A globális kereskedelem hálójában: halfogyasztás

2008.12.22. /

Egy bevásárlóközpont fagyasztott halkínálatát vizsgálva a Tudatos Vásárló utánajárt, honnan érkeznek hozzánk a halak, és hogy mindez milyen környezetszennyezéssel jár.

Mi az a FAO-kód?
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett - egyébként szabálytalanul - a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger, Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás megtekinthető a FAO honlapján.

Az átlag magyar körülbelül 3 kg halat eszik évente, míg húsfogyasztása közel 70 kg. Ám az egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés, legalábbis a szállítással járó levegőszennyezés tekintetében, nagyobb mint a húsfogyasztásé. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint.

Nem egyszer a Magyarországon tenyésztett fajtákat is a föld másik feléről importálják, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel; felmerül az a kérdés is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott haláru nem rejt-e élelmiszer-biztonsági kockázatokat.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hazai kereskedelemben is kapható fagyaszott halak fogyasztásának szállításból eredő környezeti hatását. Külön jelöltük, ha az adott halfajta Magyarországon őshonos vagy tenyésztik.

A távolságok becsléséhez a származási ország fővárosa és Budapest távolságát vettük alapul. Az európai országok esetében valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi országnál vízi és közúti szállítás kombinációival számoltunk.

Abban az esetben, ha az árun a származási helyet csak FAO-kóddal jelölték, a régió legnagyobb exportőr országának fővárosa és Budapest közötti távolsággal számoltunk.

Haltípus megnevezése a termékcímkén	Származási ország	Távolság (km)	Egy kg halárura jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg)	Őshonos vagy tenyésztik Magyarországon	Kapható bio minősítésű hazai forrásból?
Aqua della	Törökország	1 050	0,28	nem	nem
Cápa	Olaszország	1250	0,34	nem	nem
Cápa	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
Harcsa	Vietnám	8 900	2,40	igen	igen
Hekk	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
Hering	Litvánia	1 090	0,29	igen	nem
Kék whiting	Kína	7 350	1,98	nem	nem
Lazac	USA	7 400	1,28	nem	nem
	Chile	12 800	1,99
	Lengyelország	500	0,13
	Skócia	1 940	0,52
	Norvégia	1 510	0,41
	Litvánia	1 090	0,29
Makréla	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
	Írország	1 915	0,52
	Litvánia	1 090	0,29
	Skócia	1 940	0,52
Pisztráng	Lengyelország	500	0,13	igen	igen
Ponty	Argentína	11 900	1,87	igen	igen
Tintahal	Ausztrália	15 722	2,46	nem	nem
Tonhal	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
Tonhal	Spanyolország	2 550	0,69	nem	nem
Tőkehal	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
Tőkehal	Kína	7 350	1,98	nem	nem
Vajhal	Argentína	11 900	1,87	nem	nem
Sügér	Ausztria	215	0,06	igen	igen