fbpx

| Gulyás Emese

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A Magyar Reklámetikai Bizottság

Magyarországon a reklámozás etikai kérdéseivel foglalkozó
legjelentősebb intézmények az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) és a
Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Reklámetikai Bizottsága.

A két szervezet tevékenysége sok szempontból hasonló, ezért
a közeljövőben tovább mélyítik az eddig is szoros együttműködést és
munkamegosztást. Az egyik jelentős különbség az ÖRT és a mintegy nyolcszáz
tagot tömörítő, ezáltal a reklámszakma szinte egészét lefedő MRSZ között, hogy
ez utóbbi a már közzétett hirdetésekkel kapcsolatos panaszokra koncentrál.
Hargitai Lilla, az MRSZ főtitkára szerint a szervezet ismertsége a laikusok
körében a Reklámetikai Bizottság munkájának is köszönhető. A Bizottsághoz
gyakran érkeznek fogyasztói panaszok a reklámok tartalmával kapcsolatban.
Gyakoriak az olyan bejelentések, amelyek egy-egy reklám ízléstelenségére hívják
fel a figyelmet, de az utóbbi években sokan kifogásolták a reklámok, és
általában a média által közvetített erőszakos jeleneteket vagy üzeneteket tartalmazó
közléseket is. Az MRSZ kiemelt és hangsúlyos feladatának tartja a
fogyasztóvédelmi kérdéseket, a fogyasztói panaszok kezelését.

A Reklámetikai Bizottság munkáját a főtitkár a szakma
öntisztulási folyamataként értékeli. Az MRSZ célja a Magyar Reklámetikai Kódex
alapján eljáró Reklámetikai Bizottságon keresztül az, hogy a szakma szabályozza
önmagát, vagyis a törvényi szabályozásban meghatározottnál magasabb etikai
normákat kövessenek a reklámok megrendelői és készítői.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire működhet az önszabályozás
egy nyereségorientált iparágban. Hargitai Lilla szerint az önszabályozás
sikeréhez hozzájárulhat, hogy a Bizottság állásfoglalásai komoly szakmai
súllyal bírnak. Elképzelhető, hogy a szervezet elmarasztaló ítélete miatt szerződést
bont a megrendelő (ügyfél) a reklámügynökséggel, vagy hogy az állásfoglalás
alapján jogi útra tereli az ügyet a panaszos, és a jogszerűtlen reklámozás
miatt súlyos bírságot fizet a reklámozó. Így a reklámozók anyagilag is
érdekeltek a törvénytisztelő és etikus reklámozásban.

Az önszabályozás sikerességének mérése nehéz feladat.
Hargitai Lilla úgy véli, az is jó eredmény, hogy a megjelenő reklámfilmek
növekvő számát (évente mintegy 40 000 új tévéreklám!) nem követi a hatósági
büntetések ugyanolyan ütemű növekedése. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni,
hogy a kéthetente ülésező Reklámetikai Bizottsághoz egyre több, átlagosan heti
három bejelentés érkezik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokan vannak
olyanok, akik csak telefonon mondják el panaszukat, de végül nem kérik írásban
a Bizottság állásfoglalását. Az ilyen ügyeket nem tárgyalja a szervezet.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 2-3. számában 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás