A Greenpeace Magyarország Egyesület a múlt héten kereste meg a NÉBIH-et egy olyan étkezési paprika tétel kapcsán, amelyből az Egyesület által megbízott laboratórium 0,214 mg/kg mennyiségben diklórfosz, 0,3 mg/kg mennyiségben klórfenapír hatóanyag jelenlétét mutatta ki. A két hatóanyag nem szerepel az Európai Unió pozitív listáján, ezért az ezeket tartalmazó készítmények növényvédelmi felhasználása Magyarországon nem engedélyezett.

A Greenpeace részére kiadott eredményközlés és a hatóságnak tett bejelentés között jelentős idő, 18 nap telt el. Az ezt követő, szakmailag és jogilag is megalapozott hatósági vizsgálat és mintavétel ennek ellenére az egyik hatóanyag esetében eredményes volt.

• A klórfenapír jelenlétét az egyes mintákban 0,03, 0,047 és 0,062 mg/kg mennyiségben mutatta ki a laboratórium akkreditált vizsgálat
• A diklórfoszt azonban már nem lehetett kimutatni, ami az anyag viszonylag gyors bomlásdinamikájával is magyarázható, így a hatóanyag esetleges alkalmazását utólag már sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet.

Az érintett paprika tételből kimutatott klórfenapír hatóanyag mezőgazdasági felhasználása valamennyi EU tagállamban illegális. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a felhasznált szer toxikológiai tulajdonságai alapján a vásárlókhoz került és esetleg már elfogyasztott paprika nem tartalmazott annyi hatóanyagot, ami miatt az egészségkárosodás veszélye fennállna.

A vizsgálati eredmények alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, intézkedett az érintett paprika tételek forgalomba hozatalának megtiltásáról és megindította a hatósági eljárást. A termékvisszahívások folyamatban vannak. Azt, hogy pontosan mekkora mennyiségről van szó, a hatóság jelenleg is vizsgálja. Az érintett, nem engedélyezett növényvédő szert használó termelő akár több tízmillió forintos bírságra számíthat.

Az eset jól tükrözi, hogy a civil szervezetek és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság együttműködése eredményes lehet, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakmailag és jogilag nem kellően megalapozott egyéni „próbálkozások” az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő esetek felderítését nem mindig segítik, sőt, akár meg is akadályozhatják azt.

Forrás: NÉBIH