• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Jogok és jogvédők az egészségügyben

2010.08.17. /

Az orvosokkal, ápolókkal, gyógyszertárakkal kapcsolatos élményeinknek fogyasztóvédelmi vonatkozásuk is lehet. Az államilag finanszírozott ellátások felett felügyeleti rendszer őrködik, a magánpraxis kliensei viszont jóval kevésbé védettek. 

Míg korábban a gyógyszerek biztonságosságának vizsgálatán kívül az egészségügyben tulajdonképpen nem létezett intézményesített fogyasztóvédelem, a 2007 óta működő Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott ellátásoknál segíti a fogyasztókat: ellenőrzi a kórházakat, gyógyszertárakat, orvosokat.  Az EBF-hez érkezett panaszok többsége tiszteletlen személyzetről és orvosokról, a betegjogi tájékoztatás teljes vagy részleges hiányáról, a sürgősségi ellátás visszautasításáról, rossz orvosi döntésekről szól.

A határozatokból az látszik, hogy a hatóság sok esetben bizonyíték hiányában nem intézkedik, más esetekben a felkért szakmai testület (Országos Tisztifőorvosi Hivatal, OTH) nem talál hibát az orvosi ellátásban. Az EBF például nem tehet semmit, ha a beteg szerint tiszteletlenül beszéltek vagy bántak vele, és a felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatain kívül nincs más bizonyíték – az ilyen pedig elég gyakori.

A panaszok, bejelentések többsége egyébként olyan sérelmeket takar, amelyeket a hatóság jogsértés hiányában nem is tud szankcionálni – úgy tűnik, a bejelentők sokszor nem ismerik megfelelően a jogszabályokat. De az EBF nemcsak panaszok nyomán, hanem saját hatáskörben (hivatalból) is vizsgálódhat. Ez általában akkor történik meg, ha a bejelentő nem kíván részt venni az eljárásban, vagy a felügyelet egyéb módon – az újságból, helyszíni ellenőrzéssel – szerez tudomást valamiről.

A felügyelet emellett a szolgáltatókról számos értékes összefoglalót is készít, amelyekben bizonyos mutatók (pl. minőségi szempontok, fekvőhelyek, kényelmi szolgáltatások, betegjogok stb.) alapján hasonlítja össze az intézményeket.

A „fizetős” szolgáltatások viszont fogyasztóvédelmi szempontból tulajdonképpen felügyelet nélkül működnek. A magánrendeléseken ellátott emberek jogvédelmét szinte csak a bíróságok látják el, ami a hazai gyakorlatban hosszú ideig tartó peres eljárást és tetemes költségeket jelenthet. Ha egy orvos, szolgáltató nem TB finanszírozású szolgáltatást végez, az Egészségbiztosítási Felügyeletnek nincs joga eljárni, a panaszt kivizsgálni. Sajnálatos módon ezt a vakfoltot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sem szünteti meg a gyakorlatban.

Az NFH határozatai, vizsgálati programja, kommunikációja alapján úgy tűnik, hogy a hatóság több olyan területen (árfeltüntetés, tájékoztatás, szerződési feltételek, tisztességtelen magatartás) sem vizsgálódik, ahol egyébként az általános jogszabályi felhatalmazás alapján erre minden joga meglenne. Fogyasztóvédelmi fórumok, panaszok, cikkek tanúsága szerint ezt a helyzetet a privát intézmények (fogorvosok, nőgyógyászati rendelők, bőrgyógyászok, szemklinikák) ki is használják; a fogyasztók tájékoztatása, panaszaik kezelése terén sok a jogsértés.

 

Kihez forduljak?

Az Egészségbiztosítási Felügyelet (Az Egészségbiztosítási Felügyelet a cikk megjelenése óta - 2010. szeptember 26-án - megszűnt. Szerk) 2009 első felében 350 első fokú határozat hozott, pénzbírságot mintegy 100 esetben szabtak ki. Ezek több mint kétharmada a szakellátást, több mint negyede pedig az alapellátást, mentést és betegszállítást érintette. Az eljárások többsége a szülészet-nőgyógyászat, sebészet, belgyógyászat területével állt kapcsolatban.

A felügyelet az alábbi ügyekben vizsgálódik:

▪         Méltósághoz való jog sérelme: tiszteletteljes bánásmód, személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása. A betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el.

▪         Ellátás visszautasítása: a sürgős életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátást nem utasíthatja vissza az egészségügyi ellátó.

▪         Az ellátottak egészségi állapotáról folyamatosan tájékoztatást kell adni, a beavatkozások megkezdése előtt minden lényeges körülményt tudomására kell hozni.

▪         A fentieken kívül foglalkozik még a nem megfelelő térítési díjak alkalmazásával, a beutalók kiállításával és elfogadásával, a várólistákkal kapcsolatos panaszokkal.

▪         Az EBF ellenőrizheti, hogy megfelelőek-e a betegekkel kötött szerződés feltételei.

 

A betegjogi képviselők 2000 nyara óta védik az ellátottak érdekeit az intézményeken, például a kórházakon belül. 2004 óta a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány fogja őket össze, és a képviselők a közalapítvány alkalmazásában állnak. Tájékoztatást és jogsegélyt nyújthatnak az ellátottaknak, segítik a beteget hozzájutni az egészségügyi dokumentációhoz (ha, mondjuk, nem kapják meg az eredeti példányokat, vagy másolatra lenne szükségük), közreműködnek a beteg panaszának megfogalmazásában, illetve kezdeményezhetik annak kivizsgálását is. Hogy megelőzzék a jogsértéseket, az egészségügyi dolgozókat rendszeresen tájékoztatják a betegek jogairól és azok érvényesüléséről házon belül.

A képviselők tanácsot adhatnak egy esetleges per kezdeményezése előtt, segíthetnek a panasz megírásában, felülvizsgálhatják a kórház vagy más intézmény betegjogi rendszerét, és a megfelelő helyre továbbíthatják az ellátott panaszát.

Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány.
1051 Budapest, Akadémia u. 3. (Postacím: 1122 Budapest, Városmajor u. 48/B), telefon: (061) 225 3294
A betegjogi képviselők személyes elérhetősége és fogadóóráinak időpontja megtalálható a honlapon.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Mint láttuk, egészségügyi szolgáltatásokkal gyakorlatilag nem foglalkozik, noha általános felhatalmazással rendelkezik minden esetben, ahol természetes személy által igénybe vett szolgáltatással kapcsolatos panasz merül fel.

A magánpraxis hathatós ellenőrzéséhez egyébként a megfelelő jogszabályok is hiányoznak részben. Pedig alighanem jelentős visszhangja és haszna lenne, ha az NFH nekidurálná magát és például ellenőrizni kezdené, hogy a magán fogorvosi rendelőkben kirakták-e a Vásárlók Könyvét, és megfelelő-e az ártájékoztatás. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény értelmében eljárhat a fogyasztót megtévesztő vagy a fogyasztóval szemben alkalmazott agresszív gyakorlatok esetén.

Az NFH vizsgálhatja az ártájékoztatás hiányát, a nem megfelelő árfeltüntetést, a megtévesztő reklámozást, tájékoztatást, az egészségügyi szolgáltatás igénybevevőjével szemben alkalmazott agresszív gyakorlatokat (betegen erőszakkal elvégzett beavatkozás stb.), és ha a fogyasztók írásos panaszára a szolgáltató nem adott választ.

 

Amikor nem segíthet a hatóság

Jó, ha tudjuk, hogy a hatóság, a betegjogi képviselő nem kötelezhet egyetlen intézményt sem a minket ért (és pénzben is kifejezhető) kár megtérítésére. Vagy megegyezünk, vagy bírósághoz kell fordulnunk. Mivel a bírók többsége nem rendelkezik orvosi ismeretekkel, általában szakértőt rendel ki, akik viszont a károsultak félelme szerint inkább a szakmához lojálisak.

A nyertes perhez az orvosi műhibának mindenesetre a napnál is világosabbnak és támadhatatlanul bizonyítottnak kell lennie. Amerikai filmek sokaságában láthattuk, hogy a beteg (és ügyvédje) jelentéktelen orvosi gikszerek nyomán is komoly pénzeket kaszál, nálunk ez távolról sincs így, a kártérítési „ipar” egyelőre gyerekcipőben jár.

Azért ne essünk kétségbe: az egyértelmű hibákat a TB finanszírozású intézmények egy része elismeri, vita inkább a kártérítés mértékén lehet. Minden ilyen esetben érdemes kikérni a betegjogi képviselő véleményét is – ők ott vannak a közvetlen közelben, ingyenesek és segítenek. Megtudhatjuk tőlük, érdemes-e tovább lépnünk, vagy sem, és előfordulhat, hogy ott helyben megoldják a gondunkat. 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 18. számában.

Kép: zoe J (CC)

****

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre.
Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében