fbpx

| Mártonffy Zsuzsa

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

FOGYASZTÓI MOZGALMAK – Ébredő öntudat

A tudatos vásárlást propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját támogatjuk.

November 29-e a „Ne vásárolj semmit” –nap. A Nyugaton
elterjedt fogyasztói mozgalmak hazánkban még gyerekcipőben járnak.

Napokig csinosították egy új üzlet kirakatát egy
angliai bevásárlóközpontban 1997 novemberének végén. Nyitás napján a vásárlók
özönlöttek a boltba, ám a vonzó kirakat mögött csak üresen tátongó polcokat
találtak. A „vásárlók” szórólapokat kaptak, amelyek megköszönték, hogy nem
vásároltak a „No-shop-shop”-ban, s elmagyarázták a vásárlásmentes nap lényegét.
A november 29-ére, a „Ne vásárolj semmit!”-napra időzített boltnyitás ugyanis
csak mókás akció volt, amellyel az emberek figyelmét akarták felhívni.
A
vásárlásmentes nap egy reklámszakember, a Kanadában élő észt származású Kalle
Lasn találmánya. Eredetileg reklámellenes tiltakozásként született, később vált
a fogyasztó társadalmat kritizáló mozgalommá. Az időzítés is tudatos: az USÁ-ban
a Hálaadás másnapjára, Európában az Advent előtti hétre esik, azaz a karácsonyt
megelőző nagybevásárlási időszak elejére. Ezen a napon civil szervezetek
önkéntesei hívják fel az emberek figyelmét a túlzott fogyasztás veszélyeire, s
igyekeznek alternatívát mutatni. Például a bevásárlóközpontok környékén
fotelokat, újságokat, játékokat helyeznek el, s az arra járókat vásárlás helyett
egy kis üldögélésre, beszélgetésre, teázásra csábítják. A mozgalom főleg
Kanadában, Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában erős, de az utóbbi
években Magyarországon is szerveztek kisebb akciókat ezen a napon. A Hulladék
Munkaszövetség tavaly „Felmentés a karácsonyi ajándékozás alól” cédulákat
osztogatott, illetve a „Konsumitisz” vírus (bevásárlási láz) tüneteit leíró
szórólapokat. Országszerte több civil tömörülés szervezett utcazenélést,
játszóházat, vetélkedőket, hogy felhívják az emberek figyelmét, mi mindent lehet
még a vásárláson kívül csinálni. A vásárlásmentes napot zömmel környezetvédelmi
szervezetek támogatják, ám a mögötte álló ideológia, a tudatos fogyasztás nem
csak környezetvédelmi, hanem szélesebb társadalmi felelősségre int.

EGY FORINT, EGY SZAVAZAT
A tudatos vásárlást
propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem
pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját
támogatjuk, tehát adott esetben a gyermekmunkát vagy az esőerdők pusztítását is.
A cél, hogy a vásárlók megfontolják, mire adják ki a pénzüket. Nyugaton az ezzel
foglalkozó szervezetek zsebkönyveket adnak ki, amelyben összehasonlítják az
egyes márkákat, olyan szempontból is, hogy az őket gyártó cégek szennyezik-e a
környezetet, kísérleteznek-e állatokon, diszkriminálják-e a női munkavállalókat
és így tovább.
Hamarosan hazánkban is elkészül az első fogyasztói etikai
adatbázis,  amely elemzi a különböző termékek összetételét, csomagolását,
környezeti hatását, illetve az őket előállító vállalat versenypiaci,
reklámetikai, környezeti viselkedését. A kutatást a nemrég alakult Tudatos
Vásárlók egyesülete végzi, hogy ezzel segítsék a fogyasztók választását az egyes
termékek között. Első lépésként a háztartási tisztítószereket veszik górcső alá.
Az adatbázisban a pozitív példákat is bemutatják (környezeti díjak, családbarát
munkahely, társadalmi célú adományozás), így a lista közzététele a vállalatoknak
is ösztönzést fog jelenteni a társadalmilag felelős működésre. Az egyesület ezen
kívül egy, a női lapokra emlékeztető internetes életmódmagazint is elindít. „A
reklámokkal, s a fogyasztásra csábító egyéb praktikákkal nehéz észérvekkel
versenyezni. Ezért az etikus és tudatos fogyasztást úgy szeretnénk életformává
tenni, hogy az emberek érzelmeit is mozgósítjuk” – mondja Gulyás Emese, az
egyesület elnöke. Szerinte a magyar fogyasztók leginkább a környezeti kérdésekre
érzékenyek, bár ezt még nem feltétlenül kötik össze vásárlási döntéseikkel. Az
egyesület idén is részt vesz a Ne vásárolj semmit- nap akcióiban, önálló
megmozdulást azonban csak jövőre terveznek.

A KARAVÁN HALAD
A vállalatok Nyugaton a
vásárlásmentes nap játékos akcióit sokszor fenyegetésként észlelték. Előfordult,
hogy a vásárlás ellen buzdító aktivistákat a bevásárlóközpontok kitiltották, a
biztonsági őrökkel kidobatták, sőt megbilincselve vitették el az épületből. Az
Egyesült Államokban három nagy televíziós csatorna is megtagadta a No-shop-day
hirdetésének sugárzását arra hivatkozva, hogy ellentétes az USA
gazdaságpolitikájával. Magyarországon azonban a mozgalom még nem érte el az
ingerküszöböt. A Tesco áruház, amely többször is helyszíne volt a „Ne
vásárolj!”-nap akcióinak, nem is vette észre a kezdeményezést – tudtuk meg Danks
Emesétől, a Tesco Global Rt. pr-igazgatójától. A hét minden napján éjjel-nappal
nyitva tartó áruház nem érzékelt forgalomcsökkenést a tavalyi vásárlásmentes
napon, s ettől idén sem tartanak. Novemberben egyébként már észlelhető a
karácsony hatása: ilyenkor a forgalom 30 százalékkal nagyobb, mint egy átlagos
hónapban, decemberben pedig a duplája szokott lenni. Az áruházban vasárnap is
sokan vásárolnak, amit a Gfk Hungária Piackutató Intézet felmérése is megerősít
(lásd a keretben).

MISE HELYETT
A Gfk szerint a magyarok egyre jobban
kedvelik a vasárnapi vásárlást: idén a január-júniusi vasárnapokon a háztartások
közel 38 milliárd forint értékben vettek élelmiszert vagy háztartási vegyi árut,
míg a tavalyi első félévben 30, tavalyelőtt pedig 20 milliárd forintot meghaladó
összegért.
„Magyarországon egyelőre a fogyasztói eufória korszakát éljük” –
erősíti meg Radácsi László, a Budapesti Vezetőképző Központ adjunktusa. „A
vásárlói tudatosság jellemzően a fejlett jóléti társadalmakban jelenik meg,
hazánkban jelenleg nagyon alacsony szinten van.” Kérdés, hogy az a nyugdíjas,
aki örül, ha akár számla nélkül is olcsón tud a piacon vásárolni, mikor fogja
vizsgálni, hogy a kezében tartott edzőcipő gyerekmunkával készült-e.

PERELŐ FOGYASZTÓVÉDŐK
Nem csatlakozik a
vásárlásmentes naphoz a kiemelten közhasznú nonprofit szervezetnek számító
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). „Nem az a célunk, hogy az emberek
tartózkodjanak a vásárlástól, hanem, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. Sajnos,
Magyarországon még sokszor tapasztalható, hogy a vállalatok megtévesztő
reklámokkal csábítják, megkárosítják a fogyasztókat, nem veszik emberszámba
őket. A monopolhelyzetben levő szolgáltatók is gyakran visszaélnek
erőfölényükkel” – nyilatkozza Újlaki-Vátz László, az egyesület sajtóreferense.
Az 1998-as Fogyasztóvédelmi Törvény rögzítette a civil szervezetek jogát
fogyasztóvédelmi perek kezdeményezéséhez, s az OFE számos esetben pert indított
a vásárlókat ért méltánytalanságok miatt.

A cikk megjelent a Figyelő 2002. november
28-i számában.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás