• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Lényegében nem tudod korlátozni a reklámokat

2015.01.27. /

A digitális korban nem lehet elbújni a reklámok elől, inkább az a kérdés, mennyire személyre szabottan kapjuk ezeket. Az adatvédelmi világnap alkalmából kérdeztük a Direkt és Interaktív Marketing Szövetséget. Email és internethasználók, sőt aggódó szülők is hasznos tanácsokat olvashatnak cikkünkben. 

Január 28-ika az Adatvédelem Világnapja. Ez alkalomból kérdeztük a Direkt és Interaktív Marketing Szövetséget a legújabb trendekről és az alapvető tudnivalókról, ha fogyasztóként meg akarjuk védeni személyes adatainkat vagy éppen a gyerekünk adatait. Az emailen feltett kérdéseinkre Benkő Lívia, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség főtitkára, valamint jogi partnere a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi iroda válaszolt. 

 

 

Melyek a direkt marketing adatvédelmi szempontból pengeélen táncoló, legújabb trendjei? A hétköznapi fogyasztó mely eszközök használata, mely tevékenységek közben találkozhat vele?

 

Egy neves történész professzor, Melvin Kranzberg az alábbi idézetet mondta még jóval a közösségi oldalak és a digitális technológiák robbanása előtt: „Technology is neither good nor bad; nor is it neutral." (A technológia se nem jó, se nem rossz, se nem semleges.)

 

Az idézet jól mutatja azt a kettősséget, mely meghatározza napjainkat. Nagyon izgalmas kort élünk, egyfajta forradalom van kibontakozóban az új technológiáknak köszönhetően.  Szektortól függetlenül mindig is lesznek sajnos olyan cégek, akik nem a törvényes keretek között működnek, nem tartják be a jogszabályokat, akik kimondottan spamelést és adathalászatot végeznek. És léteznek olyan piaci vállalkozások, melyeknek célja, hogy a márka és a vásárló között valódi bizalom alakuljon ki: a fogyasztó az érdeklődésének megfelelő reklámot kapjon, a márka pedig olyan embereknek küldje el az üzeneteit, akik potenciális vásárlói lehetnek, érdeklődés van bennük termékük, szolgáltatásuk iránt.

 

Az Internet of Things egyre népszerűbb, a kifejezés alatt pedig olyan okoseszközöket értünk, melyek adatot képesek továbbítani: ezek az órától, hűtőszekrénytől át bármilyen eszközök lehetnek. Az okospárna például alvási szokásinkról gyűjthet adatokat és ezek összesítésével, analizálásával az alvászavarokat lehet kezelni és hatékony tanácsot adni. Magyarországon még nem annyira elterjedt az Internet of Things jelenléte, de promóciókban már látható az okosórák népszerűsítése.

 

A közösségi oldalak megjelenésével új lehetőségek nyíltak ki előttünk, nem egyedül a Facebookról beszélhetünk, hiszen utazások alkalmával rengeteg olyan csatornát használhatunk, melyek megkönnyítik utazásunkat és akár olcsóbbá, izgalmasabbá tehetik: applikációk segítségével féláron foglalhatunk repülőjegyet, az EatWith és a Cookening közösségi oldalak segítségével helyieknél ehetünk.

 

A fogyasztóknak minden eddiginél tudatosabbnak kell lenniük, nem egyedül ház és lakásvásárlásnál kell elolvasni a szerződést. A „paid by data” kifejezés arra utal, hogy semmi sincs ingyen, azok a szolgáltatások, melyekért nem kell fizetni, azoknál az adatainkkal „fizetünk”. Bármilyen regisztrációnál éppen ezért érdemes elolvasni a szerződési feltételeket, beszéljünk applikáció letöltéséről, hírlevél feliratkozásról.

 

Az okoseszközök, közösségi oldalak megjelenése mellett pedig egy harmadik fontos trendről beszélhetünk, ez pedig a Big data, a különböző forrásból nagy mennyiségben és gyorsan érkező adatok összekapcsolása. Nem egyedül a marketing szakmában használják, az ENSZ külön bizottságot hozott létre, mely a fenntartható fejlődés kapcsán vizsgálja az adatok használatát, Barack Obama amerikai elnök pedig a Kongresszust kérte fel, hogy 90 nap alatt készítsen tanulmányt a Big data hatásáról a társadalomra, a közigazgatásra. Ebben a tanulmányban említik például a Green Button kezdeményezést, melyhez bárki csatlakozhatott: egy applikáció segítségével háztartási eszközök energia fogyasztásáról érkeztek információk szolgáltatókhoz, akik javaslatot adtak ezután arra, hogy milyen módon csökkentse a család az energia fogyasztását.

 

Igaz az, hogy az ingyenes levelező programok, közösségi oldalak szkennelik a levelezések tartalmát, a címlistát, beállításokat stb. és ezeket marketing célokra használják? Ha az ember ingyenes levelezőprogramokat használ, van-e annak bármilyen módja, hogy letiltsa/korlátozza az ilyen tevékenységeket, vagy ez a legtöbb esetben az alapfeltétele a szolgáltatás használatának?

 

A levelező programok, közösségi oldalak valóban használják a felhasználók adatait marketing célból: a felhasználók által megadott adatokból, illetve a felhasználók tevékenységeiből kinyert adatok segítségével készítenek személyre szabott hirdetéseket.

 

A személyre szabott hirdetések lényege, hogy a felhasználónak mint egy célközönség tagjának az érdeklődési körei, kora, neme, tartózkodási helye szerint küldenek reklámot. Ez bizonyos szempontból a reklámozó és a fogyasztó érdekét is szolgálja. A felhasználó olyan hirdetéseket láthat, amelyek érdekesek, hasznosak lehetnek számára, a reklámozó pedig hatékonyabban érheti el a célcsoportját.

 

A marketing célú adathasználat nem alapfeltétele a szolgáltatások használatának, ezekről a felhasználóknak bármikor lehetősége van leiratkozni vagy módosítani az adataikhoz való hozzáférést. A leiratkozásokra általában az oldalak adatkezelési, illetve hirdetési beállításainál van lehetőség.

 

Az adatok marketing célú használatának letiltása azonban nem jelenti azt, hogy az adott oldalon eltűnnek a reklámok is. Az ingyenes oldalak bevételének nagy részét a reklámdíjak jelentik, így az adatfelhasználás letiltása esetén is kapni fogunk hirdetéseket, csak nem feltétlenül az érdeklődésünknek megfelelőt.

 

Ha az ember fizetős levelezési programot használ vagy fizet egy közösségi oldal használatáért (pl. Linkedin fizetős), akkor kivédi az előző kérdésben leírt problémákat?

 

A fizetős levelezési programok, közösségi oldalak használata nem feltétlenül jelent megoldást. Mivel a személyre szabás a reklámozó érdeke, így akár ingyenes, akár fizetős felületen reklámoz, a cégközönségét próbálja minél hatékonyabban elérni, így nagy eséllyel használják a személyre szabás lehetőségét.

 

Természetesen a fizetős oldalakon is lehetősége van a felhasználóknak adataik felhasználhatóságának beállítására.

 

A fizetős oldalakon az jelenthet különbséget, hogy mivel a tagdíjakból, szolgáltatási díjakból is bevételre tesznek szert, kevesebb reklámot tesznek közzé oldalunkon.

 

 

Marketinges szemmel mik lehetnek azok a nagyszerű dolgok, amelyekről a felhasználó/fogyasztó lemarad, ha minden elektronikus felületen a legmagasabb szintű biztonsági beállításokat állítja be?

 

Az IBM Institute for Business Value tanulmánya alapján a fogyasztók 41%-a szerint fontos, hogy az üzlet korábbi vásárlásaik alapján személyre szabott ajánlatokkal keresse meg. Alapvetően olyan típusú marketing megkeresésekről kell beszélnünk, melyekhez a fogyasztó hozzájárulását adta. Hírlevelekből, eDM-ből értesülhetünk arról, ha kedvenc boltunkban leárazás vagy promóció van, üzleti közösségi oldalalakon (pl. LinkedIn) szeretné valaki felvenni velünk a kapcsolatot. Az e-mail kiszolgálók folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően pedig ezek a kereskedelmi jellegű e-mailek is rendszerezve érkeznek, a Gmailen például már külön tabok vannak az elsődleges, a közösségi és a promóciós leveleknek. A spamszűrök működéséről a spamek kivédésről pedig egy kisokost készítettünk a fogyasztóknak.

 

A közösségi oldalakon a legmagasabb biztonsági beállításokat javasoljuk, mi magunk dönthetünk arról, hogy az egyes képeket, bejegyzéseket nyilvánossá tesszük, vagy egy kisebb csoportnak mutatjuk meg.

 

Összességében tehát használjuk bátran a közösségi oldalakat, iratkozzunk fel az érdeklődési körünknek megfelelő tartalomra, de tudatosan kezeljük adataink kiadását és megosztását.

 

Egy dán fogyasztóvédelmi szervezet kihagyhatatlan filmje: a bolti eladó olyan privát dolgokat kérdez a vásárlóitól, amilyeneket az appok szoktak "begyűjteni". Angolul és dánul van

 

Mi az a három legfontosabb dolog, amelyet a fogyasztónak meg kell tennie ahhoz, hogy védje személyes adatait a marketing célú adathalászoktól?

 

Először is, használjunk a böngészőben az adathalász (phising) szűrőt! A legtöbb böngésző rendelkezik adathalászat elleni védelemmel, érdemes ellenőrizni biztonsági beállításainkat, hogy valóban be van-e kapcsolva a funkció. A szűrő értesít bennünket, ha veszélyes oldalt észlel, így a veszélyesnek minősített oldalak mellőzésével már sok adathalász veszélytől mentesülünk.

 

A mindennapi internetezésünk során legyünk tudatosak. Ha látunk egy gyanús e-mailt, Facebook posztot, amit sok ismerősünk lájkolt, először mérlegeljünk, hogy nem adathalász cikkről, videóról van-e szó.  Egy másik veszélyforrást jelentenek az adathalász hamis felhasználók vagy applikációk (pl. "Nézd meg, hogy ki nézte meg az adatlapodat!"). Soha ne igazoljunk vissza olyan embereket, akiket nem ismerünk, illetve ne lájkoljunk gyanús applikációkat.

 

Amennyiben gyanúnk merül fel egy internetes tartalommal kapcsolatosan, feltétlenül tájékozódjunk.  Facebook ismerős esetén pl. nézzük meg a közös ismerősöket, a fényképeket, ismerősök számát, ezek az adatok már önmagukban árulkodóak szoktak lenni. Amennyiben egy weboldal szokatlan módon adatokat kér tőlünk, győződjünk meg az általunk ismert oldalon (pl. bankunk hivatalos oldalán), hogy biztosan nem adathalász oldalról van-e szó.

 

Miért van az, hogy az újszülöttek kb. három hónapos korától elárasztják a kismamákat/gyerekeket marketing küldeményekkel? Törvényesen kik és milyen marketing célra használhatják fel a gyerekek adatait? Mit lehet tenni, ha a szülő meg akarja akadályozni gyermeke adatainak marketingcélú használatát?

 

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján a név, lakcím és értesítési cím adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kikérni érdekérvényesítési, kutatási vagy üzletszerzési célból.

 

A törvény 19. §-a alapján az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven napig egyáltalán nem küldhető marketing küldemény a szülők részére, a törvény emellett lehetőséget ad arra a szülőknek, hogy már közvetlenül gyermekük születése után letilthassák gyermekük adatainak marketing célú felhasználását.

 

 

Nyitókép: Charles Fettinger, Flickr

 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében