A globális kereskedelem hálójában: halfogyasztás
Egy bevásárlóközpont fagyasztott halkínálatát vizsgálva a Tudatos Vásárló utánajárt, honnan érkeznek hozzánk a halak, és hogy mindez milyen környezetszennyezéssel jár.

Mi az a FAO-kód?
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett - egyébként szabálytalanul - a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger, Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás megtekinthető a FAO honlapján.
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett - egyébként szabálytalanul - a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger, Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás megtekinthető a FAO honlapján.
Az átlag magyar körülbelül 3 kg halat eszik évente, míg húsfogyasztása közel 70 kg. Ám az egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés, legalábbis a szállítással járó levegőszennyezés tekintetében, nagyobb mint a húsfogyasztásé. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint.
Nem egyszer a Magyarországon tenyésztett fajtákat is a föld másik feléről importálják, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel; felmerül az a kérdés is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott haláru nem rejt-e élelmiszer-biztonsági kockázatokat.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hazai kereskedelemben is kapható fagyaszott halak fogyasztásának szállításból eredő környezeti hatását. Külön jelöltük, ha az adott halfajta Magyarországon őshonos vagy tenyésztik.
A távolságok becsléséhez a származási ország fővárosa és Budapest távolságát vettük alapul. Az európai országok esetében valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi országnál vízi és közúti szállítás kombinációival számoltunk.
Abban az esetben, ha az árun a származási helyet csak FAO-kóddal jelölték, a régió legnagyobb exportőr országának fővárosa és Budapest közötti távolsággal számoltunk.
Haltípus megnevezése a termékcímkén |
Származási ország |
Távolság (km) |
Egy kg halárura jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg) |
Őshonos vagy tenyésztik Magyarországon
|
Kapható bio minősítésű hazai forrásból? |
Aqua della |
Törökország |
1 050 |
0,28 |
nem |
nem |
Cápa |
Olaszország |
1250 |
0,34 |
nem |
nem |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
|||
Harcsa |
Vietnám |
8 900 |
2,40 |
igen |
igen |
Hekk |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
nem |
nem |
Hering |
Litvánia |
1 090 |
0,29 |
igen |
nem |
Kék whiting |
Kína |
7 350 |
1,98 |
nem |
nem |
Lazac |
USA |
7 400 |
1,28 |
nem
|
nem |
Chile |
12 800 |
1,99 |
|||
Lengyelország |
500 |
0,13 |
|||
Skócia |
1 940 |
0,52 |
|||
Norvégia |
1 510 |
0,41 |
|||
Litvánia |
1 090 |
0,29 |
|||
Makréla |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
nem
|
nem |
Írország |
1 915 |
0,52 |
|||
Litvánia |
1 090 |
0,29 |
|||
Skócia |
1 940 |
0,52 |
|||
Pisztráng |
Lengyelország |
500 |
0,13 |
igen |
igen |
Ponty |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
igen
|
igen
|
Tintahal |
Ausztrália |
15 722 |
2,46 |
nem |
nem |
Tonhal |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
nem
|
nem |
Spanyolország |
2 550 |
0,69 |
|||
Tőkehal |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
nem |
nem |
Kína |
7 350 |
1,98 |
|||
Vajhal |
Argentína |
11 900 |
1,87 |
nem |
nem |
Sügér |
Ausztria |
215 |
0,06 |
igen |
igen |
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 12. számában.
Kép [cc] Vic Impey, Fernando Ariotti