fbpx

| Fogyasztóvédelem

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Jogunk van elegendő és biztonságos élelmiszerhez

Sajnos még napjainkban, a huszonegyedik században is csak a nyilatkozatok szintjén igaz a címben megfogalmazott idézet. A Föld népessége meglehetősen ellentmondásos helyzetben van: egyik fele – a kisebbik hányada – túltáplált, sőt túlsúlyos, a másik része éhezik, de legalábbis nem jut elegendő, megfelelő minőségű élelmiszerhez.

A Fogyasztók Világszervezete (Consumers International, CI) véleménye szerint – s ezzel minden civil fogyasztóvédő egyetért – a fogyasztó a gazdaság legkiszolgáltatottabb szereplője. Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a többi szereplőt figyelmeztessük jogainkra, emlékeztessük arra, hogy a fogyasztó nélkül nincs termelés, nincs kereskedelem, nincs profit. Különösen fontos ez a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében, ahol az tapasztalható, hogy a felvásárlási árak folyamatos csökkenése mellett a fogyasztói árak stagnálnak, esetleg enyhén emelkednek is, vagyis a profit nő.

A fogyasztói jogok közül 2003-ban a biztonsághoz, a tájékoztatáshoz és a választáshoz való jog kapott prioritást. Napjainkban ugyanis jellemző, hogy az élelmiszerek okozta kockázat növekszik, gondoljunk a dioxin problémára, vagy a BSE okozta krízisre, illetve a génkezelt élelmiszerek (GMO) kockázatára.

Ez utóbbiról érdemes néhány szót ejteni, mivel korunk izgalmas és égető problémája. A tudósok egy része, főként azok, akik génmódosítási témájú kutatásokkal foglalkoznak, nem értik, hogy a civil fogyasztóvédőknek mi ezzel a problémájuk, hiszen szerintük nem történhet semmi bajunk. Mi, civilek azonban nem szeretnénk sötétbe ugrani, hiszen jó néhány esetben bebizonyosodott, hogy a tudósok és a termelők nem jártak el elég gondosan egy-egy új módszer vagy technológia bevezetésekor. A BSE is 15 évvel azután következett be, hogy a növényevésre berendezkedett szervezetű állatokkal a nagyobb termelékenység – nagyobb profit – érdekében állati eredetű takarmányt kezdtek etetni, hogy csak egyet említsek a krízisek okainak sorából.

A biztonság kedvéért mi civilek ott akarunk lenni a döntéshozatalnál. Tudni akarjuk, hogy mekkora kockázatot vállalunk az élelmiszerek fogyasztásával, fel akarjuk tenni olykor laikusnak tűnő kérdéseinket, hogy rádöbbentsük a döntéshozókat a kockázatok mértékére, illetve ráirányítsuk figyelmüket azokra a kérdésekre, amelyeket ők maguk is feltennének. Szeretnénk elérni a megfelelő tájékoztatást, a megfelelő élelmiszer címkéket, amelyeken a számunkra fontos tudnivalók olvashatóan szerepelnek, mert csak így biztosítható a választás lehetősége.

Számunkra a legfontosabb probléma az EU-csatlakozás kérdése, ezzel egészült ki a Cl ajánlása. Sokan, sok helyen beszéltek és beszélnek erről a témáról, de kevés a konkrét példa, nehéz megvilágítani, hogy mit jelent a csatlakozás a fogyasztó számára.

Végiggondoltam a különböző helyekről begyűjtött információkat, kerestem a választ a következő kérdésekre: mit fogunk érezni a csatlakozás másnapján, rövidtávon és hosszú távon? A csatlakozás másnapján semmit nem fog érezni a magyar fogyasztó. Miért? Mert a magyar élelmiszer-választék jelenleg is bőséges, az előírások eddig is szigorúak voltak. Mert hagyományaink vannak élelmiszertermelésben, – előállításban, hiszen évszázadokon át Magyarország volt Európa éléskamrája. A magyar Élelmiszertörvény már több mint száz éve létezik. Rövidtávon az élelmiszer-választék tovább bővül, az árak csökkennek, ennek egyik oka lehet az import-vám megszűnése.

Várható, hogy a reklámok professzionálisabbak lesznek, ami veszélyt jelent a fogyasztóknak, mert profibb félrevezetéssel szembesül. Erősen korlátozódik az előzetes kontroll, engedélyeztetés stb., ezáltal nő a termelők és a kereskedők felelőssége, de nem biztos, hogy nő a fogyasztók biztonsága. Hosszú távon várható, hogy az állam kikényszeríti a jogkövető magatartást, csak így lehetünk „biztonságos” része Európának, ezáltal az élelmiszerek biztonsága is nő. Ehhez szigorú állami ellenőrzés szükséges, s ki kell majd alakítani a monitoring és megfigyelő rendszert is.

Remélhetően javul a fogyasztói érdekérvényesítés, a civil szervezetek szerepe erősödik, hiszen Európában a civil szervezetek főszerepet játszanak a fogyasztóvédelem szinte minden területén. Milyen feladatok várnak ránk, civil fogyasztóvédőkre, hogy e kihívásoknak megfeleljünk?

  • Ki kell harcolnunk a beleszólást minden, a fogyasztókat érintő kérdésben, kezdve a szabályozástól, a különböző döntési fórumokon való jelenléten keresztül, a védtelen fogyasztó érdekvédelméig.
  • Tovább kell fejlesztenünk a fogyasztók képzését, tájékoztatását, át kell vennünk, illetve ki kell fejlesztenünk megfelelő módszereket az élethosszig tartó tanulásra.
  • Meg kell nyernünk a médiát, hogy foglalkozzanak problémáinkkal és segítsenek a lobbizásban, hiszen az erre fordítható pénz a piac többi szereplőjének rendelkezésére áll, nekünk, civileknek minden fillérért meg kell küzdenünk. Ezért csak arra számíthatunk, hogy a média szereplői között találunk elkötelezetteket, akik átérzik, hogy ők is fogyasztók és fontos számukra is a védelem.
  • Tovább kell erősítenünk kapcsolatainkat hazai és nemzetközi szinten a többi civil fogyasztóvédővel, de a termelőkkel és a kutatókkal is. Meg kell értetnünk velük a mi szempontjainkat, és meg kell próbálnunk segíteni őket abban, hogy a fogyasztók valódi igényeit, érdekeit megismerve, ebbe az irányba fejlesszék tevékenységüket.
  • Szakértőgárdánkat erősíteni kell, újabb és újabb szakértőket kell megnyernünk céljainkhoz, hogy méltó vitapartnerei lehessünk a kutatóknak és a termelőknek egyaránt.

Előny vagy hátrány a magyar fogyasztó számára az Európai Unióhoz történő csatlakozás? Tudni kell, hogy Európa nem úgy oszlik meg, hogy mi itt mind rosszak és buták vagyunk, s a túloldalon, ahova igyekszünk, csak jó, okos és becsületes emberek élnek. Uniós kapcsolataink révén tudjuk, hogy a különböző országokban működő fogyasztói szervezetek hasonló problémákkal küzdenek, az élelmiszerbiztonság, a beleszólási jog, a félrevezető reklámok és feliratok stb. terén. Az azonban bizonyos, hogy anyagi lehetőségeik jobbak – bár szerintük nem elégségesek, mert parlamentjük, kormányuk megtalálta a módját működésük biztosításának.

A csatlakozástól reméljük, hogy Magyarországon is fel fogják ismerni a civil fogyasztóvédelem létjogosultságát. A mi jelenlétünk teszi hitelessé és objektívvá a fogyasztók számára a különböző intézkedéseket az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerminőség terén.

forrás: Fogyasztóvédelem, 2003 júl.-aug.: Dr. Dölmöki Lívia, OFE

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás