fbpx

| Tudatos Vásárló

Mennyi só elég?

A nátrium, ami az asztali só egyik összetevője, nagy mennyiségben növeli a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri megbetegedés veszélyét. A sófogyasztás csökkentése úgy tűnik  igen hosszú folyamat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek legfeljebb 5 g sót kellene fogyasztaniuk naponta. Mégis, a jelenlegi európai fogyasztás lényegesen magasabb: 8-12 g. A túlzott sófogyasztás okozta egészségügyi hatások számos európai uniós országban okot szolgáltattak a sóbevitel mérséklését szorgalmazó kezdeményezésekre. Ezért 2008-ban elfogadták az EU Nemzeti Sófogyasztást Csökkentő Keretrendszerét. Ennek célja, hogy az intézkedések koordinálásával és a hasznos információk elterjesztésével támogassa a folyamatban lévő nemzeti kezdeményezéseket.

Mivel táplálkozásunkban a feldolgozott és az éttermi ételek a fő sóforrások, az élelmiszeripar kulcsszerepet játszik a sóbevitel visszaszorításában. Ezt a nemzeti, sóbevitel csökkentését célzó programok vezető szervezetei felismerték, és az élelmiszeriparral együttműködve, gyakran ez a programok kulcseleme. Ezenkívül, számos élelmiszergyártó és forgalmazó, saját kezdeményezéseként, nemcsak a termékek áttervezésével-átalakításával, de figyelemfelkeltő kampányokkal és címkézési kezdeményezésekkel is reagált a magas sófogyasztásra.

A kulcs a fokozatosság

A sót nemcsak az ízéért, de más ízek hangsúlyozásáért, a romlást okozó mikroorganizmusok gátlásáért, és a kívánt állag eléréséért adják az élelmiszerekhez. Ennél fogva az újratervezés feladata nem egyszerűen a sótartalom kívánt szintre csökkentését jelenti. A sótartalom csökkentése mellett az íz és egyéb, a termékre jellemző tulajdonságok – beleértve a biztonságosságot- megőrzése, technológiai kihívás.

Az egyik megközelítés a sómennyiség fokozatos csökkentése az élelmiszer termékben. Hozzászoktunk bizonyos fokú sós ízhez, és hajlamosak vagyunk unalmasnak találni az ételt, ha a sótartalma drasztikusan lecsökken. Azonban, ha a termék sótartalmát kis lépésekben csökkentik, nem szükségképpen észleljük a különbséget, és fokozatosan hozzászokunk a kevésbé sós ízhez. 20-25%-os csökkentés rendszerint komoly ízbeli problémák nélkül lehetséges. A fokozatos sócsökkentés akkor a leghatékonyabb, ha egy élelmiszercsoportra vonatkozóan az összes gyártó megállapodik a stratégiában, és azt egyszerre hajtják végre.

Bizonyos mértékig a normál konyhasó (nátrium-klorid) helyettesíthető más ásványi sókkal, amelyek nem tartalmaznak nátriumot, pl. kálium-klorid. Mindazonáltal az egyéb ásványi sók „sóssága” nem olyan intenzív, mint a megszokott sóé, és ráadásul kesernyés vagy fémes mellékízük lehet. E probléma kiküszöbölésének egyik módja további vegyületek használata, amelyek elfedik a kesernyésséget. Alternatívaként, a só ízkiemelő-fokozó hatása több fűszernövény, aroma, száraz fűszer használatával kompenzálható.

A lépcsőzetes sócsökkentés és helyettesítés mellett új eljárásokat is kifejlesztettek az élelmiszerek sótartalmának mérséklésére. Például olyan alkotórészeket vizsgálnak, melyek növelhetik a nyelven lévő sós íz receptorok érzékenységét, miáltal fokozhatják az élelmiszer által keltett sós ízérzetet. Egy másik megközelítés szerint, a sócsökkentés az élelmiszer bizonyos részeiben vagy összetevőiben, az ízre gyakorolt kedvezőtlen hatás nélkül tenné lehetővé az általános sótartalom csökkentést.

 

Információ és címkézés

Az élelmiszerek újrakonstruálásán kívül, a sócsökkentő programok sok esetben a szemléletformálást is célozzák, valamint ötleteket adnak, hogyan csökkentsük a nátriumbevitelt. Sokszor kész címkézési rendszerek léteznek, amelyek tájékoztatják a fogyasztókat a termékek nátrium vagy sótartalmáról. Habár az EU-ban a tápanyagtartalom feltüntetése önkéntes (kivéve, ha a tápanyagtartalomra vagy az egészségességre vonatkozó állítások is feltüntetésre kerültek), vannak bizonyos kivételek a nemzeti szabályozásokban. Például, Finnországban kötelező a címkézés az olyan fontos sóforrásoknál, mint a húsipari termékek, a kenyér és a készételek. Amennyiben ezeknél az élelmiszereknél a sótartalom meghalad egy bizonyos szintet, azt jelezni kell a termék csomagolásán.

 

Hatékonyak-e a sóbevitel csökkentését célzó programok?

A sóbevitel csökkentését célzó nemzeti kezdeményezések többsége viszonylag újkeletű, és ennek következtében hatásuk a sófogyasztásra gyakran homályos marad. Azonban Finnországban, ahol a sócsökkentő program 1975-óta működik, az átlagos sóbevitel a felnőtt lakósság körében a napi 12g-ról 9,3g-ra csökkent férfiaknál és 6,8g-ra nőknél. Egy másik példa az Egyesült Királyság, ahol a sócsökkentő programot 2003-ban indították el. Abban az időben az átlagos sóbevitel 9,5g volt naponta, míg 2008-ban ez az érték már csak 8,6g/nap.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a sófogyasztás csökkentése időbe telik. Viszont úgy becsülik, hogy még a mérsékelt csökkentések is alapvetően kevesebb szív-érrendszeri eseményhez vezethetnek, és ily módon javítják a népesség egészségi állapotát.

 

Forrás: eufic

Kép [cc] chris

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás