• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Még mindig csak álom a dús tetőkert

2009.06.29. /
A tetőkertek építése már hazánkban is egyre gyakoribb, de még korántsem olyan mértékű, mint azt a városi klímára és a városiak életkörülményeire gyakorolt pozitív hatásai miatt várnánk.
Hazánkban eddig összesen mintegy 1 millió négyzetméter zöldtető épült, amelynek kétharmada úgynevezett extenzív típusú (főleg szárazságtűrő növényekkel beültetett), a maradék egyharmad többségét pedig a mélygarázsok növényesítése jelenti. Csak viszonyításként nem árt megemlíteni, hogy Németországban évente építenek ugyanennyit ­ köszönhetően az ottani szabályozásnak. 

 

Mi is a zöldtető?

Zöldtetőnek azokat a növényzettel borított födémeket nevezik, amelyeknél a szigetelés, a földréteg és maguk a beültetett növények szerves egységet alkotnak. A zöldtetőknek kertészeti szempontból alapvetően két típusa van: az extenzív és az intenzív zöldtető.

Az extenzív tetők esetében főleg szárazságtűrő és a környezeti körülményeknek ellenálló évelők, pozsgások kerülnek 5-10 cm vastag ültetőközegbe. A növények megerősödését követően a kert öntözés nélkül, minimális munkával és költséggel fenntartható. A gyakran alkalmazott növényfajok:

  • Fehér varjúháj (Sedum album)
  • Kaukázusi varjúháj (Sedum spurium)
  • Örökzöld varjúháj (Sedum hybridum)
  • Kövi varjúháj (Sedum rupestre)
  • Kövirózsa (Sempervivum)
  • Napcsillag (Delosperma cooperi)
  • Vadkakukkfű (Thymus serpyllum)
  • Törpe nőszirom (Iris pumila)
  • Deres csenkesz (Festuca glauca)
  • Medvetalp kaktusz (Opuntia)

Ha legalább 30 cm vastag az ültetőközeg, már intenzív tetőről beszélünk. Ez csak 10 foknál kisebb lejtésű tetőn valósítható meg, különben fennáll az erózió veszélye. Az intenzív tetőkertnél már csak a képzelet, a födém teherbíró képessége és a pénztárcánk szab határt: 1-1,5 méter vastag földrétegbe már fák is ültethetők.

Néhány növényfaj, amely jól érzi magát a kissé kitettebb körülmények között is:

Cserjék, félcserjék:

  • Sásliliom (Hemerocallis)
  • Fürtös fáklyaliliom (Kniphofia uvaria)
  • Arany pimpó (Potentilla aurea)
  • Orvosi levendula (Lavandula angustifolia)
  • Szurokfű (Origanum vulgare)
  • Orvosi zsálya (Salvia officinalis)
  • Hamvas cipruska (Santolina chamaecyparissus)
  • Fürtös pálmaliliom (Yucca filamentosa)

Fák:

  • Mezei juhar (Acer campestre)
  • Virágos kőris (Fraxinus ornus)
  • Nyír (Betula pendula)
  • Cserszömörce (Cotinus coggygria)
  • Ecetfa (Rhus hirta)

 

Csökkenti a zajterhelést és megköti a szállóport

Nagyvárosokban, ahol sok a burkolt, aszfaltozott felület, és szennyezett a levegő, a zöldfelületek kondicionáló hatása segít csökkenteni az úgynevezett „városi hősziget" hatást, amit a kipufogógázok, valamint a fűtés és légkondicionálás révén keletkező hőtöbblet okoz. (A városi hősziget az egyik oka annak, hogy városban az átlaghőmérséklet magasabb a beépítetlen környezethez képest.)

További gondot jelent a városokban, hogy a nagy arányú szilárd burkolat miatt a lehulló csapadék nem hasznosul. Vagyis ahelyett, hogy a növények felszívhatnák a talajból az esővizet, hólét, a víz a tetőkről, járdákról, utakról egyenesen a csatornákba folyik, fölöslegesen terhelve a csatornahálózatot.

A Németországi Tetőkertépítők Szövetsége adatai szerint egy-egy zöldtető az adott területre lehulló csapadék 30-99%-át is képes visszatartani. Ezt támasztja alá az a kísérlet is, amelyet a veitshöchheimi Bajor Szőlészeti és Kertészeti Intézetben végeztek el. Ennek során megállapították, hogy már egy 10 centiméter vastag zöldtető is körülbelül 70%-kal csökkenti az elfolyó csapadék mennyiséget.

A zöldtető hőszigetelő hatása télen és nyáron is jelentős: mintegy 20-30%-kal csökkentheti a fűtési illetve hűtési igényt, és az ezzel kapcsolatos energiafogyasztást. Prekuta János, a ProNatur Kft. ügyvezetőjének mérései szerint már egy 10 centiméter vastag extenzív zöldtető is jelentős hőszigetelési előnyökkel bír a kaviccsal borított tetőfelülethez képest: míg egy kísérlet során a kavicsolt tetőnél az éves hőingadozás elérte a 100 Celsius fokot, a flóratetőn a hőingadozás mértéke 34-36 Celsius fokra mérséklődött.

Zajcsökkentő hatás tekintetében épületek hangszigetelésénél akár 8 dB-el kisebb terheléssel is lehet számolni.

A Nemzetközi Zöldtető Szövetség (International Green Roof Association, IGRA) adatai szerint egy négyzetméternyi zöldtető évente mintegy 0,2 kilogramm szálló port és szennyező részecskét képes kiszűrni a levegőből. Képzeljük el, mekkora kihasználatlan levegőszűrő kapacitás rejlik a lapostetős városnegyedekben!

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon lehetne-e veteményes kertet művelni városi házunk tetején? Az ötlet nem elvetendő, hiszen Németországban és Oroszországban vannak erre példák. Kalmárné Fejes Zsuzsanna, a ZÉOSZ munkatársa szerint, mivel a zöldtetők bizonyítottan megszűrik a csapadékvizet a káros anyagoktól és nehézfémektől - így tehát jóval kevésbé szennyezett víz kerül a csatornákba - valószínű, hogy a tetőn élő növényeknek magasabb a nehézfém-szennyezettsége.

A jótékony hatás tehát nem kétséges, de a választott növények tekintetében inkább maradjunk az esztétikai és kertészeti szempontoknál, mint a fogyaszthatóságnál - véli a szakértő.

 

Nincs új a nap alatt

A zöldtető nem új keletű találmány. A növényekkel borított felületek hőmérsékletkiegyenlítő hatását már évszázadok óta alkalmazzák az építészetben - például a Balaton-felvidék félig földbe vájt pincéinél -, hiszen a növényzettel borított réteg télen fűti, nyáron hűti az épületet.

Az emberi környezetre gyakorolt pozitív szerepe talán nem is szorul magyarázatra, egyrészt a zöld növényzet köztudottan nyugtató hatása miatt, másrészt a tetőkertek hang- és rezgésszigetelő tulajdonsága miatt. A mélygarázsok fölött lévő növénytelepítés is zöldtetőnek számít, tehát ezzel a megoldással akár utcaszintben lévő közparkokat is létrehoznak, gondoljunk csak a budapesti Erzsébet térre.

 

Linz, a zöldtetők városa

A tetőkertek tekintetében Linzet szokták „tankönyvi" példaként említeni. Az osztrák városban már 1985 óta létezik Zöldtető program: egész városrészeket fednek zöldtetők, ami jelentősen emelte az ottani ingatlanok árát is.

A program révén eddig összesen 480 ezer négyzetméter zöldtető épült (ebből mintegy 450 esetben háztetőt ültettek be növénnyel), ezzel is javítva a városklímát, az ott élők életminőségét és közérzetét. Csak 2000-ig mintegy 212, 2000 és 2008 között pedig 150 zöldtető-építő beruházást támogatott a városvezetés.

Hasonló a helyzet Németországban is, ahol a zöldtetővel rendelkező épületek üzemeltetői kedvezményt kapnak a csatornahasználati díjból, hiszen a zöldtetők csökkentik csatornahálózat túlterheltségét. Dr. Gerzson László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a ZÉOSZ (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége) elnökségi tagja elmondta, hogy a német szabályozás szerint minden új építésű háznál a 3%-nál kisebb lejtésű tetőt zöldtetőnek kell megépíteni.

Azért nálunk is történnek kedvező változások e tekintetben: már az extenzív zöldtetők is beszámíthatók a nemrég módosított Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott zöldfelületi indexbe, amely a növénnyel borított felületek összterülethez viszonyított arányát jelenti. Mivel erre eddig nem volt lehetőség, zöldtető-építés címén sokan a legegyszerűbb - de korántsem a leghasznosabb - megoldást választották: a gyepesítést.

A gyepes zöldtetőnek a nehezebb fenntartás mellett az élettartama is rövidebb, mint egy extenzív tetőé. Az új szabályozás óriási előrelépés, mert csökkenti az eddig kényszerűségből létrehozott, csak gyeppel betelepített intenzív zöldtetők építését, és elősegíti az igényes extenzív zöldtetők létrehozását.

Az, hogy hol melyik típusú zöldtető építése lehetséges, már a tetőszerkezet tervezésekor eldől. Ha már kész háznál gondolja úgy valaki, hogy zöldtetőt szeretne, a tetőszerkezet átalakításának szükségességét minden esetben statikus és szigetelő szakmérnök állapítja meg egy felmérés során.

Ők döntik el, milyen többletterhelést bír el a teherhordó födém, illetve milyen munkálatok szükségesek az átalakítás során. A többletműszaki felépítmény 15-30 ezer forint/négyzetméter ár között mozoghat, tehát házépítésnél célszerű előre átgondolni, betervezni a zöldtető kialakítását, hiszen az ára hosszútávon mindenképpen sokszorosan megtérül a fűtés-, hűtés- és csatornadíjon keresztül.

 

Kép [cc] ZÉOSZ, sookie









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében