• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Gyógynövényes kenőcsök, krémek, olajok készítése házilag

2011.09.21. /

Kenőcs- és krémalapok

 

Hagyományosan használt, de inkább kerülendő alapanyagok

Disznózsír: előnye, hogy nagyon jól oldódnak benne a lipofil növényi adalékok és nem romlandó. Hátránya azonban, hogy nehezen szívódik be, és nem épp kellemes szagú, olvadós, folyós, zsíros réteget hagy a bőrön, ami nagyon kényelmetlenné teszi az alkalmazását. Vegetáriánusok számára etikai megfontolások miatt sem megfelelő.

Vazelin: petrolátumnak vagy puha paraffinnak is nevezik. Nem más, mint olcsó kőolajszármazék. Színtelen, szagtalan, áttetsző, zselé állagú anyag. A régi vélekedéssel szemben nem segíti elő a bőr regenerálódását. Bőrbetegségeknél és sérüléseknél tapasztalt pozitív hatását annak köszönheti, hogy nagyméretű molekulái révén megáll a bőr felszínén, és légmentes, vízálló filmet képez rajta, így nem tudnak bejutni a kórokozók. Ugyanezen tulajdonságánál fogva azonban a bőr természetes légzését és méregtelenítését is lehetetlenné teszi. És ahogyan a baktériumokat nem engedi be, úgy a gyógyító hatóanyagokat, illóolajokat sem képes a bőr mélyebb rétegeibe vagy a véráramba juttatni. Sőt, mivel ezek megállnak a felsőbb rétegekben, a bőr túltelítődhet velük, és még olyan gyógyító hatású növények is, mint a körömvirág vagy az orbáncfű, allergiás reakciókat válthatnak ki. Gyógynövényes krémeknél tehát kifejezetten rossz választás a vazelines alap.

A lanolint is előszeretettel alkalmazzák kenőcskészítéshez, főleg azért, mert emulgeátorként viselkedik, vagyis megkönnyíti a vizes és zsíros komponensek elkeveredését. Természetes anyagként reklámozzák, hiszen alapanyaga a gyapjúviasz (lásd lentebb), de rendszerint olcsó paraffinolajokkal cseppfolyósítják, mert így nagyon sokáig eltartható kenőcsöt lehet belőle előállítani. A kereskedelemben kapható lanolin általában 15% sűrűn folyó paraffinolajat és 20% vizet tartalmaz. A lanolin előnye tehát, hogy nem avasodik és felveszi a vizet, ezért könnyen beszívódik. Vegyszeres maradványainak köszönhetően azonban komoly allergiás reakciókat válthat ki. Természetes és biztonságos alternatívája a valódi gyapjúviasz.

 

Kényelmesebb, biztonságosabb alternatívák

Méhviasz (cera flava): ezt a természetes viaszt a méhek a kaptárban termelik, ebből építik fel a lépeket. A zsírsavészterekben gazdag anyag bőrbarát, és felmelegítve remek emulgeátor.

Gyapjúviasz (adeps lanae): birkagyapjúból nyerik, és költséges eljárások során finomítják adaps lane SP-vé, vagyis a legmagasabb követelményeknek is megfelelő, ellenőrzött tisztaságú kenőcsalappá. Ez mentes az üledéktől és a mérgező anyagoktól. Jó emulgeátor. Érdemes hozzá jojobaolajat (lásd lent) adni a kenhető állag kialakításáért. Az így készült kenőcsök remekül beszívódnak a bőrbe.

Sheavaj, karitévaj: szilárd, vajszerű, semleges szagú, hidegen préselt zsíros olaj, amelyet a sheavajfa (Butyrospermum parkii) termésének gyümölcshúsából nyernek. Nagyon jó hidratáló, gyulladáscsökkentő hatású. Szilárd állaga miatt gyakran keverik zsíros olajokhoz, így nagyszerű balzsam nyerhető. Hosszan eltartható.

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében