fbpx

| Tudatos Vásárló

Felpörgetheti a vidéki gazdaságot az új rendelet

Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. Ez megkönnyítheti a kistermelők által előállított helyi élelmiszerek piacra jutását.




53 civilszervezet – köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete is
– egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek,
amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek
segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta
munkanélküliség.

A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben
tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd,
és ez remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan
elérhető módosításcsomagba fontos elemek bekerültek, ám egyes intézkedések új
problémákat is felvetnek.

 

Boltban is kapható lesz kistermelői termék

„Végre a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók
lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain, ha a kistermelői rendelet
régóta várt módosítása életbe lép. Lényeges változást hoz ugyanis, hogy ezentúl
a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok
– is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is
felhasználhatóak lesznek.” – mondta Szabadkai Andrea, Szövetség az Élő Tiszáért
munkatársa.

Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe
szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási
esélyeit növelik.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is
kezdeményezett módosításokat: a rendelet hatálybalépése esetén például a
strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők
körébe. További fontos változás lesz, hogy egy családban elég lesz egy
kistermelőt regisztrálni. Egyes pontok pedig a házhozszállítás szabályain enyhítenek.

Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője
elmondta, hogy a gazdasági- és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet
játszhat a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. „A kistermelői
rendelet módosításával nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal
folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk, de
további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni – mint például a piac- és
vásártartás szabályai, jövedéki- és adótörvény. Továbbá a közelgő magyar uniós
elnökséget is fel kell használni arra, hogy üzenetünk európai szintre is
eljusson.

Civil összefogás és ajánlás által a KAP 2013 és az EU 2020as
stratégiába is be kell épülniük a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést
és feldolgozást segítő céloknak és programoknak.

Az uniós csatlakozás nagy próbatétel volt a magyar
mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak
felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai
jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra. 
Helyzetüket tovább nehezítette a rájuk zuhanó uniós higiéniai és
élelmiszerbiztonsági szabályozás. Mindeközben különböző okok – például a nagy
élelmiszerláncok terjedése, a helyi szabályozás és a higiéniai előírások
szigorítása – miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is
megszűntek.

 

A falusi vendégasztal segítheti a vidéki lakosság fennmaradását

“A gazdák zöme a túlélésért küzd, ezért minden olyan lehetőségre szükség
van, amely emelni tudja a jövedelmüket. Minél feldolgozottabb mezőgazdasági
termékeket állít elő egy gazdaság, annál nagyobb lesz az életképessége.
Kamaránk támogat minden olyan törekvést, amely a gazdák túlélését segíti, mert
bízunk a magyar vidék feltámadásában. Az új jogszabályt fontos kezdő lépésnek
tekintjük, és a jövőben további felesleges gátak lebontását is segítjük” –
mondta Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar
Biokultúra Szövetség alelnöke.


Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke
hozzátette, a hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a
vidékfejlesztést, egyszerűsíti a  kisléptékű élelmiszerrendszer
szabályozását és hozzájárul a magyar hagyományok ápolásához. A rendeletbe
bekerülő falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos
környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az
adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek  családias
környezetben történő bemutatása   és értékesítése. Ehhez jól
társítható a gazdaság bemutatása mellett a hagyományos népi attrakciók
(népviselet, néptánc, népzene) megjelenítése is.


Hosszú egyeztetési munka volt


A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent
jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az
és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben
létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai
elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden
európai élelmiszert előállító üzem elé.

A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok
tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak
értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar
„kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai
az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy
módosításra szorul.

A civil szervezetek egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések
tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését
szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak
nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan
életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva,
például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban
is.

A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet,
és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A
közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült.
Ilyenek például:

  • a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék -pl sajt, kolbász
    – is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe
  • a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz
  • nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei


Az FVM s aját kezdeményezésére kerültek bele a rendeletbe a következő pontok:

  • a falusi vendégasztal szolgáltatás
  • a strucc- és emutenyésztők is bekerülhetnek a kistermelők körébe.

 


További teendők


Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői
pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a
termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű
jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi
vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból
származó termékek értékesítését.

Forrás: SZÖVET

Kép [cc] cwbucheler

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás