Jó, ha tudod: tehetsz a reklámok ellen, és most nem arra gondolok, hogy „ne nézd, ha nem akarod”.
A reklámok tartalma, megjelenési formája, helye ellen panaszt tehetsz a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeknél, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Reklámetikai Bizottságnál és az Országos Rádió és Televízió Testületnél.

Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek

A Reklámtörvény előírásainak megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei kirendeltségeihez lehet fordulni. A Reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről) tiltja például a megtévesztő és burkolt reklámokat, korlátozza a gyerekeknek szóló reklámokat, az alkohol és dohánytermékek hirdetését, a gyógyszerek reklámozását.
Tilos például olyan reklámok közzététele, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, különösen, ha a reklám erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be őket.
Alapelv, hogy amit a törvény nem szabályoz, azt szabad. Eljárást a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeknél az kezdeményezhet, akinek a kifogásolt reklám sérti az érdekeit. Amennyiben a panaszt jogosnak találják, betilthatják a reklámot, és bírságot is kiszabhatnak. A Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség döntése ellen fellebbezni a Főfelügyelőséghez lehet.

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
Postacím és ügyfélszolgálat: 1088 Budapest, József krt. 6.
Telefon: (1) 459 4800, Ingyenes zöld szám: (80) 201 205, Fax: (1) 210 4677
E-mail: fvf@fvf.hu
Internet: www.fvf.hu
A Megyei Felügyelőségek elérhetőségei letölthetők a honlapról.

Gazdasági Versenyhivatal

Az alapvetően a piaci verseny felügyeletét ellátó szervezet fellép a fogyasztók bárminemű megtévesztése, félrevezetése ellen. A fogyasztó félrevezetésének minősül például, ha valótlanságot állítanak a termékről, vagy valós tényeket állítanak ugyan, de megtévesztésre alkalmas módon. Gyakori példa erre, amikor a termék előállítója úgy hirdeti termékét, hogy az „a legjobb”. Az ilyen kijelentéseket nehéz bizonyítani, ezért az utóbbi években több esetben is szabtak ki bírságot ilyen félrevezető állítások miatt. A fogyasztó megtéveszthető azzal is, ha az eladó, forgalmazó lényeges körülményeket hallgat el: például a termék nem felel meg az egészség- vagy környezetvédelmi előírásoknak; a termék használata a szokásostól eltérő körülményeket, vagy a szokásostól eltérő feltételek megvalósítását, esetenként drága kiegészítő berendezés megvásárlását igényli.
Megtévesztésnek minősül az is, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik, például akciót hirdetnek, ugyanakkor a terméket az eredeti áron kínálják. Ilyen esetek előfordulhatnak az akciókat hirdető katalógusokban, vagy amikor a termék egy részét „ingyen” vagy „ajándékba” kínálják – ha jobban utánaszámolunk, lehet, hogy még többe is kerül, mint az eredeti.
Megtévesztő reklámok ellen írásban lehet bejelentést tenni a bejelentő nevének, elérhetőségének, valamint a bepanaszolt cég nevének és címének megadásával, a sérelmezett magatartás leírásával és a bizonyító dokumentumok  – pl. az akciós újság vagy reklám -másolatának benyújtásával. Ha szeretnénk a bejelentő nevét titokban tartani, erre vonatkozóan külön kérelmet kell csatolni a bejelentéshez. A fogyasztók megtévesztése ügyében tett bejelentés esetén nem kell eljárási díjat fizetni. A Hivatal versenytanács formájában jár el: megvizsgálja a bejelentést, esetleg személyes meghallgatást és vizsgálatot rendelhet el a bejelentés kiegészítése végett. Ezt követően az alábbi döntéseket hozhatja: a jogsértés megállapítása, a jogsértés megszüntetése, megtiltása, illetve helyreigazító nyilatkozat közzétételére kötelezhet, bírságot szabhat ki. Az eljárás megindítása után a bejelentő csak tanúként vesz részt az eljárásban. Ha a versenytanács úgy dönt, hogy a vizsgálatot nem indítja meg, a bejelentő fellebbezést nyújthat be a Hivatalhoz, ha ezt is elutasítják, a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróságon a versenytanács érdemi döntése is megtámadható. A Versenyhivatal korábbi döntései megtekinthetők a szervezet honlapján.
A Versenyhivatal közelmúltban vihart kavart határozata a Theodora ásványvíz gyártójának elmarasztalása volt a fogyasztók megtévesztése miatt, de korábban – jórészt környezetvédelmi szervezetek kezdeményezésére – következetesen felléptek az alaptalanul használt környezetvédelmi jelzők, szlogenek („zöld”, „környezetbarát”, „bio”  stb.) használata ellen is.

Gazdasági Versenyhivatal
Postacím: 1245 Budapest 5., Pf. 1036., Ügyfélszolgálat: Budapest 1054, V., Alkotmány u. 5.
Telefon:  (1) 472 8851, Fax: (1) 472 8905
E-mail: bejelentes@gvh.hu
Internet: www.gvh.hu

Reklámetikai Bizottság

A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága önszabályozó testület, állásfoglalásait a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezései, a reklámszakma saját maga által felállított szabályai alapján hozza. A Kódex előírásai kiegészítik a jogszabályokat, a törvényi minimumnál szigorúbb, korlátozó szakaszokat tartalmaznak. A Bizottság állásfoglalásaival csak elmarasztalhat, cselekvően nem avatkozhat bele a reklámpiac működésébe, erkölcsi súlyának köszönhetően azonban döntései többnyire érvényre jutnak. Gyakori döntés, hogy felszólítják a reklámozót a reklám felfüggesztésére. Bejelentést bárki tehet, aki kifogásolja egy-egy reklám tartalmát, még ha az e-mailen érkezik is, ám a döntések ellen állami szervhez, bírósághoz fellebbezni nem lehet. A Bizottság állásfoglalása viszont jó alapot nyújthat az állami hatóságoknál, például a Gazdasági Versenyhivatalnál indítandó eljárásokhoz.
A Bizottság döntéseiből készült ízelítő kivonatok megtekinthetőek a szervezet honlapján. A Bizottság elmarasztalta például pár éve a Pepsit a visszaváltható üdítős palackok lejáratása miatt.

Magyar Reklámszövetség – Reklámetikai Bizottság
Postacím: 1369 Budapest, Pf. 316., Ügyfélszolgálat: 1074 Budapest, Dob u. 45.
Telefon: (1) 322 0640, (1) 322 1470,  Fax: (1) 322 7841
Internet: www.mrsz.hu

Országos Rádió és Televízió Testület – ORTT

Az ORTT Panaszbizottsága a műsorszolgáltatók tevékenységével kapcsolatban jogosult eljárni: esetükben a televíziós és rádiós reklámok tartalma, hossza, megjelenési ideje és az egyéb műsorokkal fennálló aránya lehet kifogás tárgya. Az ORTT jogköre a reklámügyeknél szélesebb, felügyeli a kiegyensúlyozott, tényszerű, időszerű, tárgyilagos tájékoztatást. A bejelentéseket a Panaszirodához kell benyújtani a szervezet honlapjáról letölthető formanyomtatványon, a benyújtott anyagok alapján az ORTT Panaszbizottsága jár el. A Panaszbizottság állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza, a döntés ellen fellebbezni lehet. Az ORTT-nél bárki kezdeményezhet eljárást, az eljárás díjmentes.
A Panaszbizottság több ízben megállapította például, hogy az RTL Klub Balázs című műsora alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorú nézők szellemi, erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, továbbá vallási közösségek megsértésére.

ORTT Panasziroda
Ügyfélszolgálat: 1088 Budapest, Reviczky u. 5.
Telefon: (1) 429 8600, (1) 267 2590, Fax: (1) 429 8775
Internet: www.ortt.hu

Bejelentés előtt célszerű személyesen vagy telefonon felkeresni a szervezetek ügyfélszolgálati irodáját, ahol felvilágosítást adnak arról, vajon a panasz a szerv hatáskörébe tartozik-e, és tanáccsal szolgálnak az eljárás megindításával kapcsolatban.
Fontos tudni, hogy a reklámfelügyeleti eljárás a kifogásolt reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.

 A cikk a Tudatos Vásárló 2-3. számában jelent meg,
2004. júliusában.