• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Kockázatos parfümök

2010.07.08. /

A parfümök és dezodorok gyártóinak eddig nem kellett nyilvánosságra hozniuk az általuk felhasznált illatanyagok listáját, amelyek között egészségkárosító hatású vegyületek is lehettek.

Az összetevők megismerése érdekében a biztonságos kozmetikumok gyártásáért zajló amerikai kampány (Campaign for Safe Cosmetics) keretében 17 nagyobb forgalmú termék összetevőit elemezték.

Az USA-ban működő Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group, EWG) vezetésével zajló vizsgálatban az egyes termékekben átlagosan 14, összességében 38 olyan vegyületet mutattak ki, amelyek nem szerepeltek a termék alkotóelemeinek listáján. A megtalált anyagok egy része kockázatos ez emberi egészség szempontjából, például a szervezetben való felhalmozódásra hajlamos. Egy-egy termékben átlagosan négy különféle hormonális hatású vegyületet találtak.

Szinte minden termékben megtalálták a galaxolide-ot és a tonalide-ot. Ezeket a feltételezhetően hormonális hatású mesterséges illatanyagokat korábbi vizsgálatok során már kimutatták a köldökzsinórvérből.

A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot is megtalálták. Ez a vegyület szinte mindenkinek a szervezetéből kimutatható, és jelenléte összefüggésbe hozható a férfiak terméketlenségével. A kockázatok mértékét növeli, hogy a kisfiúk fejlődését befolyásolva hosszabb távon is káros hatással bírhatnak. Más anyagoknak (például pézsmaketon) még nem vizsgálták meg a lehetséges egészségügyi hatásait.

Az EWG szerint a nem jelölésköteles vegyületek mindössze egyharmadáról hoztak nyilvánosságra kockázatbecsléseket, azaz többségüknek nem ismertek az esetleges hatásaik.

„Természetesen” a jelölésköteles vegyületek is okozhatnak problémát, egyes UV-szűrő hatású anyagok hormonális hatásúak lehetnek. Más adalékok allergiás reakciókat válthatnak ki, kedvezőbb esetben enyhe bőrirritációt, míg súlyosabb esetben akár hányást vagy légzési zavarokat is okozhatnak.

A termékek használata során annak alkotói a légzőrendszeren, illetve a bőrön keresztül a szervezetbe kerülhetnek, és már a magzati korban bejutnak a testünkbe.

Szervezetünkre a parfümökön kívül hasonló hatást gyakorolhatnak más illatosított termékek is (például testápolók, samponok, légfrissítők, mosogatószerek). A felhasznált illatanyagok egy része a lakás levegőjét szennyezi, elősegítve a formaldehid vagy a szállópor kialakulását.
A civil szervezetek szerint az embereknek joga van megtudni, milyen anyagok érik szervezetüket, és azoknak milyen kockázatai vannak a saját és gyermekei egészségére nézve.

 

Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag hírlevelének 2010. júniusi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu

Kép [cc] steve









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében