A magyar netezők korábban tapasztalt bizalmatlansága miatt kérdéses volt a hazai cégek sikere. Utóbb kiderült, alaptalanul.

Az első bónuszt/kupont kínáló magyar oldalak 2010 őszén indultak, 2011. áprilisban már a 14-74 év közötti lakosság 1,5%-a vásárolt ilyen módon terméket/szolgáltatást a GKIeNET lakossági felmérése szerint.

A Bónusz Brigád startolt először, ők teljes egészében a jól bevált Groupon-rendszert vették át, de követőik sem nagyon változtattak rajta. A piac hamar sokszereplős lett, a Brigád után jött a Kupon Világ, Kuponunk, Napi Tipp…

Cikkünk írásakor összesen 60 bónuszos/kuponos céget számoltunk, és ez még nem az összes. A gyors haszonnal kecsegtető bizniszbe a nagy kiadók is beszálltak. Madar Norbert, a GKIeNET szakértő elemzője minden klónjával együtt jelenleg 4,3 milliárdosra becsüli a piacot.

Vannak köztük kifejezetten egy területre koncentráló tematikus oldalak, például a maiutazas.hu, SzállodaVoucher.com, Szépség Outlet, Babakassza vagy az egészségügyi szolgáltatásokat kínáló Medicinar.

A gombamód szaporodó cégek után megjelentek a kuponos gyűjtőoldalak is (Startlapkupon, Happy Faces, Quponverzum, Minden Kupon), amelyek regisztrált felhasználóiknak küldik a legfrissebb ajánlatokat.

A GKIeNET és a Budapesti Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának a témában sokat emlegetett tavalyi kutatása szerint a kuponpiac a Bónusz Brigád, Kupon Világ és NapiTipp között oszlik meg, nagyjából fej-fej mellett haladnak.

Kuponnal a kenyérpirítótól kezdve a koncertbelépőn és a nyelvtanfolyamon át a szemműtétig gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást és terméket vásárolhatunk.

A valós érték negyedéért dolgoznak

A Groupon-rendszer lényege, hogy a bónuszos/kuponos cég vállalja, adott idő alatt meghatározott számú vásárlót generál a szolgáltatást kínáló partnercégnek, ha az bizonyos mértékű kedvezményt biztosít. Az akció csak akkor aktiválódik, ha minden bónusz/kupon elkelt, tehát a rendszer lelke a közösség.

Persze nem mindenki ezt a modellt használja, sok helyen nincs minimális kuponszám és bármennyi kupon vásárolható. Később kiderül, ez nagyon veszélyes, ha a szolgáltató cég nem számolja ki, mennyi ügyfelet tud kiszolgálni.

A vásárló a bónuszos/kuponos cég hirdetésein találkozik az ajánlattal, rákkattint a megveszem gombra, Paypallal vagy átutalással fizet, majd kap egy linket, ahonnan a bónuszt/kupont letöltheti, kinyomtathatja és általában három hónapon belül felhasználhatja.

Amíg a vevő nem váltja be a kupont, addig a pénz a kuponos cégnél marad.

A kedvezmény magasan a megszokott akciók felett, 50%-nál kezdődik és akár 90%-ig is elmehet, de átlagosan 60-65% között mozog.

A kuponszájtok általában 30 és 50% közötti jutalékot kérnek, tehát a kuponozó szolgáltató nagyjából a valós érték negyedáráért dolgozik.

Hogy ez miért éri meg nekik? A GKIeNET szerint kétféle motiváció mentén döntenek a szolgáltatócégek az együttműködés mellett. Egyik részük hatékony hirdetési lehetőséget lát a kuponbizniszben. Az akció időtartamára olyan oldalakon kap hirdetési felületet, amelyek megvétele sokkal drágább lenne neki, mint amennyi pénztől a kuponozással elesik.

Másik részük a forgalom növekedése miatt adja a fejét kuponozásra, így biztosít magának biztos vevőket, ami nyilván akkor éri meg, ha még így is több pénz folyik be, mintha magasabb áron adná a szolgáltatást kevesebb vásárlónak.

A kupon nem jó vendégmarasztaló

Ha jó szolgáltatást nyújtanak, a kuponozó vevőből akár a teljes árért is visszatérő vásárló lehet – hangsúlyozták az induláskor a bónuszos/kuponos cégek a partnereknek. Azóta kiderült, ez inkább csak az egyébként is olcsóbb szolgáltatásokra, például egy masszázsra, kozmetikára lehet igaz.

Utazást, borsos árú testkezelést legtöbben azért vesznek kuponnal, mert a teljes árat nem tudnák kifizetni – vallja az egyik kuponos cég munkatársa, aki maga is sokat kuponozik és kozmetikust például kuponnal talált. Azt mondja, sok a kuponvadász, akiknek mindegy hová mennek, csak olcsó legyen. Belőlük biztosan nem lesznek visszatérő vásárlók.

Ezt hangsúlyozza Madar Norbert, a GKIeNET elemzője is. Szerinte a kereskedők most kezdték felfogni, hogy a kuponozásra elsősorban mint hirdetési lehetőségre kell tekinteni, forgalomnövekedést ne nagyon várjanak tőle. Aki kuponnal megvesz egy drága szolgáltatást, teljes árért nem fogja. Nem az ő árkategóriája, ennyire egyszerű.

A kis cégek bele is rokkanhatnak

Bármelyik motiváció mentén is döntsön a szolgáltató, egy biztos: alapos kalkuláció nélkül nem éri meg belevágni. Egyrészt jól meg kell választani, melyik bónuszos/kuponos céghez köteleződnek el egy évre, legtöbben ugyanis ennyi kizárólagossági időt kérnek. Néhányan kemény pénzbüntetést is kilátásba helyeznek szerződésszegés esetére.

Nem árt résen lenni a szerződéskötéskor, figyelmeztet egy fogyasztó szalon tulajdonosa, aki cége indulásakor ügyfélköre kialakításához kezdett kuponozni néhány hónapja. „Olyan céggel kötöttem szerződést, amelyik az akció végén nem kéri vissza a kuponokat. Így az akció végén a kuponok árának 70 %-át megkapom, a maradék 30 %-ról pedig számlát kapok, ez a jutalék, amiért a velem szerződésben álló kuponos cég dolgozik.

Az a cég, amelyik visszakéri a kuponokat nem utalja el a 70 %-ot, csak annak a 80 %-át, a maradék 20%-ot visszatartja egy ideig. „A kuponokat egy bizonyos időintervallumig lehet beváltani. Ha nem tudom visszaszolgáltatni az összes eladott kupont, mert a kliensem nem tudta igénybe venni a szalonom szolgáltatását a megadott idő alatt, akkor azt nekem nem fizeti ki a kuponos cég. Ez azért felháborító, mert nekik kifizette azt a kliens amikor a kupont vette. A 20%-ot azért tartja vissza, hogy abból esetleg levonja a be nem váltott kuponokat, aztán a különbözetet elutalja nekem. Engem az utóbbi időben 3 kuponos cég keresett meg, hogy menjek át hozzájuk, mindhárom ilyen volt” – panaszolja. „Ha nem kérik vissza a kupont, igény esetén megengedhetem a kliensemnek, hogy egy számára alkalmasabb időpontban jöjjön. Szerintem annak éri meg a kuponozás, akinek nincs anyagköltsége. Nálam épp most futnak ki az utolsó kuponok, ezután olyan személyre szabott kedvezményes csomagot adok nekik, amiért már kupon nélkül is maradnak” – folytatja.

Az eladásra kínált kuponszámot is alaposan ki kell számolni. Ha ugyanis hónapokig csak kuponos vendégeket szolgálnak ki, vagy már ki sem tudják őket szolgálni, félő, hogy befullad a vállalkozás.

Valami ilyesmibe rokkant bele 2011 tavaszán a pizzafutar.hu, akik 5600 kupont adtak el, ezzel bőven túlvállalták magukat, és nem tudták teljesíteni a rendeléseket. A cég a Bónusz Brigád ügyfele volt, tanultak is belőle.

Azóta komolyan megszűrik a cégeket, a szerződéskötést pedig alapos kalkuláció előzi meg, amelynek során a kuponok számát is maximalizálják.

„Segítünk az ügyfeleinknek kiszámolni, hány bónuszt érdemes felájánlani. Ha tisztán látható, hogy nem is tudna annyi vendéget kiszolgálni, és mégis ragaszkodik ahhoz a bónuszszámhoz, akkor inkább nem kötünk üzletet” – mondja Kaprinay Zoltán, a Brigád egyik vezetője. Ha nem is mindehol segítenek az elején, amint látják, hogy meglódultak az eladott kuponok, szólnak a parternek: „Egy este alatt 40 kupon ment el, a kuponos cég gyorsan fel is hívott, számoljam ki, mennyi ügyfelet tudok kiszolgálni és maximalizáljuk a kuponszámot” – mondja az előbbi szalontulajdonos.

A legtöbb kérdés talán a kuponos utazásokkal kapcsolatban merül fel. Az olcsó kuponos utak nem csökkentik-e a sokcsillagos hotelek renoméját? Teli van az internet jobbnál jobb ajánlatokkal, így ha valamelyik szálloda nem száll be, hátrányba kerül. Meg kell nézni, milyen kuponos céggel szerződünk, és nem szabad esztelen kedvezményeket adni – írja egy vendéglátásban érdekelt hozzászóló a témával foglalkozó blogon.

Sok a kalandor a piacon

Az elégedettség mindegyik cégnek fontos. Az elégedetlen vásárló nagy károkat tud tenni a vállalkozásnak a közösségi oldalakon, blogokban, fórumokon – nem éri meg kockáztatni. Ettől függetlenül sok a kalandor a felhígult piacon.

Az etikátlan magatartást tanúsító cégek kivédésére  a Bónusz Brigád, CityBrands és a Bookline a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesületen belül létrehoztak egy közösségi vásárlás szekciót, amelynek van egy etikai kódexe is, ez mindhárom szereplőt védi – tájékoztat Kaprinay.

Többek között kimondja, hogy a tagok még a partner kérésére sem „felárazhatják” a teljes árat, pontosan fel kell tüntetniük az eladott kuponok számát, a bevett 8 nap helyett legalább 12 napig kell biztosítaniuk a partnernek a vásárlástól való elállás és a kifizetett kuponár visszautalásának lehetőségét.

Ha a partnercég megszegi a kizárólagosságot, nem szankcionálhatják pénzbüntetéssel vagy más egyébbel. A kuponos szájttal szerződő partnercégnek pedig vállalnia kell, hogy a kuponos vásárló ugyanazt a szolgáltatást kapja, mint a teljes árat fizető vendég. Ugyan az általunk megkérdezett kuponvásárlók közül mindenki pozitívan nyilatkozott, talán mégsem véletlen, hogy ez sem maradt ki az etikai kódexből. A Bónusz Brigáddal fej-fej mellett haladó Kupon Világ nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Kérdéseünkre Oravecz Nóra, a cég kommunikációs menedzsere elmondta, ők partnereiktől teljes kizárólagosságot kérnek, ezért nem szerepelnek a tagok között.

Záródik a kör

„A piac még mindig növekedne, de már jól látszik, nem fér el ennyi szereplő, a kisvállalkozások köre ugyanis véges, lassan nem lesz kivel üzletet kötni. Az összes kuponcég közül körülbelül 20 látszik, ebből 10 komolyan működik, és körülbelül 3-4 az, akik rendesen meg is tudnak belőle élni” – mondja Madar.

A piac egyre tisztul, a partnercégek a legnagyobbakhoz mennek, mert azok tudnak nagyobb hirdetési lefedettséget biztosítani az ajánlataiknak. A kicsik pedig lassan el fognak tűnni. 

Kérdés, hogy akkor most támogassuk-e a piacot vásárlóként? Ahogy a partnercégek esetében itt is a mértéken és a tudatosságon van a hangsúly. Azt vegyük, amire tényleg szükségünk van.

Kép [cc] incurable

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

***