• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Felmérés az „állatbarát” tojás helyzetéről

2008.04.14. /
A visegrádi országokban működő kiskereskedelmi láncok többségében ketreces tartásból származó tojást árusítanak, ami állatvédelmi szempontból elfogadhatatlan. Miközben a fogyasztók nagy része hajlandó lenne többet fizetni az „állatbarát tojásért”.

 

Mélyalmos, szabadtartású vagy épp biotojást keresel a boltban, de nem találsz? Csatlakozz a Fauna kampányához és írj kedvenc boltodnak, hogy ketreces tojás helyett inkább ilyeneket forgalmazzon!
Tovább >>>
A Fauna Egyesület három másik állatvédő szervezettel közösen a négy visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) végzett felmérést, amelynek során a kiskereskedelmi láncok állatvédelmi elkötelezettségét és a különböző gazdálkodásból - ketreces, mélyalmos, szabadtartás és bio - származó tojás forgalmát vizsgálta.

 

„Nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban egyetlen állati eredetű élelmiszer van, amelynél létezik állatbarát gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain, ez pedig a tojás. Ezért fókuszáltunk ebben a jelentésben a tojásra" - mondta Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója.

Az állatvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi láncok szorítsák vissza a ketreces tartásból származó tojás forgalmát és helyezzék előtérbe az alternatív tartásból származó tojások kínálatát. A fogyasztókat arra biztatják, hogy nézzék meg a tojások jelölését, amelynek első száma az állattartási módot mutatja. (A 0 ökológiai tartási rendszert, az 1-es szám szabadtartást, a 2-es alternatív tartást, míg a 3-mas ketreces tartási rendszert jelöl - a szerk.) Ennek alapján a vásárlók eldönthetik, hogy milyen állattartási módból származó tojásért adnak pénzt. „A termelőket indirekt módon szeretnénk ösztönözni, hogy a hagyományos ketreces tartásról egyre nagyobb mértékben álljanak át alternatív tartási rendszerekre" - fogalmazott Pencz Levente.

Európában egyébként Magyarországon a legmagasabb a tojásfogyasztás 284-287 darab/év/fő, míg az Európai Uniós átlag 220 darab/év/fő. A tojótyúkállomány megközelegesen 15 milliós, ebből kétmillió tenyészállat, mintegy ötmillió az úgynevezett intenzív tojótyúk, amely piacra termel, háztáji körülmények között pedig 8-9 millió tyúkot tartanak.

A Fauna Magyarországon 13 kiskereskedelmi láncot keresett fel felmérése során. A legtöbb szupermarket azonban többszöri próbálkozás ellenére sem válaszolt. A CBA, a Co-op és a Reál visszautasította a válaszadást. A Metro azonban pozitívan válaszolt, sőt saját németországi mintáját követve ki kívánja terjeszteni hazánkra az alternatív tojások sikeres, növekvő értékesítését. A Spar, bár a kézirat készítésekor nem válaszolt, idén a fogyasztók által küldött levelek hatására utólag kitöltötte a kérdőívet és együtt kíván működni a Faunával a ketreces tojások arányának visszaszorításában saját bolthálózatában.

Az Európai Bizottság tojással kapcsolatos Eurobarometer-felméréséből az derül ki, hogy a fogyasztók többségét Európában komolyan érdekli miként bánnak a gazdasági állatokkal. A felmérés szerint a visegrádi országok állampolgárainak nagy része hajlandó lenne többet áldozni az olyan gazdaságokból származó tojásért, amely magasabb állatvédelmi követelményeknek felel meg. Tavaly mind a négy ország válaszadóinak 59%-a vélekedett úgy, hogy hajlandó lenne a megszokott üzlet helyett másik boltban vásárolni csak azért, mert ott több állatbarát terméket forgalmaznak - hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

Az Európai Unió 2012-től tiltja a hagyományos ketreces tojótyúktartást. Helyette egy módosított, úgynevezett feljavított állattartási rendszert ír elő, amely a madaraknak a korábbinál nagyobb alapterületet, továbbá tojófészek, ülőrúd és korlátozott porfürdőzési lehetőség biztosítását tartalmazza. Jelenleg egy ketrec mérete általában 50-szer 50 centiméter, amelyben öt-hét tyúkot helyeznek el. A ketrec alja lejtős rács, van benne etető, itató és tojásgyűjtő szalag. Ezek a körülmények korlátozzák a tyúkokat abban, hogy faji sajátosságukból eredő viselkedésüket gyakorolják, vagyis kitárják szárnyukat, csapkodjanak, vagy porfürdőzzenek. A Fauna Egyesület szerint ennél minden más alternatív tartási mód elfogadhatóbb lenne.

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára némileg ellentétes véleményt fogalmazott meg az MTI-nek. Ő a szabadtartásnál is felmerülő problémákat hangsúlyozta, például hogy a tyúkokat meg kell védeni más állatoktól, vagy a madárinfluenzától. Egy másik friss kutatásra hivatkozott, amely szerint az alternatív tartásban élő tyúkok nagyobb stressznek vannak kitéve a ketrecben tartottaknál, ugyanis meg kell küzdeniük egymással az élelemért. [Kérdés persze, hogy melyiket tartjuk természetesebb stresszforrásnak, az egymással való versengést, vagy a börtönben sínylődést - a szerk.] Földi ugyancsak aláhúzta, hogy a hagyományos tartási módhoz képest dupla annyiba kerül a biotartás, miközben az áruházláncok arra törekednek, hogy minél olcsóbb terméket, ez esetben tojást kínáljanak.

Az Európai Unióban Hollandiában és Ausztriában ennek ellenére egyáltalán nem forgalmaz egyetlen szupermarket sem ketreces tartásból származó tojást. Angliában a British Egg Information Service jelentése szerint pedig a boltban kapható tojások 51%-a szabadtartásból, 8%-a mélyalmos és biogazdálkodásból származik - azaz a ketreces tojások kisebbségben vannak az angol szupermarketek polcain.

A Fauna programigazgatója, Pencz Levente még hozzátette: „Bár a szupermarketek többsége most elutasított bennünket, a velük való együttműködésben hosszú távon gondolkodunk. Szorgalmazzuk az állatbarát termékek növekvő arányú választékban tartását, a tojást követően a tojástartalmú élelmiszerek esetében, mint például a tészta, fagylalt, majonéz. Ezt követően pedig az egyéb, tej- és hústermékek esetében. A vásárlóknak legyen választási lehetőségük dönteni arról, hogy ami a tányérjukra kerül, milyen állattartási rendszerből származik."

 

Forrás: Fauna Egyesület, MTI

Kép [cc] redjar







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében