A brit Vegetáriánus és Vegán Társaság (Vegetarian
and Vegan Foundation, VVF) táplálkozási ajánlása az egészséges fogyás
lehetőségét kínálja az érdeklődőnek. Az általuk „V-Plan Diet“-nek
nevezett életmódprogram – ahol a V egyszerre jelent vegetáriánust (veggie), életerőt
(vitality) és győzelmet (victory) – eredményességét számos tudományos
kutatással támasztották alá.

Tapasztalataik szerint a vegetáriánusok BMI (testtömeg) indexe
átlagosan 2 értékkel alacsonyabb. Ennek megfelelően könnyebbek és kevesebb a
testzsírjuk, mint a vegyes táplálkozást követőké. Az életmódprogram nemcsak a
fogyni vágyóknak jelenthet megoldást, hanem azok számára is, akik
koleszterinszintjüket vagy vércukorszintjüket szeretnék csökkenteni.

A vegetáriánus illetve vegán táplálkozás
előnyei között a Brit Orvosi Társaság (British Medical Association)
hangsúlyozza, hogy a vegetáriánusok között ritkábban fordul elő elhízás, II-es
típusú cukorbetegség, székrekedés, köszvény, epekőbetegség, vesekő, magas
vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, bizonyos daganatos megbetegedések
(emlő, tüdő, vastagbélrák). Ebben nemcsak a húsmentes táplálkozásnak, hanem a
kiegyensúlyozott életvitelnek is szerepet tulajdonítanak.

A kiadványban hivatkozott számos tanulmány
igazolja, hogy a vegetáriánusok karcsúbbak és egészségesebbek, és ennek
eredményeképpen a betegségek kialakulásának kockázata alacsonyabb, a várható
élettartamuk pedig magasabb, mint a vegyes táplálkozás híveinek.

Mindez annak ellenére igaz, hogy a
vegetáriánusok is ugyanolyan mennyiségű élelmiszert fogyasztanak (kb. 1000
kg/év), mint a nem vegetáriánusok. Ebből viszont az következik, hogy a
fogyáshoz nem kevesebb élelmiszert, hanem más típusú, vagyis növényi eredetű
élelmiszert kell fogyasztani, hiszen utóbbiaknak alacsony a zsír- és
energiatartalmuk, viszont magas a rosttartalmuk.

A brit táplálkozási felmérés eredményei azt
mutatják, hogy a hús és a hústermékek fogyasztása jelenti a legtöbb ember
étkezésében az elsődleges zsírforrást. Ma már a legtöbb táplálkozási szakember
és szervezet egyetért azzal, hogy a fejlett világban élő emberek túl sok zsírt,
azon belül is túl sok állati eredetű telített zsírt fogyasztanak.

Kevésbé környezetterhelő a növénytermesztés

Az állati eredetű élelmiszerek
fogyasztásának csökkentése nem csak egészségügyi szempontból javasolt. A
legújabb számítások szerint, ha a jelenlegi vegyes étrendet követők közül 10 %
vegetáriánussá válna, akkor az így megmaradó gabona – amit ezáltal nem az
állatok etetésére kell felhasználni, hogy húst termeljünk – elegendő lenne a
fejletlen világ éhezésének a megállításához.

A London Metropolitan Egyetem kutatója,
Prof. Michael Crawford kutatásai szintén elgondolkodtató eredménnyel zárultak.
A professzor a csirkecombok vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy
ezek jelenleg több mint kétszer annyi zsírt tartalmaznak – ez kb. 100 kcal-nak
felel meg – mint az 1940-es években.

A professzor szerint ennek fő oka a nagyüzemi tartásmód, az ipari
állattenyésztés, amely a maximális testtömeg elérésére törekszik. A csirkék
esetében ez azt jelenti, hogy a vágásra kerülő állatok kétszer olyan gyorsan
érik el a vágási súlyt, mint negyven évvel ezelőtt.

Komplex életmódváltásra van szükség

Az életmódprogram arra is rámutat, hogy nem
elegendő egyszerűen csak lemondani a húsevésről, hanem arra is törekedni kell,
hogy minél több természetes, tehát minél kevésbé feldolgozott élelmiszert
fogyasszunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy korlátozás nélkül lehet nyers
zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

Erre a következtetésre jutottak a Harvard
Egyetem kutatói is, akik több mint tíz éven keresztül vizsgálták több mint
75 000 nő zöldség- és gyümölcsevési szokásait. Azt állapították meg, hogy
a rendszeres zöldség- és gyümölcsevők között sokkal kevesebb volt az elhízott.

Egy másik kutatás arra a következtetésre
jutott, hogy már azáltal is fogyás érhető el, ha naponta plusz három almát vagy
körtét iktatunk be az étrendünkbe. Ezzel az egyszerű módszerrel könnyebben
érhetünk el teltség érzetet úgy, hogy közben kevés extra kalóriát viszünk be a
szervezetünkbe.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás szokásának
kialakításánál a tanulmány egyrészt kiemeli, hogy nagyon fontos a változatosság.
Az étrend követőit arra bíztatja, hogy ne csak a nyers, hanem a fagyasztott,
szárított vagy konzervált formában lévő zöldségeket- és gyümölcsöket is
fogyasszuk, hiszen ezáltal az étkezés változatosabbá tehető. Természetesen itt
nem a kandírozott és cukrozott szirupban lévő készítmények fogyasztásáról van
szó.

Másrészt külön hangsúlyozzák a fokozatosság
fontosságát, vagyis azt, hogy ne drasztikus változtatással kezdjünk új
életmódot kialakítani, hanem fokozatosan és először a rendes étrendünkbe
építsük be a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Pl. a tízórait és az uzsonnát
helyettesítsük zöldséggel vagy gyümölccsel, úgy hogy aztán a növényi
élelmiszerek fogyasztása egy idő után szokásunkká váljon. Így szépen
fokozatosan, szinte észrevétlenül alakíthatjuk át az étkezési szokásainkat.

Kép [cc] mckaysavage