• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kell enni?

2013.02.13. /

Elég zöldséget, gyümölcsöt esznek az európaiak? Egyáltalán, mennyi az elég? Az Európai Élelmiszerinformációs Bizottság (EUFIC) által készített átfogó felmérés lerántja a kockás leplet a konyhapultunkon porosodó zöldséges-gyümölcsös tálról.

Nem is olyan egyértelmű, mi számít zöldségnek, mi gyümölcsnek. Vegyük például a burgonyát vagy a rebarbarát. Gyümölcsnek számít a gyümölcslé? És ott vannak a hüvelyesek, a különféle magvak.

A meghatározás országonként különböző: Ausztriában, Belgiumban, Dániában a vizsgálat során például a zöldségfogyasztás felmérésekor nem vették figyelembe a keményítőben gazdag gumós zöldségeket, mint például a burgonyát (a WHO is így járt el), a norvégok viszont ide sorolták. Hasonlóan megosztott a helyzet a gyümölcslevek megítélésében.

Egy biztos, az Egészségügyi Világszervezet WHO jelenlegi ajánlása szerint napi 400 g vagy afölötti gyümölcs vagy zöldség fogyasztása az egészséges, és ebbe nem számít bele a burgonya. Az európai országok saját ajánlásai nagyjából megegyeznek a WHO-éval.

Hogy állunk a fogyasztással?

Az egyes nemzeti hatóságok rendszeresen felmérik a háztartások fogyasztását a kiadásokból kiindulva. A helyzet ez alapján is változó képet mutat a ciprusiak napi 284 grammos zöldségfogyasztásától a norvégok 109 grammnyi fogyasztásáig.

Ha kizárólag a friss zöldséget nézzük, akkor is a ciprusiak vezetnek, s talán meglepő, hogy Európában a legtöbb feldolgozott (fagyasztott vagy egyéb módon tartósított) zöldséget az olaszok eszik.

A fogyasztásról a legpontosabb átfogó képet talán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szolgáltatják, amelyek az egyes országok felmérései alapján álltak össze.

Ezek szerint az átlag európai napi 220 g zöldséget fogyaszt (beleértve a hüvelyeseket és magokat), az átlagos gyümölcsfogyasztás pedig 166 g, együttesen tehát 386 g naponta. A WHO napi 400 grammos ajánlását csak a lengyelek, a németek, az olaszok és az osztrákok teljesítik, de ha a gyümölcsleveket is ideszámítjuk, a belgák és mi, magyarok is elérjük az ajánlott értéket.

Az adatok szerint Dél-Európa jobban áll zöldségfogyasztásban, mint az északiak, a legtöbb gyümölcsöt pedig Közép- és Kelet-Európában esszük – derül ki az EUFIC publikációjából.

Napi átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztás országonként


Forrás: EUFIC

 

Talán a legérintettebb csoport, a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásáról csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Egy tanulmány szerint az európai gyermekek 6-24%-a éri el a WHO napi ajánlását. A helyzet e tekintetben Ausztriában és Portugáliában a legjobb, Izlandon és Spanyolországban a legrosszabb.

 

Betegségek

Az európaiak többsége tehát nem eszik elég zöldséget, gyümölcsöt, pedig elengedhetetlen lenne az egészséges, kiegyensúlyozott étrendhez. Egészségügyi kutatások igazolták az összefüggést a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás, illetve a krónikus betegségek alacsony kockázata között.

Fogyasztásuk különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a rák egyes típusai (szájüreg, garat, gége, gyomor, tüdő) ellen jelent bizonyos fokú védelmet.

Az Európai Unióban 1997-ben készült felmérés a fogyasztás és a különböző betegségek okozta társadalmi terhelés, szakszóval betegségteher (burden of disease) összefüggéséről.

A számok azt mutatták, hogy a betegségek 8,3%-a a táplálkozással hozható összefüggésbe, ezen belül is 3,5%-ukért az alacsony zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás a felelős. A WHO hasonló felmérése ez utóbbi adatot 2004-ben 2,4%-ra igazította.

A szervezet becslése szerint világszerte a béltraktust érintő rákos megbetegedések 14%-át, az isémiás szívbetegségek miatti halálozások 11%-át, a stroke okozta halálozások 9%-át megakadályozhatná a kellő zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A 10 leggyakoribb rizikófaktor betegségterhe

Rizikófaktor

Betegségteher (%)

1. Dohányzás

 11.7

2. Alkoholfogyasztás

 11.4

3. Magas vérnyomás

 11.3

4. Túlsúly, elhízás

7.8

5. Magas koleszterinszint

5.9

6. Mozgásszegény életmód

5.5

7. Magas vércukorszint

4.8

8. Alacsony zölds-gyüm. fogy.

2.4

9. Munkahelyi kockázatok

1.7

10. Tiltott kábítószer fogy.

1.6

 

Forrás: EUFIC

Kép [cc] lisaclark

 

Támogatom az oldalt adóm 1%-ának felajánlásával. A Tudatos Vásárlók Egyesületének adószáma:  18245770-1-43

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellet.


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében