• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mennyit és miért fizetünk közös költségre?

2011.01.27. /

Mit várhatunk el a közös költségért? Miként ellenőrizhetjük társasházunk gazdálkodását? Mit tehetünk a notórius nemfizetőkkel? Megmondjuk.

Sokan lakunk társasházban, fizetjük a közös költséget, mégis csak kevesen tudják megmondani mire és miért is fizetik pontosan. Az épületek döntő részét kitevő osztatlan közös tulajdon fenntartásáról a lakóközösség a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) foglaltak szerint gondoskodik. A közös tulajdonnal kapcsolatos költségeket a lakónak tulajdoni hányada arányában kell viselnie, hacsak az SZMSZ másként nem rendelkezik. Akinek nagyobb lakása van, többet fizet.

Hogy mi van közös tulajdonban, arra a ház alapító okirata ad választ. Közös rendszerint a lépcsőház, a közlekedők, a tető, a bejárati kapu, a tároló, a lift, a közös központi fűtő berendezés (beleértve a lakásokban lévő radiátorokat is!), a vízvezeték- és csatornahálózat lakásokon kívüli része, a közös gázvezeték, a villamos hálózat azon része, amely a lakás fogyasztásmérője előtt van, a közös szellőző berendezés vagy a kaputelefon. Az ezek fenntartására fordított összeget az évenként kötelezően megtartott közgyűlés szabja meg a közös képviselő által benyújtott büdzsé alapján.

A költségvetés két lényeges részből áll. Tartalmazza egyrészt a működési költségeket, másrészt az állagmegóvásához szükséges munkák költségeit, a felújítási alapot. Mindkettőt érdemes a lakások négyzetméterére vetítve meghatározni. A működési költségek felosztása ettől eltérhet, a felújítási alap szétosztása nem.

 

A fűtés, villany és a víz díja is benne lehet

Lássuk előbb a működési költségeket. Ha a háznak közös kazánja van, akkor a fűtés és melegvíz-készítés ára is a közös költségben jelentkezik, a gázszolgáltató ugyanis egy összegben számlázza az elfogyasztott gázmennyiséget, a felhasznált energia után fizetendő összeg szétosztása a társasház feladata.

Ugyanez a helyzet a közös épületrészek és berendezések villamosenergia-fogyasztásával, de kicsit más a víz- és csatornaszámla. Igaz, hogy az elszámolás alapja a vízszolgáltató mérője által mutatott fogyasztás, azonban ahol a lakásokban almérők vannak, ott a szolgáltató lakásonként számláz a társasház által megadott adatok alapján.

A szemétszállítás díját helyenként a lakók külön fizetik, de gyakoribb, hogy a ház ezt egy összegben egyenlíti ki, és az is a közös költségben jelentkezik.

 

Valakinek állnia kell a karbantartást is

Az épület és a benne lévő berendezések kopnak, elhasználódnak. Ha a karbantartást, javítást elhanyagolják, akkor a hibák sokasodnak, a ház működése akadozik. A közös épületrészek és berendezések fenntartása nem olcsó, de nem lehet megspórolni. Régi házakban sokszor előfordul, hogy egy elhanyagolt gázvezeték szivárogni kezd, és a szolgáltató kikapcsolja a gázt.

A liftet csak úgy lehet működtetni, ha egy hozzáértő cég havi rendszerességgel ellenőrzi, különben a szakhatóság megtilthatja a működését, és ennek a lakók nem szoktak örülni. Költségként jelenik meg a lépcsőházak, folyosók rendszeres takarítása, az adminisztráció és nem utolsósorban a közös képviselő tiszteletdíja. Nincs ingyen a lakások fogyasztásának összesítésével és nyilvántartásával kapcsolatos adminisztráció sem.

A rendszeres karbantartáson túl időnként szükség van az egyes szerkezeti elemek és berendezések teljes körű felújítására is. Ebből a célból a közgyűlés a közös költségen belül úgynevezett felújítási alapot határozhat meg. Erre azért is szükség van, mert nélküle a társasház – amennyiben nem tudja saját forrásból fedezni a renoválás költségeit – nem kaphat bankkölcsönt. Hitelre akkor is szükség lehet, ha a ház korszerűsítő felújítást akar végezni, például részt venne a Panel Plusz programban.

 

Nézzünk bele a papírokba

Hogy az általunk fizetett közös költség sok-e, vagy kevés, arra csak akkor lehet választ adni, ha a közös képviselő által a közgyűlés elé terjesztett költségvetést részleteiben elemezzük. Erre minden tulajdonosnak joga van, a közös képviselőnek pedig kötelessége biztosítani, hogy betekinthessünk a dokumentumba. A megszavazott éves költségvetés felhasználását bármikor, bármelyik tulajdonos ellenőrizheti.

Amelyik társasházban huszonötnél több lakás van, a gazdálkodás ellenőrzésére a közgyűlésnek számvizsgáló bizottságot kell választania, amely a közgyűlés részére jelentést készít az éves gazdálkodásról.

Ott, ahol évi tízmillió forintnál nagyobb költségvetéssel dolgoznak, kötelező az éves gazdálkodást hiteles könyvvizsgálóval is felülvizsgáltatni. A könyvvizsgálói jelentés segít dönteni a tulajdonosoknak abban, hogy a közös képviselő által a közgyűlés részére készített éves beszámolót elfogadják-e.

Kapcsolódó jogszabály: 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

A társasház olajozott működésének alapfeltétele, hogy a lakótársak a megszavazott közös költséget havonta és pontosan fizessék. Jó tudni, hogy a közös képviselő nem adhat senkinek fizetési halasztást. Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell a késedelmes vagy egyáltalán nem fizetőkkel kapcsolatos közös képviselői teendőket, szankciókat. Ezek általában két hónapi késedelemnél fizetésre felszólító levél kiküldését irányozzák elő. Amennyiben ez nem hat, akkor bíróság útján fizetési meghagyást lehet az adósnak küldeni.

A bíróság nem vizsgálja a követelés jogosságát. Ha a felszólított adós nem ismeri el a tartozását, akkor neki kell bizonyítania, hogy az nem áll fenn. Amennyiben nem támadja meg a fizetési meghagyást, de nem is fizet, akkor a bíróságtól végrehajtást lehet kérni. Ha pedig az adós hat hónapnál többel tartozik, lehetőség van a tartozás összegéig ingatlanára a társasház javára jelzálogjog bejegyzését kérni. Egy közös képviselőnek az ószövetségi Isten szigorával és következetességével kell fellépnie, különben a társasház rövid úton fizetésképtelenné, majd működésképtelenné válik.

Egy átlagos lakótelepi lakás közös költsége négyzetméterenként havi 80-160 Ft. Ez a közüzemi díjaknak (fűtés, meleg víz, víz-csatorna, villany, telefon, kábeltévé) úgy 20-25%-a. A ház ezt csökkentheti, ha például akad olyan helyiség, amelyet bérbe lehet adni – ennek kihasználása a közös képviselő ügyességén múlik. Az viszont már rajtunk, tudatos tulajdonosokon áll, hogy a közös költségre miként tekintünk. Mert az nem átok vagy sarc, hanem a lakhatáshoz elengedhetetlen kiadás, amelyet be kell építeni a családi költségvetésbe.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 19. számában.

Kép [cc] gerardstolk



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében