• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ismered a téged körülvevő elektromágneses mezőket?

2007.10.07. /
Földünk, környezetünk természeténél fogva tele van különböző elektromágneses mezőkkel. Bár manapság ezek nagy részét mi, emberek termeljük, sokunk számára jóformán ismeretlen kockázati hatásuk.

Egy friss felmérés tanulsága szerint az Európai Unió polgárainak kétharmada elégedetlen a minket körülvevő elektromágneses mezők (EMF) forrására és annak ránk gyakorolt hatásaira vonatkozó ismereteivel. Az Európai Bizottság ezért most leporolta az 1999-ben megfogalmazott, EMF-re vonatkozó ajánlását, s megnézte azt is, vajon mit gondolnak az Unió polgárai. Mint más esetekben, az ajánlást (1999/519/EC) minden tagország alapinformációként kapta kézhez, cselekedniük már a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve kell.

Kétségtelen, hogy minden Uniós polgár - és természetesen Földünk összes lakosa - több-kevesebb mértékben kitett az elektromágneses sugárzás közvetlen és közvetett veszélyének. Magát a veszélyfaktort illetően az ajánlás újabb, tudományos kutatásokkal bővített, 2001-es verziója az egészségre és környezetre határozottan ártalmas elektromágneses kisugárzásoktól (ilyen például a magasfeszültségű távvezetékek közvetlen környezete) megkülönböztette a kevésbé ártalmas kisugárzásokat, s különválasztotta az ezekért felelős - legfőképpen a háztartásokban előforduló - eszközöket is. Egyben kötelezte a helyi hatóságokat, hogy ismertessék a lakossággal a környezetükben fellelhető kockázati tényezőket és azok mértékét.

Mindennek hatását vizsgálta az Európai Bizottság 2006-ban, személyes interjúk segítségével végzett átfogó felmérésével, amelynek során mintegy 30.000 polgárt kerestek fel otthonaikban. A felmérés eredménye a megkérdezettek körében viszonylagosan eltérő ismereteket és tanácstalanságot mutatott ki az elektromágneses mezők forrását és veszélyszintjét illetően.

Az Eurobarometer vizsgálatának megkérdezettjei nem igazán tartották jelentős veszélyforrásnak az EMF kisugárzásait (csak a megkérdezettek 13%-a érzi úgy, hogy ezzel a problémával komolyan kellene számolnia), a legerősebbnek pedig a magas feszültségű távvezetékektől való félelem bizonyult. A mobiltelefon vagy a számítógép használata csekélyebb aggodalmat kelt, mint például a vegyszerek, a nem megfelelő élelmiszer-, levegő- vagy vízminőség, a szemét, a zaj.

A tudás- és az aggodalomszint leginkább a megkérdezettek iskolázottságától függ, a magasabb végzettségűek fogékonyabbak a problémára, valósabban mérik fel a veszélyforrások körét, inkább érzik a személyes, emberi felelősséget. Legtöbben a mobiltelefonokat, a mobil átjátszó állomásokat, a felső vezetékeket és a számítógépeket tartják a legnagyobb EMF-kibocsátóknak.

Magyarországon - a felmérés szerint - igen kevesen (31%) gondolják, hogy az elektromágneses mezőknek egészségkárosító hatása lehet, míg az Unió átlaga 48%. Érdekes ugyanakkor, hogy a három, „alattunk végzett" ország a környezettudatosságában fejlett Dánia, Finnország és Svédország, bár ezeken a helyeken amúgy is igen magasak az egészségkárosító hatásokat szűrő állami normák, de a lakosok itt érzik magukat leginkább tájékozottnak és érdekeltnek is.

A felmérésből az is kiderült, hogy hazánk lakossága a legkevésbé érzékeny az EMF-ről szóló információkra: mintha ez a jelenség nem érintene bennünket. Általános problémaként mi, magyarok azt említjük, hogy a jelenség megértése, feldolgozása túl összetett számunkra. Ezért inkább nem is foglalkozunk vele.

Ugyanakkor meglepően magas azoknak az aránya Magyarországon, akik úgy érzik, hogy valaki helyettük is gondoskodik az EMF kockázatainak szűréséről. A magyar megkérdezettek mindösszesen 1%-a gondolja, hogy egyénileg kell az EMF kockázatainak csökkentéséről gondoskodnia - leginkább tehát az államtól, illetve az érdekelt cégektől várjuk, reméljük a segítséget, rájuk bízzuk a dolgot.

A felmérés kimutatta azt is, hogy az elektromágneses mezők hatásaival gyakorlatilag nincs tisztában az a közel 400 millió európai fogyasztó (az Eurobarometer az EU 27 országában, illetve Horvátországban készítette reprezentatív felmérését), akik a fejlett világ jelentős hányadát képviselik, és mindennapjaik részévé váltak a terület legfontosabb veszélyforrásai: a mobiltelefonok, számítógépek, televíziók és egyes háztartási gépek.

A megkérdezettek nagy része ezt hiányosságként éli meg, leginkább a nem megfelelő információkat tartja érte felelősnek. A felmérés jól rávilágít az egyéni felelősségérzetre is, amiben - ha úgy tetszik, nem is meglepő módon - a skandináv államok és Finnország állnak az élen, a sor végén pedig, sajnálattal, hazánk kullog.

 

Hogyan védekezhetsz az elektromágneses mezők káros hatása ellen? Néhány tipp:

  • Minden, elektromos hálózatba kapcsolt berendezés potenciális EMF hordozó. Amikor nem használjuk, húzzuk ki elektromos berendezéseinket a hálózatból!
  • Mobiltelefonhoz használjunk kihangosítót vagy fülhallgatót!
  • Minden vezeték nélküli elektromos berendezés (vezeték nélküli telefon, wifi stb.) potenciális EMF forrás, próbáljuk mellőzni használatukat.
  • A lakásban a legtöbb elektromos berendezés közvetlen közelében erős az elektromágneses sugárzás. Próbáljuk úgy elrendezni környezetünket, hogy általában egyméteres környezetünkön kívül legyen a működő mosógép, a hűtőszekrény és a mikrohullámú sütő.
  • Próbáljuk minimálisra csökkenteni a hajszárító, a villanyborotva használatát! (Normál használat mellett természetesen elenyésző a kockázat.)
  • Számos elektromos berendezés „stand-by" üzemmódban (amikor csak a kis piros fény világít) majdnem annyi sugárzást bocsát ki, mint működéskor. Használaton kívül ajánlatos teljesen kikapcsolni a készülékeket.
  • A nagyobb elektromos fogyasztókat, áramelosztókat árnyékoljuk fémfóliával! Használjunk fémborításos áramelosztót, hosszabbítót!
  • Ne tartózkodjunk sokat konnektorok, elektromos elosztók közelében!
  • Számítógép monitorunkat lehetőség szerint földeljük; ez levezeti a sugárzás jó részét. Magát a gépet pedig - a hűtést természetesen figyelembe véve - lehetőség szerint burkoljuk.
  • Tartsuk távol magunkat a nagy feszültségű elektromos vezetékektől, trafóházaktól, elosztóhelyektől!

 

 

Kép [cc] sj liew, Shinichi Sugiyama







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében