• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

„A hazai gyümölcsök legjava”? – A Rauch-hoax nyomában

2006.11.21. /
A közelmúltban a Tudatos Vásárlónak is számtalanszor elküldték azt az emailt, ami a Rauch bojkottjára szólított fel. De mi igaz a mások által hamar hoax-listázott körlevél állításaiból?

„A Rauch cég nem veszi át a magyar kistermelőktől a gyümölcsöt, helyette külföldi árut hoz be. Így pl. a ribizlit (piros és fekete) a termelőknek le kell verniük a bokrokról!!! ... Javasoljuk, hogy ne vegyetek Rauch termékeket, és szóljatok másoknak is" - szólított fel a Rauch Hungária Kft. termékei elleni bojkottra az utóbbi hónapok egyik legszélesebb körben terjedő körlevele.

A Rauch persze cáfolt, szeptember végén kiadott nyilatkozatukban pedig valótlan, légből kapott rémhírnek nyilvánítják a vádakat. Hoax vagy nem hoax a „nógrádi gyümölcstermelő barátaink" panaszait tolmácsoló kör-email? Utánanéztünk az esetnek, ami persze bonyolultabbnak bizonyult annál, mint azt első látásra gondoltuk. Úgy tűnik, hogy a Rauch igenis átvette a gyümölcsöt, a termelési szezon vége felé azonban akadhattak kisebb problémák.

 

„A legtöbben csak azért csinálják, mert nem akarják otthagyni a földet"

A Nógrád határában húzódó jókora gyümölcsös a késő őszi napsütésben már nem sokat árul el az idei szezonról, annyit viszont igen, hogy a gyümölcstermesztés az ittenieknek, ha csak kiegészítő jelleggel is, de igen fontos bevételi forrás. Ezt Szórágy Gyuláné, a község polgármesterasszonya is alátámasztotta. Ő azonban, a megkérdezett falubéliekhez hasonlóan, nem hallott a Rauch-körlevélről, s cáfolta azt is, hogy problémák lettek volna a gyümölcsfelvásárlással. „Hogy milyen áron, az már más kérdés..." - tette hozzá keserű mosollyal.

A felvásárlási árra panaszkodott a főleg málnatermesztéssel foglalkozó Srám István és felesége is. Ők a szomszédos - és a környék termelőinek nagy részével szerződésben álló - berkenyei faluszövetkezetnek szállítják a gyümölcsöt. A málnát idén kilónként 80-100 forintért vették át tőlük, ami szinte még a napi munkabért sem fedezi. A málna ugyanis sok munkát igénylő növény: kézzel szedik, évente többször permetezik.

„A föld 30 éve megvan. A legtöbben már csak azért csinálják, mert nem akarják otthagyni a földet" - mondta a nógrádi kistermelő Srám István, aki azt is fájlalta, hogy a fiatalok már nem foglakoznak a gyümölccsel.

„A Rauch a körülményekhez képest jó áron vásárolta fel a maximális mennyiséget, sőt többet is fizetett, mint a helyi hűtőház" - állította Villányi Péter nógrádi termelő, aki idén az összes feketeszedret a Rauchnak adta le, a nógrádi termelők többségéhez hasonlóan. Ugyanígy nyilatkozott a termelők közül Zsemberi János is, aki a szeder egy részét a Rauchnak, másik részét pedig a berkenyei faluszövetkezetnek adta le. Tőle azt is megtudtuk, hogy a Rauch csak a szedés későbbi fázisában jelentkezett és vette át a lészedret, majd a termelési szezon vége felé, amikor már csökkent a leszedett gyümölcs mennyisége, már nem vásárolt Nógrádból. Véleménye szerint „teljesen indokoltan, mert nem érte meg nekik ideküldeni egy háromtonnás kocsit pár száz kiló szederért" - magyarázta. Lehetséges tehát, hogy a panaszok egy része innen indult el? Hasonló esetről hallott azonban a nógrádi térségtől 50 kilométerre fekvő Hont-Drégelypalánk-Berneceapáti környékről is, ahonnan a Rauch, ugyancsak mennyiségi okokra hivatkozva, a szezon vége felé már nem vette át a szedret. „Ezt azonban nem hivatalos forrásból tudom" - tette hozzá Zsemberi.

 

Ami kell, azt átveszik?

„Nem igaz, hogy a Rauch nem veszi át a gyümölcsöt, a csillagos eget is odaadja azért, amire szüksége van. Ilyenkor nem számít az ár, ami viszont nem kell neki, azt ingyen sem veszi át" - állapította meg Schmidt Józsefné, a Nógrád megyei Berkenye polgármestere, egyben a helyi faluszövetkezet elnöke. A berkenyei faluszövetkezettől a Rauch egyébként nem vesz át gyümölcsöt, ők piacra, exportra szállítanak. Schmidtné szerint a Rauch idén a szeder kilójáért 300 forintot is adott, a málnát, a ribizlit és a bodzát viszont nemigen vitték. Bali János, a környék mezőgazdaságával foglalkozó néprajzkutató egyébként példaértékűnek minősíti a sikeresen működő berkenyei gazdálkodást. A szövetkezet saját termelésű bogyós gyümölcsöket (málna, szeder, ribizli) fagyaszt és dolgoz fel, valamint öntözéses biomálna-termelést folytat, ezenkívül szállítanak exportra is.

„Én úgy tudom, a környéken a Rauch vitte a ribizlit és a barackot, a málnát viszont nem, amiből gondok voltak" - mondta Vakliné Éva, aki a Heves megyei Szücsiben foglalkozik gyümölcsfelvásárlással. A Rauch-hal az idén ő sem állt szerződésben, de több helyről hallotta „pletykaszinten", hogy a cég nem vásárolta fel a málnát. Olyan mendemondákról is értesült, hogy a cég Olaszországból és Kínából hozott be lésűrítményt. Ezzel szemben viszont egy névtelenül nyilatkozó termelő azt állította, hogy vitte a Rauch a gyümölcsöt, minőségtől függetlenül is.

 

 

Problémák a feketeribizli körül

A Rauch Hungária Kft. természetesen cáfol, és a kép is árnyaltabb ennél. A Rauch az ügy kapcsán szeptember végén kiadott sajtóközleményében tényleges adatokkal próbálta alátámasztani álláspontját: „A RAUCH Hungária Kft. 1994 óta évente kb. 50-60.000 tonna gyümölcsöt dolgoz fel, amelyet szinte kizárólag hazai termelőktől vásárol. Ez az idei szezonban sincsen másképp; eddig több mint 10.000 tonna piros ribizlit, fekete ribizlit, meggyet, kajszibarackot, őszibarackot, valamint bodzát dolgoztunk fel. (...) A RAUCH Hungária Kft. idén is, mint az elmúlt években, elsődlegesen a Magyarországon termett gyümölcsökből fedezi a szükségleteit, ráadásul a magyar alapanyagokból készült termékekből jelentős mennyiséget exportálunk külföldre is. A RAUCH termékekben tehát a hazai gyümölcsök legjavát ízlelhetik meg a minőség és a változatos ízvilág rajongói." - olvasható a sajtóközleményben.

Kardos Gábor, a Rauch ügyvezető igazgatója nem érti, miért pont őket célozza meg a körlevél, ugyanis szerinte Magyarországon már szinte csak ők foglalkoznak a kevéssé jövedelmező feketeribizli felvásárlásával, feldolgozásával és exportálásával. „Mi piacot tartunk fenn" - fogalmazott az igazgató. Elmondta, hogy a málnát valóban nem vásárolták fel, ugyanis azt - ahogyan eddig sem - nem használják fel a gyümölcsleveikhez. Felhasználják viszont a feketeribizlit és a szedret, amit idén is piaci árakon vásároltak meg a termelőktől. Amire viszont nincs szükségük, azt nem veszik meg.

A feketeribizli-termelés körül egyébként is sok a probléma. Magyarország a fekete bogyós gyümölcs termelésének legdélebbi régiója, a gyümölcs számára kevésbé kedvező éghajlati feltételekkel. Tőlünk északabbra - így például Lengyelországban -a termésátlagok háromszorosak. Így a magyar termelők, főleg akik még nem tértek át a gépiesített termelésre, egyáltalán nem versenyképesek. Éppen ezért, ahogy Vakliné is megemlítette, sorra tűnnek el az ipari felvásárlók is - így a Rauch közvetlenül a termelőkkel tartja a kapcsolatot. A feketeribizli-termesztést pár éve - Kardos szerint meggondolatlanul - még állami programmal is támogatták, ami túlkínálathoz vezetett. Ezzel azonban nem vagyunk egyedül, egész Európában hasonló a helyzet - mondta Kardos.

És mi a helyzet a hoax másik állításával, a kínai import gyümölccsel? „Gyümölcsöt szinte egyáltalán nem importálunk, néha-néha egy-egy százalékot" - reagált a vádakra Kardos Gábor. Külföldről szinte csak olyan gyümölcsökből készülő gyümölcssűrítményt hoznak be, amelyek Magyarországon nem teremnek meg: citrusféléket Brazíliából, ananászt és egzotikus gyümölcsöket Délkelet-Ázsiából, vagy a Karib-térségből - ezeket leginkább a multivitamin-italokhoz használják fel.

 

A piaci bizonytalanság és a középhegységi népek mentalitása

Dr. Bali János néprajzkutató szerint a Rauch-történetben a részletek az igazán fontosak: az, hogy volt-e a cégnek írásos szerződése a termelőkkel, amiben azt rögzítették, hogy garantált áron felvásárolják a gyümölcsöt, vagy csak az esetleg beígért, vagy várt felvásárlás maradt el. A Börzsöny-vidéki málnatermesztést kutató néprajzos szerint érthető, ha a cégek kőkemény gazdasági szempontok szerint mérlegelnek, és nem veszik figyelembe azt, hogy ezen esetleg családok megélhetése múlik. Ám ha szerződésszegés történt, akkor komolyabb az eset.

A gyümölcsöt tulajdonképpen kétféleképpen vehetik át: egyrészt előre rögzített mennyiséget előre meghatározott áron a hűtőházakkal megkötött szerződés alapján, vagy rögtönözve, a napi felvásárlási piaci áron. Ez utóbbi kockázatosabb, így Bali szerint ezt a nógrádiak igyekeznek elkerülni, a cégek azonban inkább ilyen stratégiát alkalmaznak. Mint megtudtuk, a Rauch sem köt előre szerződést a termelőkkel. Ha kell nekik valami, megjelennek - mondta Schmidtné.

Jellemző egyébként, hogy a nógrádiak számára csak kiegészítő jövedelem származik a gyümölcstermesztésből, igyekeznek több lábon állni, viszolyognak a kockázattól - mondta el Bali. Mindebben szerinte a tipikus „középhegységi", kockázatkerülő mentalitás nyilvánul meg - a gyümölcstermesztés Nógrádban már csak a piaci bizonytalanság miatt is a második gazdaság része maradt.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében