• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ismét kukoricáznak velünk? Az Európai Bizottság ránk kényszerítené a génmódosított kukoricát

2009.01.23. /
Az Európai Bizottság két új génmódosított kukorica fajta termesztésének engedélyezését javasolja, feloldva többek között a magyar termesztési tilalmat is.

Miközben Európában egyre nőnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, az Európai Bizottság feloldaná a magyar, francia és görög termesztési tilalmat is. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace a Bizottság javaslatainak elutasítását követeli.

Egy szerdán az EU tagállamokhoz küldött levélben az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy engedélyezzék két rovarölő mérget termelő génmódosított kukorica fajta termesztését. Emellett arra kötelezné Magyarországot, Franciaországot és Görögországot, hogy oldják fel a Monsanto által kifejlesztett Mon810-es génmódosított fajtacsoportra vonatkozó termesztési tilalmat. Sőt, a Bizottság emellett azt is javasolja, hogy engedélyezzék két rovarölő hatású mérget termelő (Bt) kukorica fajtacsoport, a Syngenta által kifejlesztett Bt11 és a Pioneer által előállított 1507 termesztését is.

Az új termesztési engedélyekről a tagállamok februárban szavazhatnak majd, a jelenlegi magyar termesztési tilalom megtartásának kérdése pedig a környezetvédelmi miniszterek márciusi tanácsülésén kerül napirendre.

Egyszerűen nevetséges, amit a Bizottság művel - jelentette ki Helen Holder, a Föld Barátai Európa génmódosítás koordinátora. - Alig egy hónappal ezelőtt a környezetvédelmi miniszterek a génmódosítással kapcsolatos szabályozás jelentős szigorítását sürgették. A Bizottság maga is azt szorgalmazta, hogy elinduljon egy kétéves felülvizsgálat, a génmódosított növények biztonságának és környezeti hatásainak értékeléséről. Az uniós tagállamoknak el kell utasítaniuk ezeket a javaslatokat.

Decemberben a tagállamok az EU génmódosítással kapcsolatos jogszabályainak jelentős mértékű szigorítását követelték, többek között, hogy

  • a növényvédőszert termelő génmódosított növényeket (Bt-növények) az Unió növényvédőszerekre vonatkozó jogszabályai alapján vizsgálják, ne csupán a génmódosított növényekre vonatkozó rendelkezések vegyék figyelembe;
  • a következő 18 hónapban a génmódosított növények társadalmi-gazdasági hatásait is vizsgálják meg (ilyesmivel ugyanis eddig egyáltalán nem foglalkoztak).

A magyar kormánynak, akárcsak két évvel ezelőtt, amikor a tagállamok minősített többséggel elvetették a Mon810-es kukorica magyarországi tilalmának feloldását szorgalmazó bizottsági javaslatot, mindent meg kell tennie a Mon810-es kukorica hazai tilalmának fennmaradása érdekében - hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország programvezetője. Európában a fogyasztók túlnyomó többsége elutasítja a génmódosított élelmiszereket, ezért csak akkor van esélyünk eladni a magyar mezőgazdasági termékeket az érzékeny európai piacon, ha nem termesztünk génmódosított kukoricát - fűzte hozzá az MTVSZ programvezetője.

A Mon810-es kukorica hazai termesztési tilalmát 2006 novemberében az Országgyűlés ötpárti konszenzussal elfogadott határozatban is megerősítette, így a kormányt a parlament is kötelezi a tilalom melletti kiállásra - hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. A magyar lakosság több, mint 70%-a ellenzi a génmódosított növények mezőgazdasági célú alkalmazását. Ezen felül az elmúlt időszakban született környezeti hatásvizsgálatok eredményei és táplálkozástani tanulmányok - így Dr. Jürgen Zentek, a Bécsi Egyetem állatorvos-tudomány professzorának tavaly év végén napvilágot látott tanulmánya - is alátámasztják a tilalom indokoltságát. Felháborító, hogy az Európai Bizottság a nemzetek feletti biotechnológiai cégek érdekeit részesíti előnyben a tagállamoké helyett! - tette hozzá a Greenpeace kampányfelelőse.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében