• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A Magyar Reklámetikai Bizottság

2006.02.19. /
Magyarországon a reklámozás etikai kérdéseivel foglalkozó legjelentősebb intézmények az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Reklámetikai Bizottsága.

A két szervezet tevékenysége sok szempontból hasonló, ezért a közeljövőben tovább mélyítik az eddig is szoros együttműködést és munkamegosztást. Az egyik jelentős különbség az ÖRT és a mintegy nyolcszáz tagot tömörítő, ezáltal a reklámszakma szinte egészét lefedő MRSZ között, hogy ez utóbbi a már közzétett hirdetésekkel kapcsolatos panaszokra koncentrál. Hargitai Lilla, az MRSZ főtitkára szerint a szervezet ismertsége a laikusok körében a Reklámetikai Bizottság munkájának is köszönhető. A Bizottsághoz gyakran érkeznek fogyasztói panaszok a reklámok tartalmával kapcsolatban. Gyakoriak az olyan bejelentések, amelyek egy-egy reklám ízléstelenségére hívják fel a figyelmet, de az utóbbi években sokan kifogásolták a reklámok, és általában a média által közvetített erőszakos jeleneteket vagy üzeneteket tartalmazó közléseket is. Az MRSZ kiemelt és hangsúlyos feladatának tartja a fogyasztóvédelmi kérdéseket, a fogyasztói panaszok kezelését.

A Reklámetikai Bizottság munkáját a főtitkár a szakma öntisztulási folyamataként értékeli. Az MRSZ célja a Magyar Reklámetikai Kódex alapján eljáró Reklámetikai Bizottságon keresztül az, hogy a szakma szabályozza önmagát, vagyis a törvényi szabályozásban meghatározottnál magasabb etikai normákat kövessenek a reklámok megrendelői és készítői.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire működhet az önszabályozás egy nyereségorientált iparágban. Hargitai Lilla szerint az önszabályozás sikeréhez hozzájárulhat, hogy a Bizottság állásfoglalásai komoly szakmai súllyal bírnak. Elképzelhető, hogy a szervezet elmarasztaló ítélete miatt szerződést bont a megrendelő (ügyfél) a reklámügynökséggel, vagy hogy az állásfoglalás alapján jogi útra tereli az ügyet a panaszos, és a jogszerűtlen reklámozás miatt súlyos bírságot fizet a reklámozó. Így a reklámozók anyagilag is érdekeltek a törvénytisztelő és etikus reklámozásban.

Az önszabályozás sikerességének mérése nehéz feladat. Hargitai Lilla úgy véli, az is jó eredmény, hogy a megjelenő reklámfilmek növekvő számát (évente mintegy 40 000 új tévéreklám!) nem követi a hatósági büntetések ugyanolyan ütemű növekedése. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kéthetente ülésező Reklámetikai Bizottsághoz egyre több, átlagosan heti három bejelentés érkezik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokan vannak olyanok, akik csak telefonon mondják el panaszukat, de végül nem kérik írásban a Bizottság állásfoglalását. Az ilyen ügyeket nem tárgyalja a szervezet.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 2-3. számában 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében