• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Környezeti szennyeződés az anyatejben is?

2011.02.22. /

Évtizedek óta tudjuk, hogy az anyatej tartalmazza a környezetünkben található szennyeződéseket. A kérdés csupán csak az, hogy ezekkel az anyagokkal szennyezve biztonságos táplálék-e az anyatej a csecsemők számára.

Az anyatejből kimutathatók a környezetünkben előforduló szennyeződések. Az anyatejbe átjutnak az élelmiszereinkben megtalálható permetezőszer-maradványok, nehézfémek, a bútorainkhoz használt égésgátlók, a műanyagoknál használatos lágyítószerek, a lakásainkban felhasznált festékek, tisztítószerek, faápolószerek, szigetelőanyagok, a számítógépeknél, elektronikus készülékeknél használt égésgátlók bomlástermékei, a mellápolószerek hatóanyagai. Vagyis minden, amit megeszünk, a levegővel együtt beszívunk vagy a bőrünkön keresztül felszívódik.

Az anyatej az anya szervezetéből készül – a zsírszövetben oldott kemikáliák ezért átkerülnek az anyatejbe illetve a fejlődő magzatba. A gyermek a fogantatástól az elválasztásig ki van téve az anya szervezetében jelenlévő káros anyagok hatásainak.

És bár a szoptatott gyermekek életük első néhány évében több veszélyes vegyülettel kerülnek kapcsolatba, mint a tápszerrel táplált gyerekek, ritkább közöttük a gyermekkori rák, a mellrák és a többi olyan betegség, amely a kemikáliák számlájára írható – állítja az Environmental Working Group.

Ez azt jelenti, hogy az anyatej annyira megerősíti a gyermekek szervezetét, hogy az képes kivédeni a vegyületek negatív hatásait.

 

Ami csökkenti a vegyszertartalmat

Az anyatej vegyszertartalmát vizsgáló kutatásokból kiderül, hogy az anya táplálkozása nagymértékben befolyásolja tejének vegyszertartalmát. Vegetáriánus anyák teje, akik főleg bioélelmiszereket fogyasztanak, jóval kevesebb növényvédőszert és lágyítószert tartalmaz.

Brémai környezetvegyészek szerint azoknak az anyáknak a tejében, „akik különösen zsíros ételeket, sok húst és kolbászt fogyasztanak, jóval magasabb a szerves klórt tartalmazó növényvédő szerek mennyisége”.

Ezek az adatok megerősítik annak a svéd vizsgálatnak az eredményeit, amelyben laktovegetariánus (növényi eredetű élelmiszereket és tejterméket fogyasztó) nőknél alacsonyabb vegyszermaradvány értékeket mértek. A svéd vizsgálat érdekessége, hogy azok a nők vezették a károsanyag-rangsort, aki inkább fogyasztották a különösen szennyezett balti-tengeri halat.

A hal egyike a legszennyezettebb élelmiszereinknek – a halak szervezete összegyűjti a nehézfémeket és az ipari szermaradványokat a tengervízből. A halak szennyezettsége attól függ, hogy hol halászták őket. Szennyezett folyóinkban, a folyótorkolatoknál vagy a part mellett különösen magas lehet a károsanyag-tartalmuk. Mivel azonban a víz folyik, a hal pedig úszik, a fogás helye még nem biztosíték arra, hogy a hal szennyeződésektől mentes. Ma már kapható természetvédelmi területen tenyésztett biohal is.

A belsőségek, mint a máj és vese, a szervezet méregtelenítő szervei, amelyek fokozottabb mértékben tartalmazzák a környezetben előforduló mérgeket. Még a biomáj is.

A vadhús, azaz a szarvas, vaddisznó, nyúl mindig több nehézfémet tartalmaz, mint a háziállatok húsa.

A tej károsanyag-tartalma szempontjából az időnek döntő jelentősége van: minél korábban változtat az anya a táplálkozásán, annál kevesebb a vegyszer a tejében.

Nem elég szoptatás alatt életmódot változtatni. Már a várandósságot megelőzően bioélelmiszereket vagy – ismerőstől származó – nem szennyezett élelmiszereket kell hogy fogyasszon az anyuka, lehetőleg kevés állati eredetű zsírt, húst és kolbászt. Ekkor lesz ideje a szervezetnek arra, hogy még a szoptatás előtt kiürítse a káros anyagokat.

A különösen szennyezett élelmiszereket tanácsos teljesen kiiktatni az étrendből. Ezek: hal, belsőségek, vad, leveles zöldségek, azaz a salátafélék. (Nézd meg itt, hogy melyek a legszennyezettebb és melyek a legkevésbé veszélyes zöldségek, gyümölcsök!)

 

Környezetünk is számít

Az élelmiszereken túl a házainkba beépített anyagok, használati tárgyaink is komoly szennyező források lehetnek.

A modern építőipar által használt festékek, lakkok, hígítók, ragasztók, a fa védelmére használt szerek olyan káros anyagokat párologtatnak ki, amelyek éveken, évtizedeken keresztül szennyezik a helységek légterét. A bútorok, szövetek, szőnyegek felveszik ezeket az anyagokat, majd ismét leadják őket.

A „sick building syndrome” azaz a „beteg ház tünetegyüttes” ezeknek az anyagoknak a hatására jön létre. Egy modern technológiákkal épített lakóház két év alatt szellőzik ki annyira, hogy lakhatóvá váljon. A környezetbarát festékek, lakkok, mosó- és tisztítószerek járható alternatívát jelentenek.

 

Az anyatej testi és lelki táplálék is egyben

Az érzelmi kapcsolat, amely anya és gyermeke között szoptatás közben kialakul, nem jöhet létre a cumisüveg segítségével. A tápszer az anyatejnek mindössze a materiális részét tudja pótolni – és azt is csak részben.

Az anyatej az egyetlen olyan táplálék, amely optimális a csecsemő számára. Az anyatej összetétele a csecsemő életkorával változik, mennyisége a csecsemő igényeihez igazodik.

Nincs olyan tápszer, bármilyen rafináltan fejlesztik ki és állítják is elő, amely olyan módon tudná a fehérjemolekulákhoz kötni a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, hogy az akárcsak megközelítőleg is hasonlítana az anyatejhez.

Az anyatejes babák ritkábban betegszenek meg. Egy amerikai vizsgálat szerint – amelyben 40.000 gyermeket vizsgáltak – az anyatej véd a gyomor- és bélrendszer fertőzéseivel és a felsőlégúti megbetegedésekkel szemben. Az utóbbiak esetében a halálesetek száma mindössze huszada volt a tápszert kapó kicsikhez képest.

Egy brit vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyerekek, akiket már az első hónapban csecsemőtápszerrel tápláltak, felnőttként kétszer olyan gyakran betegedtek meg vastagbélrákban, mint anyatejes kortársaik.

  • A szoptatott babák között ritkábban fordul elő némely komoly krónikus betegség, mint például az asztma, a cukorbetegség és a gyerekkori rák néhány fajtája.
  • A szoptatás csökkenti a tüdőgyulladás, a hasmenés és a fülgyulladások előfordulását és a súlyosságát.
  • A szoptató anyák körében ritkább a méh- és mellrák, a szoptatott gyermekek körében pedig felnőttkorukban úgyszintén ritkább a mellrák.
  • A „hirtelen csecsemőhalál” elsősorban a tápszerrel etetett babákat érinti.

 

A cikk az alábbi szakirodalom felhasználásával készült:

  • Kapfelsperger/Pollmer: Halál a konyhában. Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban
  • Dr. Robert Mendelsohn: Gyermekorvos nélkül. Gyermekgyógyászati tanácsadó szülőknek

 

Kép [cc] brimly









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében