fbpx

| Szakács István

Házi praktikák a szobanövény-gondozáshoz

Otthonunk, lakásunk belső tereit a bútorok és kiegészítők mellett elsősorban szobanövényeink teszik otthonossá. Megfelelő gondoskodás mellett sokáig megőrzik szépségüket.

Már a megfelelő környezet kialakításával is sokat tehetünk azért, hogy a szobanövényeink hosszú távon jól érezzék magukat, és ne tizedeljék meg őket különféle betegségek. Nézzük, mire érdemes figyelni!

 

Fény

Nagyon fontos, hogy a növényeket az ablakhoz minél közelebb helyezzük el, hiszen a lakás sötét zugaiban vagy akár az emberi szemmel „fényesnek” tűnő sarkokban számukra már nem mindig megfelelő a fényviszony. Amennyiben van lehetőség rá, a nyári időszakban (áprilistól akár október végéig), vagy az első fagyokig szobanövényeink többségét érdemes a szabadban (ablakpárkányon, gangon, lépcsőházban, teraszon) nevelni.

Természetes fényben ugyanis a levelek szebben színeződnek, a növények több virággal örvendeztetnek meg. Eközben a növény is jobban megedződik, és sokkal ellenállóbb lesz a kártevőkkel, kórokozókkal szemben.

Természetesen a szobanövények „rideg tartásának” is vannak szabályai. Amikor kitesszük őket a szabadba, nem árt az óvatosság. A legfontosabb, hogy soha ne tegyük a növényt egyből a tűző, déli napsütésre, hanem fokozatosan szoktassuk a közvetlen napfényhez.

Egy kellemesen meleg, napsütötte áprilisi napon könnyen megéghet a növény levele, amely addig csak az ablakon keresztül kapta a szűrt fényt. A nyári időszakban a szabadban nevelt szobanövények viszont őszre megerősödnek, megsokszorozzák méretüket, és ellenállóbbak lesznek a téli, fényszegény időszakban.

 

Víz

A szobanövények öntözésénél a „kevesebb több” alapelvet kövessük! Noha természetesen nincsen arra általános recept, hogy melyik szobanövényt hogyan és mennyit kell öntözni, és még ugyanazon növény eltérő viszonyok közt is más-más gondozást igényel, inkább locsoljunk mértékkel! (Ld. Szobanövények: Melyiket válasszam? >>>)

Szobanövényeink nem párologtatnak el annyi vizet, amennyit szabadba ültetett társaik, ezért öntözési szokásainkat igyekezzünk a fény- és hőmérsékleti viszonyokhoz igazítani. Másként öntözzünk a téli, fényszegény időszakban és másként a nyári hónapok alatt!

Egy világos lakásban, ahol a növények az ablakhoz közel vannak, egész évben indokolt lehet a heti kétszeri öntözés, míg egy sötét helyen még a heti egyszeri locsolás is sok lehet.

 

Hőviszonyok

A téli időszakban a szobanövényeknek problémát jelent a fűtés. Ez ugyanis felbillenti a fény-víz-hő egyensúlyt, hiszen a relatíve kevés fény mellett egyenletes „nyári” hőmérséklet van jelen, amely bizony vízigénnyel jár. Ilyenkor a növények földje hamarabb kiszárad, a lelkes kertész ezt látván többet locsol, és a növény következésképpen megnyúlt szárat, halvány leveleket hoz.

Fontos tehát, hogy a téli időszakban – ha tudjuk – csökkentsük a szobahőmérséklet (ezzel széndioxid-kibocsátásunk is csökken), és mérsékeljük az öntözést, hiszen a természetes magyarországi fényviszonyok ilyenkor nem tesznek lehetővé nagy párologtatást.

A nyári időszakban azonban a megnőtt fényösszeggel nagyobb vízigény jár, ilyenkor a szabadban „nyaraló” kedvencek akár napi öntözést is igényelhetnek.

 

Ültetőközeg

Szobanövényeink ültetőközege leggyakrabban virágföldkeverék, agyaggranulátum, tőzeg, homok avagy víz (hidrokultúra). Sokszor tapasztaljuk, hogy az ajándékba kapott vagy a virágboltból beszerzett növény, amely a kirakatban ontja a virágokat, néhány nap vagy hét elteltével már nem a lakás dísze.

Fontos tudni, hogy az üvegházakban nevelt szobanövények közege az esetek többségében tőzeg (világos- vagy sötétbarna anyag, amely könnyen felismerhető arról, hogyha kiszárad, nagyon könnyű lesz), amely – ellentétben a különféle virágföldkeverékekkel – azon kívül, hogy jó víztartó, semmilyen tápanyagot nem tartalmaz, hiszen azt a modern termesztőrendszerekben tápoldattal kapja a növény.

Ezért lényeges, hogy új szerzeményünket minél hamarabb ültessük át virágföldbe, amelyből a gyökerek már fel is tudják venni a növekedéshez, virágzáshoz szükséges anyagokat.

Átültetéskor nézzük meg a gyökér állapotát, és ha a föld- vagy tőzeglabda erősen át van hálózva, érdemes már egy mérettel nagyobb cserepet választani. Ha azonban a növény gyökere laza és nem túl fejlett, maradjon meg az eredeti méretű cserép, csak a tőzeget cseréljük ki virágföldre.

A túl nagy cserépben ugyanis a gyenge gyökerű növény nem tudja felvenni a túlzott vízmennyiséget, így a felesleges víz pang, a növény pedig elkezd rothadni.

 

A szerző kertészmérnök

Kép [cc] matt

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás