• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A gyerekes családok kevesebbet költenek zöldségre, gyümölcsre

2009.08.14. /
A KSH új tanulmánya szerint továbbra sem magas a hazai háztartások zöldség- és gyümölcs-fogyasztása, viszont csökkent a zsír- és cukorfogyasztás. A zöldség- és gyümölcsféléken főleg az alacsony jövedelműek és a gyerekes családok spórolnak.

A Statisztikai Tükör című kiadvány adatai szerint 2007-ben az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt összes kiadás mintegy 7,8%-át zöldségfélékre, 6,4%-át pedig gyümölcsre fordították. Mennyiségét tekintve a zöldség és főzelékfélék fogyasztásában növekedés figyelhető meg az 1980-as évek óta: 2007-ben az egy főre jutó fogyasztás 117 kg volt, míg 1980-ban csak 79,6 kg. Ezzel szemben az egy főre eső gyümölcsfogyasztás 76,5 kg volt 2007-ben, ami jelentős visszaesést mutat 2000. év értékéhez (108 kg) képest. A két évvel ezelőtti érték alig haladja meg az 1980-as évek fogyasztási mértékét (74,9 kg).

A tanulmány szerint bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényének megfelelően mérséklődött az idényszerűség a fogyasztásban, ma is elmondható, hogy a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás az év során nem egyenletesen oszlik el. Mindkét tekintetében kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.

 

A hazánkra vonatkozó első statisztikai kimutatások szerint az 1880-1884 közötti években egy lakosra 131 kg zöldség- és gyümölcsfogyasztás jutott. A két háború közötti időszakban ez a mennyiség elég jelentősen - 100 kg alá - csökkent. A 20. század második felében viszont ismét emelkedett, elérte a 150-200 kg közötti szintet, napjainkban pedig nemritkán meghaladja azt.
Forrás: KSH

Az alacsony jövedelműek ezen is spórolnak

A legfelső és legalsó jövedelmi tized zöldség- és különösen gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található - állapítja meg a KSH. Míg 2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség 2,1-szeres volt, addig zöldségre átlagosan 2,6-szor, gyümölcsre pedig négyszer annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.

2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, málna- és ribizli-, a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb ( 8-9-szeres) a különbség a két szélső jövedelmi csoportban. A zöldségfélék közül a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5-6-szoros volt az eltérés. Bár átlagosan mind a zöldség-, mind a gyümölcsfogyasztásban meglévő különbség kismértékben nőtt 2005-höz képest, az egyes gyümölcsök és zöldségek esetében az adott évi fogyasztói ártól és a termésfajta keresletrugalmasságától függően a változás iránya és mértéke nagy különbséget mutatott.

A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcskiadása átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerre fordított kiadásuk 1,4-szer. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az elmúlt években.

Regionális szempontból nézve, az egy főre jutó fogyasztás a Közép-magyarországi régióban, Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön volt átlag feletti. Ezen belül a zöldségfogyasztás Közép-Magyarországon kiemelkedő, az átlagos érték 114%-a, Dél-Alföldön az átlag közelében, a többi régióban pedig az alatt volt.

A kiadásokban és a mennyiségben mért egy főre jutó fogyasztás területi eltérését a saját termelés és a regionálisan eltérő árak okozták: a gyümölcsfogyasztásban a Dél-alföldi régió magasan vezet, amit Dél-Dunántúl követ, a zöldségfogyasztásban pedig Dél-Dunántúl áll az első helyen, és Dél-Alföld a második.

 

Forrás: MTI, KSH

Kép [cc] sandra

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében