• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

FOGYASZTÓI MOZGALMAK - Ébredő öntudat

2004.05.04. /
A tudatos vásárlást propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját támogatjuk.

November 29-e a „Ne vásárolj semmit” –nap. A Nyugaton elterjedt fogyasztói mozgalmak hazánkban még gyerekcipőben járnak.

Napokig csinosították egy új üzlet kirakatát egy angliai bevásárlóközpontban 1997 novemberének végén. Nyitás napján a vásárlók özönlöttek a boltba, ám a vonzó kirakat mögött csak üresen tátongó polcokat találtak. A „vásárlók” szórólapokat kaptak, amelyek megköszönték, hogy nem vásároltak a „No-shop-shop”-ban, s elmagyarázták a vásárlásmentes nap lényegét. A november 29-ére, a „Ne vásárolj semmit!”-napra időzített boltnyitás ugyanis csak mókás akció volt, amellyel az emberek figyelmét akarták felhívni.
A vásárlásmentes nap egy reklámszakember, a Kanadában élő észt származású Kalle Lasn találmánya. Eredetileg reklámellenes tiltakozásként született, később vált a fogyasztó társadalmat kritizáló mozgalommá. Az időzítés is tudatos: az USÁ-ban a Hálaadás másnapjára, Európában az Advent előtti hétre esik, azaz a karácsonyt megelőző nagybevásárlási időszak elejére. Ezen a napon civil szervezetek önkéntesei hívják fel az emberek figyelmét a túlzott fogyasztás veszélyeire, s igyekeznek alternatívát mutatni. Például a bevásárlóközpontok környékén fotelokat, újságokat, játékokat helyeznek el, s az arra járókat vásárlás helyett egy kis üldögélésre, beszélgetésre, teázásra csábítják. A mozgalom főleg Kanadában, Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában erős, de az utóbbi években Magyarországon is szerveztek kisebb akciókat ezen a napon. A Hulladék Munkaszövetség tavaly „Felmentés a karácsonyi ajándékozás alól” cédulákat osztogatott, illetve a „Konsumitisz” vírus (bevásárlási láz) tüneteit leíró szórólapokat. Országszerte több civil tömörülés szervezett utcazenélést, játszóházat, vetélkedőket, hogy felhívják az emberek figyelmét, mi mindent lehet még a vásárláson kívül csinálni. A vásárlásmentes napot zömmel környezetvédelmi szervezetek támogatják, ám a mögötte álló ideológia, a tudatos fogyasztás nem csak környezetvédelmi, hanem szélesebb társadalmi felelősségre int.

EGY FORINT, EGY SZAVAZAT
A tudatos vásárlást propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját támogatjuk, tehát adott esetben a gyermekmunkát vagy az esőerdők pusztítását is. A cél, hogy a vásárlók megfontolják, mire adják ki a pénzüket. Nyugaton az ezzel foglalkozó szervezetek zsebkönyveket adnak ki, amelyben összehasonlítják az egyes márkákat, olyan szempontból is, hogy az őket gyártó cégek szennyezik-e a környezetet, kísérleteznek-e állatokon, diszkriminálják-e a női munkavállalókat és így tovább.
Hamarosan hazánkban is elkészül az első fogyasztói etikai adatbázis,  amely elemzi a különböző termékek összetételét, csomagolását, környezeti hatását, illetve az őket előállító vállalat versenypiaci, reklámetikai, környezeti viselkedését. A kutatást a nemrég alakult Tudatos Vásárlók egyesülete végzi, hogy ezzel segítsék a fogyasztók választását az egyes termékek között. Első lépésként a háztartási tisztítószereket veszik górcső alá. Az adatbázisban a pozitív példákat is bemutatják (környezeti díjak, családbarát munkahely, társadalmi célú adományozás), így a lista közzététele a vállalatoknak is ösztönzést fog jelenteni a társadalmilag felelős működésre. Az egyesület ezen kívül egy, a női lapokra emlékeztető internetes életmódmagazint is elindít. „A reklámokkal, s a fogyasztásra csábító egyéb praktikákkal nehéz észérvekkel versenyezni. Ezért az etikus és tudatos fogyasztást úgy szeretnénk életformává tenni, hogy az emberek érzelmeit is mozgósítjuk” – mondja Gulyás Emese, az egyesület elnöke. Szerinte a magyar fogyasztók leginkább a környezeti kérdésekre érzékenyek, bár ezt még nem feltétlenül kötik össze vásárlási döntéseikkel. Az egyesület idén is részt vesz a Ne vásárolj semmit- nap akcióiban, önálló megmozdulást azonban csak jövőre terveznek.

A KARAVÁN HALAD
A vállalatok Nyugaton a vásárlásmentes nap játékos akcióit sokszor fenyegetésként észlelték. Előfordult, hogy a vásárlás ellen buzdító aktivistákat a bevásárlóközpontok kitiltották, a biztonsági őrökkel kidobatták, sőt megbilincselve vitették el az épületből. Az Egyesült Államokban három nagy televíziós csatorna is megtagadta a No-shop-day hirdetésének sugárzását arra hivatkozva, hogy ellentétes az USA gazdaságpolitikájával. Magyarországon azonban a mozgalom még nem érte el az ingerküszöböt. A Tesco áruház, amely többször is helyszíne volt a „Ne vásárolj!”-nap akcióinak, nem is vette észre a kezdeményezést – tudtuk meg Danks Emesétől, a Tesco Global Rt. pr-igazgatójától. A hét minden napján éjjel-nappal nyitva tartó áruház nem érzékelt forgalomcsökkenést a tavalyi vásárlásmentes napon, s ettől idén sem tartanak. Novemberben egyébként már észlelhető a karácsony hatása: ilyenkor a forgalom 30 százalékkal nagyobb, mint egy átlagos hónapban, decemberben pedig a duplája szokott lenni. Az áruházban vasárnap is sokan vásárolnak, amit a Gfk Hungária Piackutató Intézet felmérése is megerősít (lásd a keretben).

MISE HELYETT
A Gfk szerint a magyarok egyre jobban kedvelik a vasárnapi vásárlást: idén a január-júniusi vasárnapokon a háztartások közel 38 milliárd forint értékben vettek élelmiszert vagy háztartási vegyi árut, míg a tavalyi első félévben 30, tavalyelőtt pedig 20 milliárd forintot meghaladó összegért.
„Magyarországon egyelőre a fogyasztói eufória korszakát éljük” – erősíti meg Radácsi László, a Budapesti Vezetőképző Központ adjunktusa. „A vásárlói tudatosság jellemzően a fejlett jóléti társadalmakban jelenik meg, hazánkban jelenleg nagyon alacsony szinten van.” Kérdés, hogy az a nyugdíjas, aki örül, ha akár számla nélkül is olcsón tud a piacon vásárolni, mikor fogja vizsgálni, hogy a kezében tartott edzőcipő gyerekmunkával készült-e.

PERELŐ FOGYASZTÓVÉDŐK
Nem csatlakozik a vásárlásmentes naphoz a kiemelten közhasznú nonprofit szervezetnek számító Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). „Nem az a célunk, hogy az emberek tartózkodjanak a vásárlástól, hanem, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. Sajnos, Magyarországon még sokszor tapasztalható, hogy a vállalatok megtévesztő reklámokkal csábítják, megkárosítják a fogyasztókat, nem veszik emberszámba őket. A monopolhelyzetben levő szolgáltatók is gyakran visszaélnek erőfölényükkel” – nyilatkozza Újlaki-Vátz László, az egyesület sajtóreferense. Az 1998-as Fogyasztóvédelmi Törvény rögzítette a civil szervezetek jogát fogyasztóvédelmi perek kezdeményezéséhez, s az OFE számos esetben pert indított a vásárlókat ért méltánytalanságok miatt.

A cikk megjelent a Figyelő 2002. november 28-i számában.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében