• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Kakaós problémák

2004.10.26. /
A meleg kakaó és a forró csoki legtöbbünknek a téli estéket idézi. Átfagyva melengetjük kezünket a bögrén, aprókat kortyolunk az édes kakaóból, amikor is jön egy fogyasztóvédelmi cikkecske, és eszünkbe juttatja, amire eddig nem is gondoltunk...

...a kakaóültetvényeken dolgozóknak korántsem ilyen idilli az élete. Sőt az utóbbi években egyre inkább fenyegeti őket a folyamatos áringadozás és a növekvő szegénység.

Növekvő gyerekmunka

A világ kakaótermésének 43 százalékát Elefántcsontpart termeszti, és ezzel messze a legnagyobb termelőnek számít. Pár évvel ezelőtt azonban a Channel Four tévécsatorna dokumentumfilmje arra hívta fel a figyelmet, hogy az elefántcsontparti kakaóültetvényeken igen elterjedt a gyermekmunka alkalmazása. A Nemzetközi Munkajogi Alapítvány (International Labour Rights Fund) szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy Maliból és Burkina Fasóból kiterjedt gyermekkereskedelem folyik az elefántcsontparti kakaóültetvények felé. Az Egyesült Államok Állami Emberjogi Hivatalának (US State Department Human Rights) 2002-es jelentése szerint mintegy 109 000 gyermek dolgozik veszélyes körülmények között a kakaófarmokon. Egy másik 2002-es jelentés szerint Nyugat-Afrikában mintegy 284 000 gyermek van hasonló helyzetben a kakaóültetvényeken, és 2500 gyermek valószínűleg emberkereskedelem folytán került oda.

A kakaóipar rengeteg erőfeszítést tett az elmúlt három évben, hogy fejlessze a munkakörülményeket, és 2001-ben több olyan kijelentés született, amelyek szerint az ipar mindent megtesz azért, hogy a kakaótermesztés gyermek- és kényszermunka nélkül folyjon. A nagy elhatározás megvalósulását azonban Elefántcsontparton nagyban akadályozta a háború. Ennek ellenére a kakaóipar bízik benne, hogy 2005-re kiküszöbölhetik az illegális gyermekmunkát az iparágból.

A Világbank is hibás

Immár egyértelmű, hogy a kistermelők nem képesek megbirkózni a kakaó árának állandó ingadozásával, melynek oka egyébként nem kis mértékben az, hogy a Világban és az IMF a kakaóhozam növelésére buzdította a farmereket, mondván, könnyen értékesíthető termékről van szó. A nyolcvanas évek végén, és a kilencvenes évek elején folyósított nagy összegű világbanki hitelekért cserébe Elefántcsontpart belement bizonyos kompromisszumokba, például a kakaóipar liberalizálásába. Ám az állam által fizetett minimum felvásárlási ár megszüntetésével eltűnt a biztonságot nyújtó szociális háló egy olyan országban, ahol a lakosság 60-70 százaléka a mezőgazdaságból él, így a liberalizáció egyben a kakaó világpiaci árának eséséhez is vezetett, és még inkább sújtotta a termelőket. Kevesebb pénz jutott az oktatásra is, így számos farmer nem tudta iskoláztatni gyermekét, ami a gyermekmunka növekedéséhez vezetett. A legtöbb gyermeket saját családja, vagy rokona fogja munkára. Ghánára, ahol érintetlen maradt az állami értékesítési rendszer, kevésbé jellemző például a gyermekmunka alkalmazása.

Helyi és nemzetközi nyomásra, a nyugat-afrikai kormányok megvizsgálták a gyermekkereskedelem és gyermekmunka kérdését a régióban, és számos kétoldalú egyezmény kötettett a kormányok között. A fogyasztó, ha biztos akar lenni benne, hogy az általa vásárolt termékhez nem fűződik gyermekmunka, és hogy a kakaóért a termelők is méltányos árat kaptak, egyetlen dolgot tehet: méltányos kereskedelemből (Fair Trade) származó árut vásárol. Szerencsére ezek egyre elterjedtebbek, bár Magyarországon még nehezen beszerezhetők. Az Ethical Consumer nevű magazin felmérése szerint bátran vásárolhatók például a Clipper Double, a Cocodirect, az Equal Exchange és a Traidcraft kakaói, de problémásnak találták például az igen népszerű Cadbury's cég termékeit. Érdemes emellett figyelnünk a termék valódi kakaótartalmát is, hiszen a magas kakaótartalmú italok egyrészt élvezetesebbek, másrészt minél magasabb a kakaótartalom, annál több pénz jut a termékből a termelőnek. 

Permetezés, etika

A kakaótermelés másik problémája, hogy gyakran használnak olyan rovarirtószert, amelyet potenciális rákkeltőnek tartanak, így az emberi egészségre feltehetően ártalmas. A lindane nevű szert az EU-ban már betiltották és Ghánában sem használják, de a dél-afrikai ültetvényeken még mindig igen elterjedt, ráadásul a permetezést végző munkásokat csak igen ritka esetben látják el védőfelszereléssel és megfelelő ruházattal. Egy 2002-ben végzett felmérés a fehér csokoládék 14 százalékában mutatta ki a lindane nevű szert, emellett a káros anyag beépül a vadállatok és madarak szervezetébe is. Akik szeretnék elkerülni a genetikailag módosított élelmiszereket, azoknak ajánlatos tehát a készen árult kakaóitalokból azokat vásárolni, amelyek el vannak látva az „organikus”, „ökológiai termelésből származó” jelzővel. A Greenpeace szerint sem a Cadbury's, sem a Mars nem tudja garantálni, hogy részben állati eredetű termékei olyan állatoktól származnak, amelyeket nem tápláltak genetikailag módosított takarmánnyal.

Némely csokoládé és kakaógyártóval emellett etikai problémák is felmerülnek. A Cadbury's például nemrégiben sportkampánynak álcázva próbálta termékeit népszerűsíteni a gyerekek körében. Bizonyos számú csokoládé papírért ugyanis a diákok sportszereket kaphattak, a baj pusztán az arányokkal volt. Egy „ingyen” kosárlabdáért ugyanis a gyereknek 170 Cadbury's csomagolópapírt kellett felmutatni, ez pedig két kilogramm tiszta zsír és 38 000 kalória elfogyasztását feltételezi. Ennek ledolgozásáért pedig elég sokat kellene kosárlabdázni. A Mars pedig olyan kutatásokat támogat rengeteg pénzzel, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a csokoládé jótékony hatással van a szívre és a vérkeringésre, egyszóval az emberi egészségre.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében