• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Lássunk tisztán

2005.03.30. /
Mi a helyzet a kozmetikumok és a vegyi anyagok frontján az EU- rendelet életbelépését követően? A gyártók úgy felelnek a készítmény ártalmatlanságáért és az állandó minőségért, hogy maguk ellenőriztetik azokat, de vajon nem bízták-e ezzel kecskére a káposztát?

Az Európai Unióba való belépéssel a kozmetikumok forgalomba-hozatalának feltételeiben is változások történtek. A kozmetikai készítmények biztonságosságáról, gyártási, forgalomba hozatali feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről a lényegében már az EU-követelmények szerint készült minisztériumi rendeletek intézkednek.
Habár a jogharmonizációval számos - a vásárlók érdekeit védő - követelményt is megfogalmaztak a gyártók számára, mégis úgy tűnik, a diszkréten „a piaci  folyamatok szabad érvényesülése gyors biztosításának” mondott követelmény mintha előbbre való lenne a fogyasztók egészségének védelménél.

Már csak utólagos az ellenőrzés
2004. május 1-ig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a forgalomba-kerülés előtt ellenőrizte, s nemcsak papíron, a kozmetikumokat. A most hatályos rendeletek teljesen a gyártókra hárítják a felelősséget azért, hogy úgymond garantáltan ártalmatlan termékeket készítsenek és hozzanak forgalomba. Mostantól ráadásul csak utólagos és persze szúrópróbaszerű piaci ellenőrzést alkalmaznak a hatóságok, ám az ellenőrzési apparátus kiépítetlensége miatt nem valószínű, hogy csökkenni fog a fogyasztók eddig is meglévő kiszolgáltatottsága.
 
Címke és valóság: bizalmi kérdés?
Az EU-ba való belépés óta a cégeknek - az új, vagy a lejárt engedélyű kozmetikum gyártásával együtt - a készítményre vonatkozó különféle vizsgálatok eredményeit tartalmazó úgynevezett termékdossziét kell készíteni. Ennek egyik példányát  be kell nyújtani az OÉTI-hez, s a kozmetikumot máris az üzletek polcaira tehetik, hadd csalogassák a vevőket. Hogy a termékdossziéban megtalálható adatok mennyire vannak köszönő viszonyban  az adott termékkel,  az lényegében  bizalom kérdése. Előzetes mintát csak az új anyagokat tartalmazó kozmetikum esetében kér az OÉTI, de ez esetben is csupán a mikrobiológiai stabilitást, valamint a papírokat  ellenőrzik, ugyanis az összetevőket is analizáló technika - az OÉTI-től kapott információ szerint - nem áll az intézet rendelkezésér e.

Önellenőrzés a gyártónál
A termékdosszié anyagának összeállításával a kozmetikumot készítőt önellenőrzésre kötelezik: 
- el kell készítenie az adott készítmény minőségi és mennyiségi összetételének leírását,
- meg kell szereznie az egyes összetevők, valamint a késztermék kémiai, fizikai és mikrobiológiai vizsgálatainak eredményét,
- a gyártástechnológia leírását,
- el kell végeztetnie a készítmény szakember általi biztonsági értékelését,
- dokumentálnia kell az egészségre gyakorolt esetleges nem kívánatos hatást, illetve az ígért hatást, (ezeket vagy megfelelő anyagok meglétével, vagy humán klinikai megfigyelésekkel kell bizonyítania. Az ártalmatlanságot is ily módon kell igazolnia).
Ezek a vizsgálatok igen sok pénzbe kerülnek. De tételezzük fel, hogy valamennyi gyártó a legmesszebbmenőkig tisztességes, s hogy az eredmények valóban megegyeznek a termékdossziéban közöltekkel.

Összetevők csökkenő sorrendben, szaknéven
A vásárló a kozmetikumok közül választani szeretne, ezért a készítmények csomagolásán szereplő, a terméket minősíteni hivatott, kötelező adatokhoz fordul.
A kozmetikum összetétele, amelyet az úgynevezett INCI nevezéktan egységes nevei szerint, mennyiségileg csökkenő sorrendben kell feltüntetni, azonban aligha segíti a laikus vásárló tájékozódását, védelmét. Szerencsére olyan cégek is léteznek, amelyek nem rettegnek az átláthatóságtól, ők az összetevőket a forgalomba hozatal helyének nyelvén is ismertetik (már amelyiket lehetséges, ugyanis a vegyi anyagok nevei a vásárlónak semmit se mondanak).

Egyre több az érzékeny, allergiás bőr
Bőrgyógyászok a megmondhatói, hogy egyre nő az érzékeny bőrű, allergiára hajlamos egyének száma, s hogy ebben - az életvitel, a táplálkozás és a környezeti szennyeződések mellett - az egyébként engedélyezett kozmetikai anyagok is szerepet játszanak. A konzerváló-, emulgeálószerek, az illat-, és a festékanyagok közül több szerepel az egyik legszínvonalasabb német fogyasztóvédelmi folyóirat, az ÖkoTest "negatív" listáján, bizonyára nem véletlenül. Ma már elvárható lenne a cégektől, hogy azokat az anyagneveket, amelyek a leggyakoribb bőrérzékenyítőnek számítanak, legalább eltérő színnel, illetve betűtípussal szedjék, hogy az allergiára hajlamos érzékeny bőrű egyének könnyen észrevegyék a számukra ártó termékeket.

Mellékesen megjegyzem, hogy a legjobb az lenne, ha kritikus anyagokat semmilyen százalékban nem használnának fel kozmetikumokban. Bőségesen van arra is példa, hogy ezek nélkül is készíthetők minőségi kozmetikumok.

Eltarthatóság, minőség, konzerválók
A minőség-megőrzési idő feltüntetésére most két lehetőség van: vagy az év és hónap megadásával, illetve a 30 hónapnál tovább használható termékeken egy nyitott tégelyt ábrázoló szimbólum elhelyezésével, s a felbontástól felhasználható idő megadásával. A három évre szóló minőségbiztosításhoz minden valószínűség szerint, több konzerváló szer szükséges, mint amikor 6-12 hónapban adják meg a felhasználhatóság idejét.

Kétes naturkozmetikumok
A szintetikus konzerválószerek bőrizgató hatásaitól óvakodók nem véletlenül fordulnak a naturkozmetikumok felé. Azzal a reménnyel nyugtatják magukat, hogy valószínűleg kevesebb vegyi anyag van a tégelyekben, ami egyáltalán nem olyan biztos. Nálunk mindezidáig ugyanis nem létezik a naturkozmetikumok összetételére  vonatkozó előírás, ezért, ha valaki valamilyen növényi kivonatot felhasznál a termékében, akkor, ha akarja nyugodtan nevezheti azt természetesnek.


Hiányos információk, megtévesztő reklámok
Mi történik akkor, ha a gyártó hamissága vagy a nem kielégítő piaci ellenőrzés következtében a fogyasztó egészsége veszélybe kerül?
A vásárlók panaszaira az OÉTI természetesen minden további nélkül megtilthatja az ártalmasnak bizonyult kozmetikumok forgalomba hozatalát.
Hát, nem tudom, talán mégis csak jobb lett volna először a megfelelő ellenőrző apparátust kiépíteni, ellenőrizni, s nem hagyni, hogy a vásárlók bőre legyen a kísérletezgetés terepe.  

Elgondolkodtató az is, hogy bár a kozmetikumok minősége szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen mennyiségben szerepelnek a készítményben az egyes összetevők; hogy honnan szerezték be az anyagokat; hogy azok milyen tisztasági fokúak, ezekről nem kell információt közölni a fogyasztókkal.

Annak ellenére, hogy a rendelet tiltja a nem kozmetikai, azaz terápiás hatásra való utalást és a megtévesztő reklámot - amelynek tartalmát a jelenlegi tudományos ismeretek nem igazolják - mégis nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy ezeket a tiltásokat többen a gyártók közül semmibe veszik. Valószínűleg azért teszik, mert úgy érzik, hogy megtehetik.

A civilek
Nyugat-Európában már évek óta több civil szervezet is bekapcsolódott az ellenőrző munkába. Németországban az ÖkoTest Magazin évről évre megjelenteti a kozmetikumokat minősítő kiadványait. 
Ha vizsgálatai során kiderül, hogy nem az összetevőkben felsorolt anyagok szerepelnek a kozmetikumban, vagy a terméktől esetleg károsodhat a felhasználó egészsége, esetleg a reklám túlzónak, megtévesztőnek bizonyul, a fogyasztóvédelmi kiadvány menthetetlenül pellengérre állítja a renitens céget, leosztályozva termékét. Arra is van persze példa, hogy a lepontozott termék később jobb osztályzatot kap a tesztelőktől – ha kiérdemli, vagyis, ha a gyártó orvosolja a fogyasztóvédők nyilvánosan dokumentált kifogásait.

Mit tehet nálunk, Magyarországon a fogyasztó?
Nem vásárol össze-vissza mindenféle kozmetikumot, nem dől be a reklámok jól csengő ígéreteinek, s nem hagyja magát elcsábítani a tetszetős csomagolásoktól.
Igyekszik tudatosan választani a termékek között, csak azt veszi meg, amelyikre valóban szüksége van. A  fogyasztónak tudnia kell, hogy aki vigyáz a bőrére, annak egészen kevés kozmetikum szükséges ahhoz, hogy a bőre sokáig szép és egészséges maradjon.
A szépségápolószerek végül is vegyi anyagokból állnak, s egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mennyiségben találkozik velük a bőr. Aki többféle készítményt használ egyidejűleg, annak azzal is számolnia kellene, hogy az összetevők hatása összeadódhat.
Vásárlás előtt  érdemes tájékozódni.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében