fbpx

| Mezei Mihály

Gondolatok a mezőgazdaság- és kertművelés oktatásához a Waldorf iskolákban

Örvendetes, hogy a Waldorf iskolák tanterveiben a kertművelés oktatása egyre gyakrabban és egyre részletesebben jelenik meg.

Az iskolák pedagógusi közössége részéről több helyen elvárásként fogalmazódott meg, hogy a kertművelés oktatását felvállaló kollegák kellő pedagógiai és szakmai gyakorlatot szerezzenek. A gyakorlat és az ismeretanyag megszerzésére pedig leginkább egy biodinamikus művelést folytató gazdaságban van lehetőség. Számos Waldorf iskola igyekszik megtalálni a kertművelés egész éves oktatásához a megfelelő kertet és egy, a mezőgazdasági gyakorlat levezetésére alkalmas kisebb-nagyobb portát, tanyát, üzemet is. Továbbra is fejlesztésre váró cél a Waldorf iskolákban és az ilyen irányultságú képzéseken a természeti nevelés és ezzel szorosan összetartozó mezőgazdasági, valamint élelmiszerismereti alapok hangsúlyos kezelése, mivel e területeknek széles szakmai és pedagógiai kapcsolatai vannak:

  • környezeti nevelés;
  • gyakorlati tevékenység életszerű oktatása, ami jól kiegészíti az elméleti tárgyak oktatását;
  • megteremti az élő és élettelen természeti környezettel való közvetlen találkozás helyszínét;
  • lehetőséget biztosít az alkotó tevékenység és az ápoló felelősség gyakorlásához;
  • észlelési gyakorlat a közvetlen természeti élmények hiányának kiegyenlítésére;
  • az általános ismeretek fejlesztése a kertművelésről, valamint az élelmiszerek származásáról;
  • szociális motívum – az együttesen végzett munka révén az iskolakert (hasonlóan egy szociális alapokon szerveződött mezőgazdasági üzemhez!) a szociális élet gyakorlótereként is megjelenik;
  • motiváció fejlesztése a más tantárgyakkal való kapcsolatok révén (biológia, történelem, matematika stb).

Már több iskolában rendszeressé vált a 9. osztályosok részére szervezett mezőgazdasági gyakorlat. Ez a solymári iskolában – részben a szülői kör szakmai elkötelezettsége miatt – több év óta 2 hetes külföldi biodinamikus gyakorlatként valósult meg. Bár ez jelentős anyagi terhet jelentett, de az a „kép”, amit a tanulók, kísérő tanárok és szülők a biodinamikus üzemi gyakorlat során kaptak – mezőgazdasági, kertészeti, és nem utolsó sorban: a szociális alapokon történő működés körvonalainak megismerése során – reményeim szerint pénzben nem fejezhető ki.

A Rudolf Steiner által több előadásban körvonalazott egységes ember- és világkép megismeréséhez a teljes körű mezőgazdasági üzem lényegének és napi életének megismerése is hozzásegíthet. A biodinamikus gazdaságban az egymással szervesen összekapcsolódó munkafolyamatok – az értékesítést is beleértve – erős és stabil képét adja a környező világban is meglévő szerves összefüggéseknek. Egy ilyen gazdaság a takarmány- és élelmiszernövény termesztés, az állattenyésztés, a vízgazdálkodás, a gyógynövény és zöldségkertészet valamint a gyümölcstermesztés egyensúlyát mutatja egy adott földrajzi, szociális és közgazdasági környezetben.

Ugyanakkor a biodinamikus gazdálkodás az európai mezőgazdasági kultúrát, mint örökséget hordozza, kiegészítve a R udolf Steiner által megadott szellemtudományos szempontokkal. A biodinamikus üzem szerkezetében hordozza azt az alapvető gazdálkodási és közösségi életforma képet, amelyet Columbán ír szerzetes a 6. századtól kezdődően, majd követői, a Benedek rendi szerzetesek terjesztettek el Európa szerte. Az önellátásra és önfinanszírozásra törekvő közösségek rendeződésében ezek az „alapképletek” a mai napig felismerhetők. Az évszázados szerzetesi inspirációt követően az európai mezőgazdálkodási gyakorlatban – Németországtól Romániáig – mindezek nyomai odafigyeléssel felismerhetőek. Ez az örökség az elmúlt években – és nem csak Európában – minden korábbinál nagyobb támadásnak lett kitéve. A támadás közvetítői egyik oldalról a globalizált élelmiszerellátó rendszerek, másik oldalról pedig az ezekkel szorosan összekapcsolódó génmódosított növények termesztésében, az ún. GMO élelmiszerek előállításában érdekeltté tett vállalatok.

A hagyomány, általában: a mezőgazdasági termelés gyökereinek megőrzése létfontosságúvá vált. A kérdés ezért független az ilyen mélységben nem átgondolt, a régit elsöpörni és csak az újat előtérbe helyezni kívánó, vagy pedig elsősorban a hagyományokra, múltra építő, ún. konzervatív világszemléleti területtől. Az információáramlás részben segítséget adhat. A levélben érkező, angol és német biodinamikus szervezetek felhívásainak közzététele alapvető feladat. A közösségek – így a waldorf iskolák közössége – felé történő közvetítés egyik lehetséges eszköze az élelmiszer termelés évszázadokon átnyúló örökségének megtartása. A biodinamikus gazdaságok korábban már ismert, gyógyító feladatai egy új elemmel bővülnek: ez pedig a megőrzés feladata.

 

Programajánló: A biodinamikus gazdálkodási alapelvek és gyakorlat megismerésére nyújt kiváló lehetőséget a Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítvány kert- és mezőgazdálkodási napja, 2006. május 28-án.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás