényvédőszerekben fényszűrők vannak, nekik köszönhetően bizonyos mértékig meg
lehet növelni a bőr saját védekezési idejét. A fényvédőszerekkel szemben
alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak,
fényérzékenyítőek és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Sajnos ezeknek a
kívánalmaknak ma még nem minden készítmény felel meg.

A fizikai fényszűrők jobbak
A
fizikai fényszűrők ásványi mikropigmenteket tartalmaznak, például cinkoxid és
titándioxid port. Jellemzőjük, hogy visszaverik és szétszórják a sugarakat, s
ezért azok csak elenyésző mértékben jutnak a bőrbe. A fizikai filtereket a bőr
általában jól viseli. Védelmet nyújtanak mind az UV-A, mind az UV-B sugarakkal
szemben, felkenés után azonnal hatnak, gyerekeknek és érzékeny bőrű egyéneknek
nem véletlenül javasolják ezek használatát a bőrgyógyászok. Hátrányuk, hogy
erősen, fehéresen fedik a bőrt.
A kémiai fényszűrők közül az UV-A szűrőkhöz a
benzofenonokat és a dibenzoilmetanokat, UV-B filterekhez a benzimidazolt, a
para-amino-benzoésavat és származékait, valamint a fahéjsavésztert alkalmazzák a
leggyakrabban. A kémiai fényszűrőket tartalmazó készítményeket  a megfelelő
hatás érdekében legalább fél órával a napozás előtt fel kell kenni a
bőrre.
Gyakori, hogy fizikai és kémiai fényszűrőket egyaránt felhasználnak a
napozószerekben.

Az ÖkoTest legutóbb 20 fényvédőszert vizsgált meg, s
ezek közül csupán három termék kapott nagyon jó minősítést. Hetet nem tartottak
megfelelőnek, köztük olyan nálunk is ismert napozószereket mint a Delial Plus
Vitamin-naptejet és a Nivea Sun Sun-Sprayt. A negatív minősítést a kritikus
fényvédő filterek és allergiát kiváltó illatanyagok jelenlétével
magyarázták.

A kevesebb több 
A
fényvédőszerekben lévő kémiai filterek terhet is jelenthetnek a bőr számára. A
kevésbé fotostabil anyagok reakcióba léphetnek a bőrrel, s ezáltal megnövelik az
allergia rizikóját. Sokakban él az a tévhit, hogy a napsugarak káros hatásai
magasabb faktorszámú fényvédőszerrel kivédhetőek. A tapasztalat azonban azt
mutatja, hogy előnyösebb alacsonyabb faktoros napozószert használni és inkább
csak a bőr tűrőképességének megfelelő ideig tartózkodni a napon. A l5-20
faktoros fényvédők – ésszerű napozási szokások mellett – általában elegendő
védelmet nyújtanak. A magasabb faktoroknál a fényvédelem alig, viszont a bőr
vegyi terhelése, s persze a készítmény ára is jelentősen
megnő.
 
Kritikus fényvédőanyagok
A legújabb
vizsgálatok szerint egyes kémiai fényvédő filterek (benzofenonok, amelyek UV-B
és UV-A szűrők)  úgy is károsíthatják az egészséget, hogy szabadgyököket
szabadítanak fel és fényérzékennyé teszik a bőrt:
Benzophenone-1
(BP-1),
Benzophenone 2 (BP-2),
Benzophenone-3 (BP-3), vagy Oxybenzone
nemcsak allergizál, de egyes kisérletek szerint a májat is károsíthatja, sőt
állatkisérleteknél hormonszerű hatást is kimutattak. Csak 0,5% -tól kötelező
feltüntetni a készítményen, hogy “oxibenzonumot tartalmaz!”.

Homosalate (HMS): – kémiai filter az UV-B sugarakat
szűri ki, allergizálhat és ez esetben is feltételezik a
hormonhatást.
Homomenthylsalicylate: hormonhatással lehet
számolni
4-Methylbenzylidene camphor (4-MBC): egyes szakértők szerint
instabil UV-B filter, negatív anyagnak tartják, amely allergiát is
kiválthat
A 3-Benzylidene camphor (3-BC): – kémiai fényvédő, szintén
problémás anyag.
Octyl methoxy-cinnamate (OMC),
Octyl-dimethyl PABA
(OD-PABA),
Benzyliden-norbornanon anyagok allergizálhatnak, s a hormonhatást
ezeknél sem zárják ki.

Bőrtípusnak megfelelően
válasszunk
A különféle típusú fényvédők nem egyforma intenzitással
védik a bőrt:
A vizes-alkoholos: készítmények szárítanak, s alacsony
viszkozitásuk miatt egyébként sem könnyű egyenletes védőréteget kialakítani a
bőrön.
A zsírok, olajok: nem különösebben védenek az UV-fénytől. Alattuk a
bőr jobban felmelegszik és a hőleadás is akadályozottá válik.
Emulziók,
krémek: jól és egyenletesen kenhetőek a bőrre. Az O/V (O/V=olaj a vízben)
emulziók a magas víztartalomnak köszönhetően kellemesen hűtik a bőrt, könnyen
lemoshatóak, a V/O (V/O = víz az olajban) emulziók víztaszítóak. Az allergia
veszélyre azonban ezeknél is ügyelni kell. A normál és száraz bőrű egyéneknek a
leginkább ez a típusú napozószer való.
Gélek: Kellemesen hűtenek, könnyen
lemoshatóak. A lipogélek hosszabb ideig a bőrön maradnak, víztaszítóak. A
hidrogélek tapadó filmréteget hagyhatnak a bőrön. A zsíros bőrűek számára inkább
ezeket javasolják.
A mallorka-aknéra hajlamos egyének lehetőleg zsír- és
emulgálószer  mentes fényvédőket használjanak a nyári melegben.

Bár vízbiztos készítményeket is árulnak, ezek
megbízhatóságáról csak annyit: úszás, pancsolás után tanácsos újra bekenni velük
a bőrt.
Kényelmi szempontból sokan szívesen használnak aeroszolos
fényvédőket, annak ellenére, hogy a porlasztás miatt, az anyagok egy része
tapasztalhatóan veszendőbe megy.

Napozáskor arra is gondolni kell, hogy a kémiai
filtereken kívül az illatanyagok és konzerválószerek is kiválthatnak allergiát,
ezért ilyenkor kerülni kell az illatos dezodorok és parfümök használatát.

UV-filteres nappali krémekkel feleslegesen ne terheljük a bőrt. Praktikusabb
nappali krémet használni, s csak szükség esetén felkenni az arcra a fényvédőt.