fbpx

| Köteles Géza

Fűtés energiatakarékosan és (környezet)tudatosan

Nem megújuló fűtőanyagokat használva lakásunk fűtése 2-4 tonna széndioxid-kibocsátással jár évente. Egyszerű módszerekkel könnyedén megspórolhatjuk ennek a 10%-t.




Miért fűtünk?

A kérdés első hallásra banálisnak tűnhet, mégis szükséges
hozzá némi fogalmi magyarázat. A hőérzetünket, vagyis azt, hogy egy fűtött
térben fázunk, melegünk van, vagy éppen kellemesen érezzük magunkat, a levegő
hőmérsékletén kívül számos más tényező is befolyásolja. Nem túlzás azt
állítani, hogy ezeknek a „másodlagos” szempontoknak a céltudatos összehangolása
nagyobb hatással van a felhasznált energiamennyiségre, mint a termosztát
csavargatása.

Mitől függ, hogyan érezzük magunkat a fűtött térben?

*Mekkora a tényleges léghőmérséklet
*A levegő hőmérsékleti rétegzettsége (hideg lent, meleg fent)
*Van-e légáramlás (pl. légkeverés, huzat)
*Mekkora a levegő páratartalma
*Milyen a levegő kémiai összetétele (elhasznált levegő, széndioxid-szint)
*Milyen tevékenységet végzünk
*A lelkiállapotot befolyásoló tényezők (milyen falak színe, megvilágítások,
általános hangulatunk, például fáradtság)

Akkor érezzük, hogy megfelelő a hőmérséklet, ha a fenti jellemzők
a komfortzónánkon belül maradnak. A „csillagok szerencsés együttállása” mellett
így a levegő hőmérsékletének kisebb szerep jut, és a többi – jobbára
költségmentesen vagy alacsony költséggel – módosítható tényező beállítását
követően, akár 2-3oC-kal is csökkenthetjük azt, anélkül, hogy
fáznunk kellene otthonunkban. Röviden tehát: a fűtés célja nem a levegő
melegítése, hanem a kellemes hőérzet kialakítása.

 

Túlfűtés, és amit ellene tehetünk

Szinte minden lakóházban találkozunk kisebb-nagyobb mértékű
túlfűtéssel. Mit is jelent a túlfűtés? Nagyon leegyszerűsítve: azt a helyzetet,
amikor a rossz hőérzetünket – ez esetben a hidegérzetet – a fűtőtestek rákapcsolásával
igyekszünk javítani. Mindenkinek ismerős: „De hideg van itt, feltekerem a
fűtést!”

Nyilvánvaló, hogy amikor fázni kezdünk, ez a legegyszerűbb
módja a kellemetlen érzés kiküszöbölésének, hiszen mégsem ragadhatunk egyből festőhengert,
és nem festhetjük át a falakat, mondjuk, narancssárgára, hogy jobb legyen a
közérzetünk. A megelőző szemlélet azonban – mint az energetikában, a fogyasztó-
vagy környezetvédelemben általában – itt is célravezető. Gondoskodjunk jó előre,
lehetőleg már a tervezéskor, arról, hogy otthonunkban olcsó üzemeltetés mellett
is kényelmesen érezzük magunkat!

A komfortérzet, természetesen, mindenkinél más és más,
de az alábbi rövid felsorolás a legtöbb esetben segít minket a túlfűtés
elkerülésében:

  • A tartózkodási zónában tartsuk a kívánt hőmérsékleti
    szintet, és a termosztátot is itt (fejmagasságba) helyezzük el! Az érzékelőt
    oda telepítsük, ahol a legtöbbet tartózkodunk, vagy ahol a jellemző átlagos
    hőmérsékletet kívánjuk tartani, semmiképpen ne fűtetlen, ritkán használt vagy
    éppen északi tájolású, hideg szobába!
  • Kerüljük el a levegő hőmérsékleti rétegződésének
    kialakulását, azt a jelenséget, amikor a lábfejünk még fázik, miközben a homlokunk
    már gyöngyözik. Ez kiküszöbölhető a megfelelően (pl. ablak alá) elhelyezett
    fűtőtestekkel, alacsonyabb belmagassággal (pl. álmennyezet), mesterséges
    légkeveréssel (pl. ventilátor), a nyílászárók szigetelésével, légtömörségének
    javításával, valamint modern, energiatakarékos fűtési rendszer alkalmazásával
    (pl. alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, padlófűtés, falfűtés,
    mennyezetfűtés).
  • Kerüljük a huzatot! Ez nem összekeverendő a levegő
    természetes körforgásával a helyiségen belül, ami a hideg és meleg légrétegek
    „helycseréjének” eredménye, és normál körülmények között éppen hogy javítja a
    hőérzetünket. A huzat a kinti hideg levegő betörése, és az ajtók/ablakok
    záródásának javításával küszöbölhető ki.
  • Tartsunk 50% körüli relatív páratartalmat a lakásban! A téli
    hónapokban a lakás felmelegített levegője száraz, ilyenkor gondoskodjunk
    párologtatóról, helyi légkezelőkről, légpárásítókról! Ha igazán
    környezettudatosan akarunk eljárni, az aktív – áramfogyasztó – berendezések
    használatát inkább kerüljük! Sokat segítenek helyettük az élő növények, és még
    a hangulatunkat is javítják.
  • A falak és megvilágítások színhőmérsékletének tudatos
    megválasztása nagyban javítja a hőérzetünket. A „hidegre festett” falak (fehér,
    világoskék, világoszöld), illetve a hideg fények a fázósabb embereknél sokat
    rontanak a közérzeten.

  • Egy-két ruhadarabbal többet viselni odahaza nem szégyen, és
    sokat spórolhatunk rajta!

 

 

Energiatakarékos lakásfűtési rendszerek

Ha módunk van rá, és abban a történelmi helyzetben vagyunk,
hogy már tervezési szinten beleszólásunk adódik a fűtési rendszer kialakításába,
érdemes figyelembe venni néhány szempontot.

A cikk terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy a kor
műszaki színvonalán a legjobbnak tartott eljárások és berendezések teljes körét
ismertessük, azt azonban mindenképpen elsőként kell említeni, hogy a hőtermelő
megválasztása hosszú évekre, évtizedekre meghatározza lehetőségeinket.

Piaci és technológiafejlesztési szempontból is egyre nagyobb
teret hódító eljárás a hőszivattyús hőtermelés, amely gazdasági és környezeti
szempontból egyaránt megfontolás tárgyát képezheti a fűtési rendszer tudatos tervezése
során. Ma már olyan, a levegő vagy a talaj/talajvíz környezeti energiáját
hasznosító, hőszivattyúk is forgalomban vannak, amelyek 1 kilowatt villamos
energia befektetéssel 4-5 kilowatt hőenergiát juttatnak a fűtési rendszerünkbe,
tehát – jelenlegi lakossági gázárakon és áramdíjakon számolva – gazdaságosabb
üzemeltetést tesz lehetővé, mint a kazános hőtermelés.

A megtermelt hő lakáson belüli elosztása és felhasználása
szintén fontos szempont a költséghatékony, környezet- és fogyasztóbarát fűtési
rendszerek kialakítása során.

Fizikai törvényszerűség, hogy minél alacsonyabb
hőmérsékleten tároljuk, osztjuk el és használjuk fel a közvetítő közeget (jelen
esetben a meleg vizet) annál kisebb lesz a hőveszteség. A felhasználás során
alkalmazott technológia befolyással van a hőleadás módjára, így a hő
hasznosulására is. A radiátorok jórészt a levegőt melegítik, míg a padló-, fal-
és mennyezetfűtések úgy sugározzák le a hőt, hogy az a levegő felmelegítése
nélkül, közvetlenül a bent tartózkodók testfelszínén hasznosul. Ez az ún. sugárzásos
hőleadás. Az eredmény: már egy 19oC-os szobában is ugyanolyan kellemes lesz a
hőérzetünk, mint egy radiátorral fűtött 21oC-os helyiségben.

Az aktív, különböző energiahordozókat, földgázt, villamos
energiát vagy éppen tűzifát felhasználó fűtési eljárások mellett különös szerep
jut a passzív energiafelhasználó, energiatudatos építészeti technikáknak is.

 

Fűtés és széndioxid-kibocsátás

Hazánk energiafelhasználásából több mint 40 százalékban
részesedik az épületek létesítése és üzemeltetése, ami azt jelenti, hogy az ebből
eredő környezeti hatások arányos része is a lakásszektornak a számlájára
írható. A negyven százalékba az irodák és középületek fűtési és hűtési
energiafelhasználása is beleszámít, és a lakásfűtés csak egy, de nem
elhanyagolható részt tesz ki.

Nem járunk távol az igazságtól, ha a sok helyütt ökölszámként
emlegetett „5% energia-megtakarítás 1°C léghőmérséklet-csökkentésenként”
törvényszerűséget vesszük alapul a környezeti hatások becslése során.

Nézzünk egy példát: képzeljünk el egy új, száz
négyzetméteres házat négyméteres belmagassággal, amely megfelel a szigorú
szabványkövetelményeknek, jól szigetelt és alacsony a hővesztesége. Ha a házat
földgázzal fűtjük, az éves hőigény fedezéséhez körülbelül 1270 köbméter gázra
lesz szükségünk, ami hozzávetőleg 130 000 forint kiadást jelent. Ez a
fogyasztás – az alábbi táblázatban foglaltak szerint – 2,4 tonna széndioxid-kibocsátást
eredményez egy fűtési idény során.

Táblázat: A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása
egy 100 négyzetméteres ház esetén:

Fűtőanyag

Szükséges éves mennyiség

Éves széndioxid-kibocsátás

Földgáz

1270 m3

2422 kg

PB gáz

945 m3

2725 kg

Szén

1660 kg

4085 kg

Tűzifa

2540 kg

0 kg*

Fűtőolaj

1053 kg

3340 kg

Villamos energia**

3000 kWh

1173 kg

 

*Mivel a fatüzelés – szemben a szénnel, olajjal és gázzal –
nem juttat többlet szén-dioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az
élete során megkötött, ezért ezt az értéket praktikusan 0-nak kell tekinteni. Az
abszolút értékben kibocsátott mennyiség egyébként 4733 kg/év körül adódna.

**Jó minőségű, „A” energiaosztályú hőszivattyúval

 

Mit lehet tenni a költségek és a széndioxid-kibocsátás
csökkentése érdekében?

A fentiekben leírt módszerek helyes alkalmazásával érjük
el, hogy az eddigi, mondjuk, 22oC-os belső hőmérséklet helyett már 21 fokon is
kellemesen érezzük magunkat! Ez egy gázfűtéses lakásnál körülbelül évi 12 500 Ft évi megtakarítást és 120 kg széndioxid-kibocsátás
csökkenést fog eredményezni. Persze a „legtisztább” mégis az, ha valamilyen
megújuló energiaforrással – mondjuk tűzifával – fedezzük a hőigényünket, így
ugyanis zéró széndioxid-kibocsátást érhetünk el. 

Végezetül a korábbi példánkon keresztül érdemes egy kis
kirándulást tenni a hőszivattyúk világába. Egy jó minőségű berendezés a
mintaházunk hőigényét már évi 3000 kilowattóra villamos energia befektetésével
képes fedezni, ami kb. 95 000 forintba kerül. Ennyi villamos energia
előállítása az erőműben 1,17 tonna széndioxid-kibocsátást jelent, ami a
gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábbi üzemeltetési példához képest – anélkül,
hogy egyetlen fokot is változtattunk volna a léghőmérsékleten – 50%-kal
csökkent háztartásunk fűtésből fakadó környezetterhelése.

Tudatos magatartással tehát még azokban az esetekben is van
módunk hatást gyakorolni a lakóházunk energiafogyasztására, amikor az
épületszerkezeti elemek és az ellátórendszerek korszerűnek mondhatók –  nem beszélve azokról a helyzetekről, amikor az
„örökölt” műszaki színvonal nem éri el a kor kívánalmait.

 

A szerző környezetmérnök, energiagazdálkodási szakmérnök.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás