alap kinézet

System Messages

Egyre többen élünk városban a világon, az előrejelzések szerint 2050-re a népesség 70%-a városlakó lesz. A légszennyezés mára a világ minden pontján észlelhető, mégis leginkább azokat a városokat érinti, ahol alacsony jövedelmű lakosság él. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb felmérése szerint a több mint 100 ezer lakosú, alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező országokban a városi levegő minősége szinte sehol nem üti meg a világszervezet által egészségesnek tekintett szintet. A magas jövedelmű országokban ez az arány 49%. A WHO légszennyezettségi adatbázisában 108 ország több mint 4300 városának adatai szerepelnek.

Megnéztük, milyen a WHO szerint a levegő minősége ott, ahol mi élünk: Budapesten. Ilyen:

Budapesten a levegő minősége a WHO adatai szerint 2,5-szer magasabb, mint a biztonságos szint

Európában körülbelül 800 ezer ember hal meg a légszennyezettség miatt évente, ez az elhalálozások 17%-a. A konkrét halálokok nagyrésze olyan, amiről nem is gondolnánk, hogy a légszennyezés miatt követlezik be, pedig számos szívinfarktus, stroke mögött a levegőből a véráramba jutott szennyezőanyagok állnak - mutatott rá nemrégiben a European Heart Journal-ben publikált tanulmány, amely a WHO-nál is sötétebb képet fest a légszennyezés egészségügyi hatásaitól.

Általánosan elmondható, hogy ott, ahol szennyezett a levegő, nő a stroke, a szívbetegség, a tüdőrák, az akut és krónikus légzőszervi megbetegedések esélye.

A szennyezett levegő különféle szennyezőanyagok "koktélja". Egy részét bizonyítottan egészségkárosító gázok alkotják, mint a kén-dioxid, az ózon és a nitrogénoxidok, ezek mellett apró szilárd és folyékony, úgynevezett ultrafinom részecskék is jelen vannak benne.

A nitrogén-dioxid (NO2) önmagában is káros az egészségre, a koncentrációja emellett összefügg az egyéb szennyezőanyagok jelenlétével, emiatt gyakran használják a teljes szennyezőanyag-koktél koncentrációjának értékelésére.

Nemrég a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseket, ők is a nitrogéndioxid-szennyezés szintjét mérték a levegőben fővárosi iskolák környékén. Kiderült, sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon, 8 iskolánál pedig az NO2-ra megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények. Az iskolák után a fővárosi buszmegállók levegőminőségét is mérték, és kiderült: a megállókban akár két-háromszor nagyobb lehet a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a hivatalos mérőállomásokon.

A Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! petícióját itt írhatod alá.

 

Légszennyezés otthon, háztartási légszennyezés az utcán

A járművek károsanyag kibocsátása és a fűtés mellett a légszennyezés kevésbé ismert forrásai a háztartási tisztítószerek, tisztálodó szerek, kül- és beltéri festékek. A bútor- és falfestékek, légfrissítő spray-k és egyéb szintetikus termékek nagyban hozzájárulnak a levegőben lévő illékony szerves vegyületek magas szintjéhez – állítják amerikai kutatók, akik a szintetikus illékony szerves vegyületek (VOC) szintjét vizsgálták a levegőben. Ezek a vegyületek olyan folyékony vagy szilárd anyagok, amelyek szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotúvá válnak, vagy gázokat bocsátanak ki. Okozhatnak szem-, orr- vagy torokirritációt, fejfájást, koordinációs zavart, hányingert, de növelhetik az asztma kockázatát, károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert. A VOC-vegyületek közül némelyek bizonyítottan, mások feltételezetten rákkeltő hatásúak.

 


Évekkel ezelőtt teszteltük a beltéri falfestékeket, akkor kiderült, mindegyik vizsgált festékből párolog a rákkeltő formaldehid. A falfestékek vegyszertartalmát hamarosan újra teszteljük, és jelentkezünk a teszteredményekkel.

Iratkozz fel a Tudatos Vásárló Tesztek hírlevelére, hogy azonnal értesülj legfrissebb tesztjeinkről!

* indicates required
 

 

A vizsgálatra Los Angeles-ben egy autóút mentén került sor. A kutatók azt tapasztalták, hogy a levegőben a kőolajból származó háztartási tisztítószerekből ugyanannyi VOC volt jelen, mint a járművek kipufogócsövéből.

Ezek a vegyületek jelentősen hozzájárulnak a levegő szállópor tartalmához, hiszen amikor a levegőbe jutnak, ultrafinom részecskék (PM2.5) keletkeznek. A PM2,5 a legveszélyesebb méretű szállópor: bejuthat a tüdőhólyagokba, ahol leülepszik, és gyulladást okoz. Az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint az ultrafinom részecskék koncentrációjára nem határozható meg olyan határérték, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget, az ilyen részecskék bizonyítottan rákkeltőek.

Európában ugyan nagyobb hatással van a légszennyezésre a dízelüzemű járművek kibocsátása, mint az USA-ban, a légszennyezés is nagyobb arányban ered a dízelautók által kibocsátott szállóporból és NO2-ból. Független kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a levegőszennyezés egyik legjelentősebb oka, a háztartásokban a levegőbe kerülő vegyi anyagok jelenleg kevésbé ismert és nem szabályozott terület.

Ez a szennyeződés valójában olyan palackokból származik, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatók - tisztító-, és tisztálkodószerek, festékek és ragasztók - magyarázza Joost de Gouw, a tanulmány egyik szerzője, a Colorado Egyetem tanára. “Ha belegondolunk, hány ilyen jellegű terméket használunk a hétköznapokban, össze sem hasonlítható azzal, mennyit tankolunk az autónkba. Ráadásul minden elégetett kilogramm benzinből csupán egy gramm jut a levegőbe, míg a háztartási tisztítószerek és a tisztálkodószerek bizonyos összetevői szinte maradéktalanul elpárolognak.”

Az illékony szerves vegyületek legnagyobb forrásai globálisan a növények és a fák. Ezt a természetes alapszintet növelik meg a hajlakkból és parfümökből, a tisztítószerekből és rovarirtószerekből, a festékekből és lakkokból származó gőzök, valamint a formaldehid, amelyet ragasztókban, rétegelt lemezekben és más építőanyagokban használnak.

“Nehéz megmondani, pontosan mennyi szennyeződés származik az illékony szerves vegyületekből. Becsléseink alapján azt gondoljuk, hogy az összes részecske negyede-harmada VOC-ből származó szerves vegyület lehet”- állítja Alastair Lewis, a York-i Egyetem légkörtani professzora. “Ha a tanulmány állításai helyesnek bizonyulnak, akkor sok országnak át kell gondolnia, miként tervezik a kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítését” - tette hozzá Lewis.

 

 

 

Ha szeretnéd, hogy szuper tartalmainkat pofásabb kivitelben olvashasd kérünk, támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fejlesztését!

Így tudsz hozzájárulni:
 

Rendszeres havi 1.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 2.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 5.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 10.000 Ft adomány

   

 

Egyszeri 5000 forint - kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség. 

   

 

Bármennyit adhatsz, minden apró hozzájárulás számít.

   

 

Ha banki átutalással támogatnál:

Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Bank neve:    Magnet Bank
Számlaszám:    16200106-00108490-00000000
IBAN szám: HU40 1620 0106 0010  8490 0000 0000
Swift: HBWEHUHB

Köszönjük!


 

A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink