A dán  Aarhus University és az EUFIC szakértői egy érdekes kutatásba kezdtek. Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Magyarországon élelmiszert (is) árusító boltokban szólították meg a vásárlókat és érdeklődtek tőlük arról, miért pont azok a dolgok kerültek a kosarukba, amik. Az arra vállalkozók pedig a saját otthonaikban egy kérdőívet is kitöltöttek, amelyből kiderült, mennyire ismerik és értik a táplálkozási szakértők ajánlásait, illetve mennyire veszik azokat figyelembe a mindennapjaikban. Összesen 11.781 vásárlót sikerült a boltokban meginterjúvolni, és majdnem 6000-en töltötték ki a kérdőívet.

A kutatás azon kívül, hogy összehasonlította a különböző országokban élők tájékozottságát és szokásait, arra is választ keresett, hogy melyek azok a tényezők, amelyekről általánosságban elmondható, hogy meghatározzák az egészséges táplálkozás iránti igényt, és a tájékozottság mértékét.

Utóbbi szempontból nem okozott túl nagy meglepetést a kutatás eredménye. Legfőbb befolyásoló tényezőkként az életkort, a nemet, a társadalmi osztályt, és a lakóhelyet (országot) emelték ki. Ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják, hogy milyen ételek kerülnek az asztalunkra, és mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy jó-e nekünk, ha ezeket esszük.

A kutatás eredményei alapján az idősek, a nők, és a magasabb társadalmi osztályokban élők jobban érdeklődnek az egészséges étkezés iránt. 

Általános megfigyelés volt az is, hogy a magasabb testtömegindex-szel (BMI) rendelkezők, vagyis a túlsúlyosak és gyerekekkel egy háztartásban élők kevésbé érdeklődőek, és a tudásuk is kevesebb.

A kutatók a boltokban végzett interjúk és a kérdőívek eredményeiből felállítottak egy rangsort. Eszerint az Egyesült Királyságban élők tudják a legjobban, hogy mire kell odafigyelniük az étkezéssel kapcsolatban. Ez az eredmény azért nem meglepő, mivel ebben az országban igen sok táplálkozással kapcsolatos ismereteket népszerűsítő kampány volt az utóbbi években.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden típusú kérdésre ők tudtak volna a legnagyobb számban helyesen felelni. Voltak a kérdőívnek olyan részei, amelyekben a lengyelek, a németek, és mi magyarok is több pontszámot értünk el. Jobban tudjuk például, hogy egyes ételek mennyi cukrot tartalmaznak.

Magyarország mérlege a kutatásban általában véve is pozitív. Németország és az Egyesült Királyság mellett a magyar válaszadók szerezték a legtöbb pontot a kérdőívekben. Kifejezetten sokat tudunk a cukorfogyasztással kapcsolatos kérdésekről.

A kutatás általános tanulsága, hogy érezhető különbségeket eredményez az országok között, hogy a különböző tájékoztató kampányokban milyen kérdésekre helyeződik a hangsúly. Lehet egyes dolgokról kiemelkedően sok tudásunk, míg más, hasonlóan fontos kérdésekről talán nem is hallottunk.

Fontos tanulság még az is, hogy a tanácsok többségét gyakran végletes módon értelmezzük. A legtöbb megkérdezett tudta például, hogy kerülni kell a magas cukor- és zsírtartalmú ételeket- és italokat, ebből azonban arra következtettek, hogy nem csak hogy  kevesebb cukrot és zsírt kellene fogyasztaniuk, de el is kellene hagyniuk ezeket az étrendjükből teljes mértékben.  

Összességében elmondható, hogy sokat tudunk a helyes táplálkozásról, de még mindig inkább csak a fogalmak szintjén, és a megvalósítás kevésbé gördülékeny. 

Forrás: EUFIC

Fotó: blog.foodeducate.com

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

***