• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Felpörgetheti a vidéki gazdaságot az új rendelet

2010.04.30. /
Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. Ez megkönnyítheti a kistermelők által előállított helyi élelmiszerek piacra jutását.

53 civilszervezet - köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete is - egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek, amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.

A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd, és ez remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan elérhető módosításcsomagba fontos elemek bekerültek, ám egyes intézkedések új problémákat is felvetnek.

 

Boltban is kapható lesz kistermelői termék

„Végre a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain, ha a kistermelői rendelet régóta várt módosítása életbe lép. Lényeges változást hoz ugyanis, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei - mint például sajtok, lekvárok, kolbászok - is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek." - mondta Szabadkai Andrea, Szövetség az Élő Tiszáért munkatársa.

Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit növelik.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is kezdeményezett módosításokat: a rendelet hatálybalépése esetén például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. További fontos változás lesz, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni. Egyes pontok pedig a házhozszállítás szabályain enyhítenek.

Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője elmondta, hogy a gazdasági- és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhat a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. „A kistermelői rendelet módosításával nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk, de további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni - mint például a piac- és vásártartás szabályai, jövedéki- és adótörvény. Továbbá a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy üzenetünk európai szintre is eljusson.

Civil összefogás és ajánlás által a KAP 2013 és az EU 2020as stratégiába is be kell épülniük a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak.

Az uniós csatlakozás nagy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra.  Helyzetüket tovább nehezítette a rájuk zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás. Mindeközben különböző okok - például a nagy élelmiszerláncok terjedése, a helyi szabályozás és a higiéniai előírások szigorítása - miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.

 

A falusi vendégasztal segítheti a vidéki lakosság fennmaradását

"A gazdák zöme a túlélésért küzd, ezért minden olyan lehetőségre szükség van, amely emelni tudja a jövedelmüket. Minél feldolgozottabb mezőgazdasági termékeket állít elő egy gazdaság, annál nagyobb lesz az életképessége. Kamaránk támogat minden olyan törekvést, amely a gazdák túlélését segíti, mert bízunk a magyar vidék feltámadásában. Az új jogszabályt fontos kezdő lépésnek tekintjük, és a jövőben további felesleges gátak lebontását is segítjük" - mondta Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.


Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke hozzátette, a hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a  kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és hozzájárul a magyar hagyományok ápolásához. A rendeletbe bekerülő falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek  családias környezetben történő bemutatása   és értékesítése. Ehhez jól társítható a gazdaság bemutatása mellett a hagyományos népi attrakciók (népviselet, néptánc, népzene) megjelenítése is.


Hosszú egyeztetési munka volt


A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai élelmiszert előállító üzem elé.

A „hagyomány és rugalmasság elvének" megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek" tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői" rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.

A civil szervezetek egyebek között a „helyi" és a „kisléptékű" kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is.

A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet, és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült. Ilyenek például:

  • a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék -pl sajt, kolbász - is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe
  • a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz
  • nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei


Az FVM s aját kezdeményezésére kerültek bele a rendeletbe a következő pontok:

  • a falusi vendégasztal szolgáltatás
  • a strucc- és emutenyésztők is bekerülhetnek a kistermelők körébe.

 


További teendők


Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését.

Forrás: SZÖVET

Kép [cc] cwbucheler

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében