„A pénzintézet kiválasztásánál semmiképpen se a reklám alapján döntsünk! Egy hitelnél ugyanúgy végig kell járni minél több bankot, mint bármilyen más terméknél a boltokat” – szögezi le elöljáróban Dargai Zoltán, aki azt ajánlja, hogy első körben nézzünk szét számlavezető bankunknál. Itt már ismernek, és megfelelő ajánlat esetén kevesebb a papírmunka, de ne habozzunk akár (számlavezető) bankot is váltani, ha időközben kedvezőbb ajánlattal találkozunk.

A lehetőségek számbavételekor keressük a társadalmi felelősséget vállaló, közösségi bankok kínálatát is. A végső döntés előtt érdemes áttekinteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján található részletes hitel-összehasonlító táblázatot.

Akciók

A bankok jobb ajánlatai általában akciós, csak adott időszak alatt elérhető lehetőségek. Észnél kell lennünk az értékelésükkor. Előfordul ugyanis, hogy a kedvező törlesztőrészlet, kamat csak az első pár hónapra vagy évre vonatkozik, és a hitel a teljes futamidőt tekintve drágább, mint egy szimpla, nem akciós hitel. Tehát ne csak a kezdő törlesztőrészlet, hanem a teljes időszakra vonatkozó törlesztés alapján döntsünk, a teljes összeget hasonlítsuk össze a többi ajánlatéval.

Az akciós hitelek többségének feltétele lehet a számlavezetés, a rendszeres jövedelemátutalás a banknál vezetett számlára vagy a kártyahasználat, ezek pedig jelentősen növelik a költségeket. Akciós hiteleknél a különböző feltételek teljesítésének elmulasztása akár azonnali szerződésbontást vagy pénzügyi következményeket vonhat maga után, ezért figyeljünk ezek pontos betartására.

THM

A teljes hiteldíj mutató (THM) hosszú lejáratú hitelek esetében százalékos formában mutatja az egy évre vetített, tőkeösszegen felüli költségeket, de a nevével ellentétben nem az összeset. Benne van a kamat, a kezelési költség, az értékbecslési díj, a helyszíni szemle díja, viszont nem tartalmazza az átutalással járó költségeket, díjakat és a biztosítási díjakat. Figyeljünk arra, hogy az akciós hitelek esetében a THM megtévesztő lehet, hiszen az akciós feltételek (kedvezőbb számlavezetés, kötelező utalások, biztosítás stb.) miatt a mutató már nem számít teljes körű tájékoztatásnak.

Forint vagy deviza?

A válság kitörése óta sokat olvashattunk, hallhattunk a devizahitelek kockázatairól, azok kedvező árait azonban még ma is sok ember meggyőzőnek találja. A legfontosabb, hogy rosszul dönt, aki csak a mostani havi törlesztőrészlet alapján választ hitelt sok évre, de persze a bizonytalanság nem csak a devizahiteleket érintheti.

A forinthitel buktatói Amennyiben rövid távú – legfeljebb ötéves – hitelről beszélünk, érdemes lehet forinthitelt felvenni, hiszen ez kiszámíthatóbb. Nincs igazi árfolyam-ingadozás, csak a jegybanki alapkamatot követő kamat- és költségváltozás. Új lakás vásárlásánál, építésénél, illetve korszerűsítésénél az államilag kamattámogatott forinthitel kedvezőbb lehet a devizahitelnél, de ne feledjük, hogy az eurózónához történő csatlakozáskor a forinthiteleket euróra fogják átváltani, és nehéz előre megmondani, hogy a törlesztőrészlet miként fog alakulni. A forinthitel nagy előnye, hogy nem kell a nehezen tervezhető és gyakori árfolyam-ingadozásoktól tartani.

A devizahitelek buktatói Az utóbbi időben hódítanak az euró alapú hitelek, mert alacsonyabb a kamatuk a forinthitelekénél, illetve ezeket nem érinti az eurózónához történő csatlakozás költsége sem. A korábbi frank- és jenhitelek mára visszaszorultak, a bankok, pénzintézetek is ritkán ajánlják ezeket. A legnagyobb kockázat mindegyiknél az árfolyam-ingadozás, és nem csak önmagában az árfolyam változása miatt. A bankoknak ugyanis nem kell átváltási árfolyamukat a nemzetközi irányadó árfolyamokhoz igazítaniuk, vagyis akkor sem biztos, hogy csökken a törlesztőrészletünk, ha az árfolyam számunkra kedvezően alakul.

Az is ijesztő, hogy egy devizahitel esetében nemcsak a forint gyengülése, hanem az euró kamatának emelkedése is ronthat helyzetünkön. A havi harmincezer forintos részlet akár ötven százalékkal is drágulhat, ha a kamat három százalékponttal emelkedik, és közben a forint tizenöt százalékkal gyengül. Egyes pénzintézetek ezért árfolyam-garanciát is kínálnak az ügyfeleknek, aminek rengeteg formája van, de a lényege ugyanaz.

Bizonyos díjért a bank átvállalja az árfolyam-ingadozásból eredő pluszköltségek egy részét vagy egészét. Több elemző szerint viszont a költségeket figyelembe véve szinte esélytelen, hogy ez szolgáltatás megtérüljön számunkra. Mielőtt megpróbálnánk átváltani devizahitelünket, tájékozódjunk arról is, hogy ekkor milyen költségekkel, milyen árfolyammal kell számolnunk.

Biztosítások

A válság óta a pénzintézetek többségében elérhetőek a különböző biztosítók úgynevezett törlesztési biztosításai, amelyek egy ideig védelmet biztosítanak, ha munkanélkülivé válnánk, vagy egyéb balszerencsés fejlemény esetén. Fontos utánajárni, hogy ezek pontosan milyen feltételekkel, költségekkel járnak, és mennyi ideig tartanak ernyőt a fejünk felé. Sokan úgy tudják, hogy minden lakás- és jelzáloghitelhez kötelező életbiztosítást kötni vagy megvásárolni a bank által kínált egyéb termékeket. A valóságban ez nem teljesen igaz.

A pénzintézetek csak bizonyos termékek esetében ragaszkodnak ehhez, amennyiben azonban a kiválasztott hitelajánlat kapcsán az általános szerződési feltételekben nincs szó ilyesmiről, akkor az ügyintéző ajánlatát nyugodt szívvel utasítsuk el.

Mennyit?

Hitelfelvétel előtt számoljunk a saját havi költségvetésünkkel és teherbíró képességünkkel, hogy el tudjuk dönteni, mekkora terhet vállalhatunk. A részletek mellett számoljunk minden hitelhez kapcsolt egyéb díjjal is (pl. havi kamat és kezelési költség, lakásbiztosítás díja, számlavezetés, esetleges törlesztési és életbiztosítási díjak stb.). Gyakori hiba, hogy bevételeinket túlbecsüljük. Inkább számoljunk csak a biztos jövedelmekkel.

Egy „bebukott” hitelnél nincs drágább hitel, ideértve az uzsorakölcsönt is. Fontos pontosan ismerni kiadásainkat is: ne csak a havi állandó, hanem az év közbeni – akár csak egy-két alkalommal jelentkező – költségekkel szintén számolnunk kell. Ilyen lehet a nyaralás, a nagyobb javítási munkálatok, vagy akár a gyerekek iskolakezdése. Legyünk óvatosak, és kalkuláljunk évi öt-nyolc százaléknyi váratlan kiadással! Szakemberek szerint az állandó havi bevételünk harminc százalékát meghaladó törlesztőrészletet nem szabad vállalni.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 19. számában.

Kép forrása [cc]: 68751915@N05/

***