A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) szerint nincs arra vonatkozó országos statisztika, hogy a gyümölcslégyártók milyen arányban használnak hazai alapanyagokat.

A gyártóknak csupán töredéke reagált a megkeresésünkre. A beérkezett válaszok, valamint a gyártók honlapja alapján nem egyértelmű a kép. Semmi nem utal arra, hogy a nálunk is termő gyümölcsökre alapoznák a feldolgozást. Úgy tűnik, sokkal inkább a világpiaci ár a mérvadó, noha több gyártónak saját gyümölcsöse is van.

Leginkább talán a kisvállalkozásként működő préselt gyümölcslégyártókat illetően mehetünk biztosra, de ők sem árasztanak el információval. Inkább a józan eszünkre hagyatkozva remélhetjük, hogy nekik nem éri meg nagy távolságból beszerezni az alapanyagot, vagyis inkább a helyit választják.

X Nem sűrítményből készült, préselt gyümölcslevek (5-10 literes, csapos bag-in-box csomagolásban)

A gyártók elsősorban koncentrátumból állítják elő a gyümölcsleveket, és csak kisebb arányban használnak gyümölcspépet. Az itthon is termő gyümölcsökből és zöldségekből leginkább az alma, a barack és paradicsom kerül felhasználásra. Az időjárásból adódó rossz termés (mint az idei), illetve a világpiaci áringadozás az oka annak, hogy a gyártók ezekből az alapanyagokból is szívesebben importálnak.

Az ár, a Szövetség szerint, akár meg is fordíthatja a képletet, hiszen van olyan év, amikor a nagyon kedvező világpiaci felvásárlási ár miatt a hazai gyümölcstermelők, sűrítmény-készítők inkább exportra, mintsem a hazai gyümölcsléipar számára adják el a termést. Egyes – részben vagy teljesen külföldi tulajdonban levő – hazai gyümölcsfeldolgozó cégek pedig szerződés szerint szállítanak alapanyagot a vállalatcsoport külföldi üzemeibe is.

A Szövetségnek ugyan összesített adatai nincsenek, de becsléseik szerint a hazai termelőkapacitás általában bőséges, a hazai piac ellátásán túl marad belőle exportra is. Külföldre leginkább almából jut minden évben nagyobb mennyiség.

Nem túl kommunikatívak a gyártók

A TudatosVásárló.hu 11 gyártót és 4 sajátmárkás forgalmazó áruházláncot keresett meg, de csak négytől kaptunk választ.

A Sconto és Funny Bunny gyümölcsleveket előállító Gramex2000 Kft. nyírségi alma-sűrítményt vásárol termékeihez. A cég saját állítása szerint igyekszik az egyéb alapanyagokból is minél többet a magyar piacról beszerezni, ezt hazai kiskereskedőkön keresztül végzi. Az alacsonyabb gyümölcstartalmú italok előállításához szükséges komplett (azaz a gyümölcstartalom, aroma és szín egyben) alapanyagok főleg Németországból és Ausztriából származnak.

A Cappy termékcsaládot előállító Coca-Cola globálisan kezeli az alapanyag beszerzés kérdését. Az európai és afrikai piac számára készülő gyümölcslé-koncentrátum előállításának székhelye Franciaország. A hazai Coca-Cola gyár is innen kapja a koncentrátumokat, ugyanakkor mi is szállítunk almát, körtét és málnát a francia központ számára, amely alapanyagokból azután számos európai és afrikai országban készül gyümölcslé. Így kissé átalakulva, de hozzánk is visszakerül a madárlátta alapanyag.

A Tesco áruházlánc kérdésünkre elmondta, az őszi- és kajszibarackpépet Siófokról és Kecskemétről, a paradicsompépet a Dél-Alföldről, a körtepépet Észak-Magyarországról, az almapépet pedig a Nyírségből szerzik be.

A Coop üzletlánc sajátmárkás termékeit három nagy hazai gyümölcslégyártótól: a Sió-Eckes Kft.-től, a Hey-ho leveket gyártó Elma Zrt.-től és a TopJoy-t is előállító Maspex Olympos Kft.-től vásárolja. A levek minőségét és összetételét a beszállítók biztosítják, így ezzel kapcsolatban nem kaptunk tájékoztatást az üzletlánctól.

A fent említett három gyártó cég – az interneten közzétett cégismertetők szerint – mind rendelkezik saját gyümölcsössel és gyümölcsfeldolgozó üzemmel. A Sió-Eckes a Balaton-környéki több száz hektáros őszibarack- és sárgabarack- ültetvényéből gazdálkodhat a saját és a cég által előállított más márkák (így a Coop mellett az Update és Hohes C) számára.

Az Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt. (Elma Zrt.) 300 hektáros almaültetvények terméséből készíti a Hey-Ho leveket a dél-magyarországi Érsekhalmán. A kiskunsági Nyárlőrincen található Maspex-Olympos Kft. pedig saját üzemében állítja elő a Topjoy gyümölcsleveket, illetve importál termékeket a lengyel társcégétől. Az alapanyag eredetéről nincs információ a honlapjukon, választ pedig nem kaptunk tőlük.

Budapesten préselik a narancslevet

Az itthon nem termő gyümölcsökből készülő, hazai előállítású levekhez az alapanyagot leginkább sűrítményként hozzák be a gyártók. Így több magyar cég is gyárt narancs-, ananász- és trópusi gyümölcsleveket. A Sió-Eckes állítja elő például a Hohes C narancs és grapefruit italait is.

Az ezek előállításához szükséges sűrítmények gyártó országai általában a világpiaci ármozgások függvényében változnak, de a MÜSZ szerint egyes vállalatok hosszú távú szerződésekkel állandó külföldi beszállítóktól vásárolnak.

A Rauch Hungária Kft. 1994 óta magyarországi gyárából látja el közép-európai piacát. A Happy Day narancsléhez budapesti gyárában préselik a Brazíliából és Floridából származó gyümölcsöket.

Kistermelők a kistermelőktől 

Egyre több kis kapacitású, valódi gyümölcslevet, natúrleveket előállító hazai vállalkozás is felbukkan a piacon, amelyek igyekeznek kizárólag magyar alapanyagokból dolgozni.

A családi vállalkozásként működő kiskőrösi Jona-Drink Kft. ügyvezetője, Dedák Pál elmondta, hogy natúrleveket gyártó üzemükben kizárólag hazai alapanyagokból, almából, meggyből és szőlőből préselnek leveket. Az egyéb ízek (áfonya, feketeribizli stb.) hozzáadásához hazai eredetű gyümölcsvelőt használnak.

Termelésük nagyban függ az aktuális gyümölcsterméstől. Ugyanakkor kistermelő beszállítóik minden hasznosítható – így például a konzervgyárak által esztétikai okokból át nem vett – gyümölcse feldolgozásra kerül üzemükben.

Szoros a verseny a piacon, de a préseltgyümölcslé-gyártók elzárkóznak attól, hogy áraikat és termékeiket a sűrítményből készült gyümölcslevekkel egy kategóriában kezeljék – tette hozzá Dedák.

Kép [cc] floridecires