• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Már a Pöttyös sem az igazi

2010.06.30. /

A Túró Rudinak számos reinkarnációjával találkozhatunk a boltokban. Kilenc terméket vizsgáltunk összetevők szempontjából. A legnagyobb meglepetést a túró nélküli Túró Rudi okozta.

Hogy miért nem az igazi? A Túró Rudinak eredetileg kötelező szabványa volt, és csak az gyárthatta, akinek a Tejipari tröszt megengedte. Kezdetekkor még keserű csokoládé volt a bevonata, s ez annyira fontos volt, hogy amikor egy tejipari cég elkezdte gyártani kakaós étbevonóval, a Túró Rudi tulajdonos cég beperelte, és meg is nyerte a pert, mivel az „utánzat” bevonata nem volt csokoládé.

Jelenleg egy az eredeti szabványnál sokkal lazább Magyar Élelmiszerkönyv előírás van érvényben:

„Desszert jellegű sajtkészítmények: A termék desszert jellegét az ízesítő anyag használata (pl.: gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (pl. csokoládé bevonatos vagy kakaó bevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tej eredetű termékhányad legalább 50% (m/m) legyen.”

 

A kakaós bevonómassza rosszabb, de csak ez van

Nos, azért nem az igazi, mert a csokoládé bevonatot lecserélték kakaós bevonóra, ami azon kívül, hogy nem olyan finom, mint a csokoládé, táplálkozástani értéke sem akkora. Az általunk vizsgált 9 termék többségénél bevonómasszát használtak, már amelyiknél el tudtuk olvasni az összetevők listáját.

A bevonó hátránya a csokoládéval szemben, hogy transzzsírsavakat tartalmaz, amelyeket a kutatások összefüggésbe hoztak többek között szívbetegségekkel, cukorbetegséggel és elhízással is (természetesen nem egy túrórudinyi mennyiség fogyasztása okozhat gondot).

A csomagoláson szereplő adatok alapján az 51 grammos Túró Rudi mintegy 18 g étbevonómasszát tartalmazhat, ebben jó néhány gramm transzzsírsav lehet.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint csak az az édesipari termék nevezhető csokoládénak, amelynek kakaótartalma minimum 35%, szemben a bevonómasszával, amelynél a kakaótartalom alsó határa csak 5%.

 

Nem árt, ha van nálunk nagyító

A boltokban kapható túró desszertekből 9 félét vásároltunk, amelyeket 6 éves unokámmal együtt kóstoltunk meg. Az első meglepetés akkor ért, amikor megpróbáltam elolvasni a feliratokat, hogy megállapítsam, melyik miből készült.

A legegyszerűbb dolgom a Cserpes Trudi estén volt, mert kevés összetevőt tartalmaz és elég jól olvasható (tehéntúró, kakaós étbevonó massza min. 30%, cukor, vaj, citromolaj). Mint láthatjuk, nincs benne tartósítószer, aroma vagy egyéb adalékanyag, de a bevonata nem csoki.

Egy sor termékben szerepel az összetevők között a „módosított kukorica keményítő”. Ettől nem kell megijedni, mert csupán annyit jelent, hogy a keményítőt olyan kezelésnek vetették alá, amely után jobban oldódik vízben, könnyebben emészthető és nincs mellékíze.

A Pöttyös feliratainak nagy részét el tudtam olvasni, de nem mindet (zsírszegény tehéntúró 40 %, kakaós bevonómassza min. 35 %, cukor, vaj módosított kukoricakeményítő, savanyú savópor stb. (olvashatatlan) … tartósítószer).

A feliratok jól olvashatók a CBA natúr túró desszertjén (túró - pasztőrözött tejből -, kakaós bevonó min. 32 %, csokoládé aroma, cukor, módosított keményítő, aroma, tartósítószer - kálium-szobrát -) és a túró nélküli Milka Rudin (Milka alpesi tejcsokoládé 39,3 %, aroma, fölözött tej - 27,9 % -, hidrogénezett növényi zsír, szőlőcukor, víz, cukor, soványtejpor, stabilizátor, módosított kukorica keményítő).

A Sole négyféle termékének (natúr, epres, barackos, update), valamint a Mizo boci túródesszertjének feliratával nem tudtam megbirkózni. Az ezüstösen csillogó fémgőzölt műanyag fólián sötét bolha betűkkel nyomtatott szöveg olvashatatlan, pedig a gyerekek kedvenceinél nyilván szeretné látni a szülő, hogy mit is vásárol.

Érthetetlen, hogy ezért még egy hatóság sem szabott ki bírságot, hiszen a 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 10.§. szerint a feliratokat „jól olvashatóan” kell feltüntetni. Tehát az olvashatatlan felirat törvénybe ütközik!

Összegezve tapasztalatainkat megállapítható, hogy a túródesszertek nem csúcs minőségűek, a fogyasztói tájékoztaás pedig hagy némi kívánnivalót maga után.

 

Egy kis történeti csemege

A Túró Rudi 1968-ban került forgalomba, a Budapesti Tejipari Vállalat gyártotta. Történetéhez tartozik, hogy egy tanulmányút során a Szovjetunióban találtak rá egy túró alapú édességre. Miután hazahozták, a Tejipari Kutató Intézet kapta a feladatot, hogy valami hasonlót fejlesszen.

A Túró Rudi név annak idején kisebb botrányt kavart pornográf asszociációk miatt, de végül maradhatott. A Hírlapkiadó Vállalat Reklám Osztályának vezetője levélben értesítette a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy „erkölcstelen elnevezésű termékük reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük”.

A Túró Rudi elkészítésénél „bábáskodó” egyik tejipari szakember neve Mandeville Rudolf volt. Az egyik fejlesztő unokája szerint a névadásnál az ő keresztnevét kapta a termék, ezt azonban a fejlesztők nem erősítették meg.

A név, a csomagolás és reklámtervek mellé egy tanulmányt is le kellett adni, amit Klein Sándor úgy kezdett, hogy „Termelni ma már nem nehéz, de egyre nehezebb lesz eladni” – amely megállapítás akkor nagy derültséget keltett. Klein tízezer forintot kapott a vállalattól munkájáért.

 

A szerző az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer szakértője.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében