• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Gyógyszer… Bevegyük?

2006.07.24. /
A magyar lakosság 1990-ben 21,8 milliárd, 2000-ben 214,4 milliárd, 2005-ben már 457 milliárd forintot költött „patikára”. Ennyivel betegebbek lennénk, vagy olyan keserű pirulákat is bevetetnek velünk, amelyekre nem is lenne szükségünk?

Gyógyszer… Bevegyük?

 

A gyógyulás márkája
2005-2006-ban a Fogyasztóvédelmi Világszervezet (Consumers International, CI) partnerei és tagszervezetei segítségével hét európai országban, köztük Magyarországon vizsgálódott, hogy kiderítse, mennyiben igazak a gyógyszeripari óriások felelős magatartással kapcsolatos hangzatos állításai, s hogy pontos képet vázoljon fel a gyógyszerreklámozás helyzetéről. Töltsd le a vizsgálat megállapításait összegző tanulmány összefoglalóját! >>>

Költse patikára!

Az egészségügyi ellátórendszer keretében orvosi rendelvényre, illetve recept nélkül, de kizárólag patikában megvásárolható ún. OTC (over-the-counter) gyógyhatású készítmények piaca átlagosan évi 10 százalékkal nőtt az elmúlt 15 évben. Az árfolyam-változások figyelembe vételével azért nincs szó hússzoros piac-bővülésről: dollárban számolva „mindössze" hatszor annyit költünk patikára, mint 15 éve. Pedig a gyógyszerpiac mennyiségi vonatkozásban nem bővül, 1990 óta minden magyar lakos évi 30-36 doboz gyógyszert fogyasztott.

Vegyük figyelembe a választék bővülését is! A rendszerváltás körül összesen 1200-féle, 60%-ban magyar gyártmányú, nagy támogatással olcsón beszerezhető, túlnyomórészt vényköteles gyógyszer volt forgalomban. Darabszámra ekkor fogyott legtöbb, mintegy 360 millió doboz. Az egészségügyi támogatási rendszer átalakulása miatt az ezredfordulóra mintegy ötödével csökkent a darabszám, napjainkra pedig lakosonként évi 33 doboznál állt be a mennyiségi mutató. Minőség tekintetében viszont annál jelentősebb a változás.

Napjainkban 4140 gyógyszerkészítmény kapható, ebből minden ötödik (összesen mintegy 750) vény nélkül is megvásárolható. A változás kétirányú. Az orvosok körében egyfelől egyre jellemzőbb a specializáció, az „egy betegség - egy gyógyszer" megközelítés, a piacon pedig eközben egyazon egészségügyi problémára számos különféle márkájú, de lényegében azonos hatóanyagú termék kapható.

 

Személyre szabott szabadalmak

 

A konkrét betegségeket célzottan gyógyító speciális készítmények kikísérletezése és engedélyeztetése rendkívül idő- és pénzigényes. A gyógyszer-szektor teljes árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, egy készítmény tesztelése és törzskönyvezése pedig akár 10-12 évig is eltarthat. A speciális gyógyszerek ára ezért tűnhet egy betegre vetítve is csillagászati összegnek, és nagyon nem mindegy, hogy a lehetséges 100, 90, 70 vagy 50 százalékos ártámogatásból mekkorát biztosít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az új fejlesztések elsődleges marketing célcsoportjába tehát a szakorvosok, a gyógyszer-alkalmazási bizottság tagjai, az OEP, de még a Pénzügyminisztérium döntéshozói is beletartoznak.

Oszlassunk szét egy közkeletű hiedelmet, amely szerint a gyógyszergyárak igyekeznek manipulálni, a valóságosnál jobbnak feltűntetni készítményeiket. Szendi Gábor „A depresszióipar" című cikkében (Mozgó Világ, 2004. október) számos példát hoz arra, hogy gyógyszergyárak által finanszírozott kutatások 2-3-szor gyakrabban hoznak ki pozitív eredményt a vizsgált gyógyszerekkel kapcsolatban. Szendi egy sor konspiratív trükköt sorol fel, a publikációs csúsztatásoktól a kontroll-adatok visszatartásán át egészen a megrendelt szakcikkekig bezárólag. Bár az egyes esetek leírása hiteles, az egész gyógyszer-szektorról azonban mégsem állíthatjuk, hogy rövid távú üzleti előnyök reményében a valóságosnál jobbnak hazudnák vényköteles készítményeiket. Ha egy nem megfelelően hatásos készítmény át is jutna a független vizsgálatokon, az orvosok napi gyakorlatában mindenképp fény derülne az igazságra. Az igazi „őrkutya" azonban maga a gyógyszeripar: a konkurencia azonnal és kíméletlenül lecsap és lerántja a leplet a „tupírozókról" - persze azzal a nem titkolt céllal, hogy a gyengébb hatású vagy gyanús készítmények helyébe saját terméke kerülhet majd.

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében