• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Kanadában és Ausztráliában vannak a legélhetőbb városok

2011.02.23. /

Hogy egy városban mennyire kellemes az élet, az sok mindenen, nem utolsósorban a benne élők közösségi aktivitásán múlik. Festés, ültetés, piacmentés – amit te is megtehetsz. Megjelent az Economist 2011. évi listája a világ legélhetőbb városairól.

Egyre gyakrabban halljuk az „élhető város” kifejezést. Ez nem takar mást, mint kellemes hétköznapi életminőséget, a szolgáltatások kényelmes elérhetőségét, a városi terek élménygazdagságát. A legélhetőbb városok listáját évente több nemzetközi szervezet is nyilvánosságra hozza, köztük a Mercer tanácsadó cég, az Economist folyóirat és a Monocle magazin. A rangsorolási szempontok meglehetősen hasonlítanak.

Az élhetőség összetevői a biztonság, a minőségi oktatás, a városok tisztasága, a magas szintű egészségügyi ellátás, a környezet, a természet közelsége, a pihenési lehetőségek, a klíma, a politikai stabilitás, a tömegközlekedés, az infrastruktúra állapota, a lakások megfizethetősége, az építészet minősége, illetve a kulturális élet színvonala. A listák sajátossága, hogy évek óta európai, kanadai, ausztrál, illetve új-zélandi városok vezetik; Bécs, Zürich, München, Sydney, Vancouver, Calgary vagy Helsinki bérelt helyekkel rendelkezik.

A világ legélhetőbb városai 2011
1. Vancouver (Kanada)
2. Melbourne (Ausztrália)
3. Bécs (Ausztria)
4. Toronto (Kanada)
5. Calgary (Kanada)
6. Helsinki (Finnország)
7. Sydney (Ausztrália)
8. (megosztva) Perth (Ausztrália)
8. (megosztva) Adelaide (Ausztrália)
10. Auckland (Új-Zéland)

További részletek a minősítésről >>>

Bécset 2009-ben a Mercer győztesként, az Economist második, a Monocle pedig hetedik helyezettként ünnepelte. Átutazóként vagy vásárlóként mindenki ismeri valamennyire, ahhoz azonban, hogy mint élhető várost lássuk, több időt kell ott eltöltenünk. Bécset a minden pontját kiszolgáló kerékpárutak szervezettsége, a történelmi központot körbeölelő parkok sora, a Museumsquartier és a Karlsplatz közötti városrész kulturális kínálata, a hozzáférhető oktatás, az egészségügyi központok és a szociális lakások magas száma, a könyvtárak és sportlétesítmények egyenletes városi eloszlása teszi szerethetővé.

Szolgáltatásai a hétköznapi élet szerves részei, és számára megfizethetőek. Teljesen más úgy kerékpározni, sportolni, könyvtárba járni vagy egy parkban kikapcsolódni, ha ezek a mindennapok részei, nem kell miattuk sokat utaznunk és felfüggesztenünk hétköznapi napirendünket. Egy másik feltűnő sajátosság a szolgáltatások hálózatossága. A könyvtárak, uszodák, parkok, kerékpárutak nem elszigetelten, hanem egymáshoz kapcsolódva jelennek meg, így egy napon belül nem kell feltétlenül választanunk sport és kultúra között.

 

Önszerveződés Nyugaton …

Európa számos nagyvárosában dolgoznak aktivista csoportok és civilszervezetek a városok élhetőbbé tételén, a magyar városlakók számára is inspiráló módszerekkel. 2001-ben egy román építész házaspár alapította a párizsi Önszervező Építészeti Műhelyt (atelier d'architecture autogérée, aaa), mely helyi családokkal tervez és épít közösségi tereket. Párizs hátrányos helyzetű északkeleti és keleti negyedeiben közösségi alapon szerveződő és működtetett központokat, kerteket hoztak létre.

A rue Pajol elhagyott vasúti raktárépületébe beköltöző aaa 2002-ben nyitotta meg az EcoBOX elnevezésű területet, amely zöld tereket és beültethető kertrészeket kínált a környékbelieknek, akiknek ki kellett venniük a részüket a felújítási, ültetési és szervezési munkákból. 2002 és 2006 között több száz aktivista vett részt a hely kialakításában, amelyhez mintegy 80 környékbeli családnak volt kulcsa.

Amikor a város döntése nyomán megkezdődött a raktárépület napenergia-központtá való átépítése, az aaa áthelyezte közösségi kertjét a kelet-párizsi Saint-Blaise negyedbe, ahol Passage 56 néven született újjá. A Passage 56 idén elnyerte a legjobb európai köztereket díjazó Centre of Contemporary Culture of Barcelona különdíját.

Ki gondolta volna, hogy Brüsszelben hasonló városi problémákkal küzdenek, mint Budapesten? Az európai főváros az elmúlt évtizedek ingatlanfejlesztései és spekulációs hullámai nyomán jelentősen átalakult. Egyes környékek fokozatosan elvesztették vonzerejüket, és az egykori üzletek helyén üres portálok tátonganak.

Az így létrejött helykínálat és a civil, művészi, közösségi kereslet összekötésére vállalkozott a City Mine(d) nevű szervezet PRECARE projektje, mely közvetítő szerepet vállalt a kihasználatlanul álló ingatlanok tulajdonosai, valamint a civil- és művészeti szervezetek között. A City Mine(d) közvetítésével a szervezetek – ha rövid időre is – használható tereket nyernek, a tulajdonosok pedig biztonságban tudhatják és láthatóbbá tehetik ingatlanjaikat, előkészítve azok visszatérését az ingatlanpiacra. Aligha kell magyarázni, mennyire hasznos lenne egy hasonló kezdeményezés a magyar városokban a gazdasági válság vagy a plázák elszívó hatása miatt üresen álló ingatlanok újbóli használatbavételére.

 

… és Keleten

Itthon az önkormányzatok többségének működési hiányosságai, az elavult és rugalmatlan célkitűzések, a politikai szempontok, valamint a korrupció miatt az élhető város létrehozása részben a civilszervezetekre és az aktivista mozgalmakra hárul. Nekik viszont, mivel érdemben nem tudnak beleszólni a dolgok menetébe, gyakran csak az ellenállás marad. Budapesten a legutóbbi években az aktivisták és a civilszervezetek leginkább a közösségi terekkel, parkokkal, illetve a városi kertészettel foglalkoztak.

Az épített környezet megóvására irányuló erőfeszítések egyik kulcsszereplője az Óvás Egyesület, amely fontos világörökségi területeket és épületeket védett meg a ledózerolástól. Az elégtelennek ítélt városi köztereket pedig kreatív aktivista és művészcsoportok vették gondozásba. A Budapest egyik legkedveltebb közösségi terét, a Millenáris Parkot kitaláló Új Irány csoport a nyugati téri metróaluljárót is feldobta 2006-ban, amikor padlójára ragasztotta a város óriási műholdképét.

2009-ben a Placcc fesztivál keretében rozzant pinceajtók színesre pingálásával derítették jókedvre a környék lakóit Haszondesign tagjai. A Kortárs Építészeti Központ.

Különösen érdekes a Kincsünk a Piac – Hunyadi Tér elnevezésű csoport. A KAP-HT 2007-ben jött létre Bartha Gabó kezdeményezésére, aki hírét vette, hogy a terézvárosi önkormányzat a VI. kerületi Hunyadi tér átalakítására, a szabadtéri piac felszámolására készül. “Számomra nagyon fontos a piac, csak itt tudom megvenni azt a gyümölcsöt-zöldséget, amit az előzőnap szedtek le, és sok embert ismerek, akik szintén így vannak ezzel. Azt gondoltam, nem tehetem meg, hogy ne csináljak semmit, ha tudom, mi készül” – mesélte nekem egy korábbi interjúban.

A KAP-HT eleinte az önkormányzat eltitkolt terveinek tisztázására és ezek megakadályozására törekedett, de a tagok hamarosan felismerték, hogy az a legcélszerűbb, ha a piac életerejét, fontosságát, egyedülállóságát bizonyítják a közvélemény és a döntéshozók számára. “Értelmetlennek tartom, hogy a piacot a modernizálás nevében akarják eltüntetni. Modernizálják és újítsák fel, és valóban, ne lógjanak az szabadtéri standok bádogtetői, és a piac ne legyen piszkos és lepukkant, de ez nem azt jelenti, hogy el kell tüntetni. Találják ki, hogy mi a kortárs európai módja egy szabadtéri piacnak. Nem értem, hogy miért kellene az utolsó szabadtéri belvárosi piacnak eltűnnie, mikor közösségformáló szerepe van, és biztosítja az élelmiszer-ellátást” – érvelt Bartha Gabó, amikor a piacot még a felszámolás veszélye fenyegette.

Mára a veszély elhárult, a KAP-HT tevékenységének középpontjába így a piac fejlesztése került. Bartha újabban azon fáradozik, hogy harmonizálja a zöldség és gyümölcs keresletét és kínálatát: “Az elmúlt években megismertem minden árust a piacról, jártam szinte mindegyikük kertjében. Néhányuknak próbálok tanácsokat is adni, mit tudnának jól eladni. Néha olyan növényeket ajánlok, amelyeket nem is ismernek. Vannak, akik mernek kísérletezni, és ez az esetek többségében beválik.”

A Kincsünk a Piac tevékenységének alakulása jól mutatja, hogy a csoport milyen utat jár be, amikor tiltakozóból fokozatosan ötletgazdává, szervező erővé válik. Ezeket a kezdeményezéseket egy jól működő, nyitott önkormányzat támogatja, és nem a maga elképzeléseit próbálja a lakókra erőltetni.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában.

Kép [cc] ecstaticist







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében