• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Kemény a verseny a kozmetikai minősítő rendszerek között

2010.07.20. /

A pár éve alakult NaTrue szigorúbb kritériumokkal minősítené a kozmetikai termékeket. Nem titkolt célja az, hogy etalon legyen ezen a téren az európai piacon.

Új minőségvédő szervezetet, európai érdekközösséget hoztak létre saját kritériumrendszerrel és logóval 2008-ban NaTrue néven Brüsszelben a vezető európai natúr- és biokozmetikumot gyártó cégek. A gyártók úgy találták – miközben egyre több kozmetikai terméket hoznak forgalomba szerte a világon az organikus, ökológiai és természetes hívószavak alatt –, a tisztánlátás mind nehezebbé válik a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók számára is.

A döntésben szerepet játszott az is, hogy túlságosan felhígult az európai piacon mély gyökereket eresztett német „BDIH kontrollált natúrkozmetikum” logót viselők tábora. Kétségtelen, hogy a „természetes kozmetikum fogalmának egyelőre nincs általánosan elfogadott jogi definíciója – a NaTrue egyik törekvése, hogy az általa kidolgozott meghatározás legyen az etalon.”

A NaTrue állítása szerint azzal a céllal alakult, hogy – mint küldetési nyilatkozatukban megfogalmazzák – a profitérdekelt minősítő szervezetek helyett egy etikailag és ökológiailag szigorúbb követelményeket előíró, pártatlan szakértők munkájára támaszkodó európai platform jöjjön létre, amelynek segítségével könnyebbé válik az eligazodás a vásárlók számára.

A NaTrue-jelet három fokozatban lehet kiérdemelni:

  • az egy csillagos jelet és természetes, azaz natúr kozmetikum minősítést a csak természetes anyagokat tartalmazó kozmetikumok kaphatják,
  • a két csillagosoknál szigorúbbak a követelmények, a növényi összetevők legalább 70%-ának ökológiai gazdálkodásból kell származniuk,
  • a három csillagos biokozmetikum címke használati jogát pedig azok a termékek kaphatják meg, amelyekben minimum 95%-ban ökológiai termesztésből származó növényeket dolgoztak fel.

A logó megszerzésének és viselésének nem feltétele a NaTrue-tagság. Ahhoz viszont, hogy egy cég használhassa azt, készítményeinek egy-egy termékcsoportban legalább 75%-ban meg kell felelnie az előírt kritériumoknak.

A NaTrue kritériumai nyilvánosak és átláthatóak, honlapjukon bárki megtalálhatja a különböző fokozatú NaTrue-tanúsítványok használatára jogosult cégek, márkák, illetve termékek gyors ütemben és folyamatosan bővülő listáját.

Jelenleg Magyarországon az ismertebb márkák – Dr Hauschka, Primavera, Charlotte Meentzen, Dr Scheller, Kneipp, Lavera Body, Logona, Sante, Weleda – forgalomban lévő termékei közül több mint száz már NaTrue címkét visel.

Ahhoz, hogy egy termék megkaphassa a minősítést, az összetevők megfelelését független tanúsító intézetnek kell igazolnia a gyártó által rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján. Ezt az eljárást a kérelmező gyártó létesítményeinek auditálása követi.

A kritérium meghatározó jellemzői:

  • a termék csak vizet, természetes összetevőket, közel természetes összetevőket és természet-azonos összetevőket tartalmazhat;
  • a termék és nyersanyagainak előállítási folyamatai szigorúan szabályozottak;
  • a termék természetes-anyag és természetes bioanyag hányadának minimum szintjét szigorúan rögzítik, csakúgy, mint a közel természetes összetevők hányadának maximumát.

 

Nem árt tisztában lenni a fogalmakkal:

  • természetes összetevők azok, amelyek a természetben megtalálhatók és nem estek át kémiai átalakításon,
  • közel természetes összetevők azok, amelyeket kizárólag természetes összetevőkből nyertek vegyi eljárással,
  • a NaTrue kémiai úton előállított természet-azonos anyagokat csak tartósítók és ásványi anyagok esetében engedélyez, amennyiben azok a kívánt minőségben és/vagy mennyiségben a természetből nem nyerhetők ki.

Új minősítési kritérium az is, hogy a vizet, amely gyakran a legnagyobb arányban előforduló összetevője a kozmetikumoknak, a recept összetevőinek mennyiségi mérlegelésekor nem veszik figyelembe.

A tanúsítási folyamatot országokért, illetve régiókért felelős független tanúsítvány-kezelő partnerek menedzselik (Németországban a Német Kozmetikai és Mosószer Szövetség, IKW, Olaszországban az RTC – Research and Cosmetological Technologies), s a termékeket független minőségellenőrző szervezetek tesztelik.

 

A bőség zavara

Ahány ország, annyi szabvány, annyi – vagy még több – megkülönböztető jelzés van használatban.

Franciaországban ilyen az Ecocert és a Cosmebio, Nagy Britanniában a Soil Association, Olaszországban az ICEA, Belgiumban az Ecogarantie. Es akkor még nem beszéltünk a legkevésbé szabályozott legnagyobb piacról, az amerikairól, ahol az USDA kormányintézmény imitálja a szabályozást.

Kézenfekvő lenne, hogy legalább az egységes európai piacon – az Európai Unióban – egységes minősítési rendszert használjanak a nem csak egy vagy néhány nemzeti piacra termelő gyártók.

A NaTrue alapítói egyebek között ebben a dzsungelben kívánnak rendet vágni, és elérni, hogy az ő – szigorú, de átlátható – kritériumrendszerük és ellenőrzési mechanizmusuk váljon a világszabvánnyá. A jelek szerint egyelőre nem állnak nyerésre ezen a meccsen.

A legnagyobb, de hozzájuk képest mindenképpen „lazább” európai minősítők – a BDIH, az Ecocert, a Cosmebio, az ICEA, az Ecogarantie és a Soil Association –, hat évi egyeztetés, alkudozás és kompromisszumkeresés eredményeként a múlt évben megállapodtak egy közös natúrkozmetikai szabvány-rendszer kialakításában, amely COSMOS néven meg is kezdte működését.

Nagy kérdés, hogy a Natrue megalakulása előbbre viszi-e az egységesítés ügyét. Megvan az esélye annak is, hogy a COSMOS (amely mintegy 1000 kozmetikai cég bő 10.000 termékét fogja át), és az (egyelőre néhány tucat cég több száz, bár gyorsan növekvő számú termékére kiterjedő) NaTrue beláthatatlan ideig tartó és kimenetelű versenyfutása határozza majd meg a következő évek történéseit a piacon.

Magyarországon is felkészülhetünk arra, hogy egy jó ideig marad a vásárlók tájékozódását megnehezítő „sokszínűség” a kozmetikumok natúr- és biotanúsítványai terén. Akár az is előfordulhat, hogy egyes termékek két natúr- és/vagy bio minősítést, címkét viselnek majd.

 

A cikk a GVH VKK és  KvVM Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

 

Kép [cc] hkvam



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében