• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Fehérebb a fehérnél? - A fogmosás etikai dilemmái

2004.08.05. /
Mi minden húzódhat ragyogó mosolyunk mögött? Nem csak széles jókedvünk. A fogkrémek összetevőinek és előállítási módjának köszönhetően nem egy esetben a kozmetikai kísérletek során felhasznált állatok, vagy éppen folyóink élővilága fizeti meg az oly hőn áhított tökéletes mosolyt.

Az emberek kilencvenhat százaléka használ valamilyen fogkrémet, de vajon elgondolkodott-e már bárki is azon, hogy még a fogkrémhasználat is felvet bizonyos erkölcsi kérdéseket.
Hogy csak egy példát említsünk, Nagy-Britannia fogkrémpiacának háromnegyedét két nagy cég uralja, az egyik a Colgate-Palmolive, a másik a GlaxoSmithKline, és sajnos mindkét cégnek vannak kétes összefonódásai. A GlaxoSmithKline-nak génmanipulációs kísérletekben vannak érdekeltségei, ráadásul az egyik legszennyezőbb gyárat üzemelteti Nagy-Britanniában. A britek több alkalommal hirdettek bojkottot a Colgate-Palmolive termékei ellen is, mivel termékeit állatokon teszteli. Szerencsére ez sok fogyasztót felháborít, és ez alkalmat adott számos kisebb cégnek, hogy termékeik alternatívaként helyet kaphassanak a piacon – ám ezek közül nálunk ma még szinte egyik sem kapható.

Kétes összetevők

A fogkrémet eredetileg Kínában kezdték el használni az időszámításunk előtti ötödik-negyedik században. Akkor is és azóta is állandó összetevőként szerepel a fogkrémekben a tojáshéj mint állati eredetű termék, valamint a mirha és a tömjén. Mivel a gyártókat nem kötelezik arra, hogy az összes összetevőt feltüntessék a terméken, igen nehéz kitalálni, vajon fejlődött-e bármit is az összetétel az elmúlt pár ezer évben. Például az Aquafresh, a Colgate és a Clinomyn egyszerűen csak az aroma szót tüntetik fel összetevőként, míg a szaharin (E954), ami szinte az összes fogkrémben előfordul mint mesterséges édesítő, szinte egyik terméken sincs feltüntetve. Ez utóbbi azért is lehet különösen aggasztó, mert egyes tanulmányok szerint a szaharin rákkeltő anyag – írja a brit Ethical Consumer (EC) fogyasztóvédelmi magazin, amely megpróbálta egybe gyűjteni a fogrémek káros összetevőit. Több fogyasztóvédelmi egyesület, köztük a Nők Környezeti Hálózata (Women's Environmental Network) aggódik a fogkrémben található összetevők miatt. Szeretnék elérni, hogy az összetevőket mindenki számára érthetően, a beszélt nyelven tüntessék fel, a jelenlegi felsorolás ugyanis szerintük csak arra elég, hogy összezavarja a vásárlókat.

Szintén kevesen tudják, hogy a legtöbb fogrém tartósítószert is tartalmaz, ráadásul több ismert márka összetevője egy paraben nevű szer, amely a bőrbe is bejuthat, és amelyet sokszor hoztak összefüggésbe a mell és a prosztata rákkal, valamint egyes kutatások szerint a spermatermelődést is nagyban csökkentheti. Ezért az EC szerint nem tanácsos azokat a fogkrémeket használni, amelyekben megtalálható az alkyl parahydroxy benzoate, vagy a butyl, ethyl, methyl és propylisobutyl parabens felirat, ezek ugyanis mind erre a szerre utalnak.

Szintén problémás a Sodium Lauryl Sulphate (SLS), amelyet habképzőként használnak a legtöbb fogkrémben. Legtöbbször fel sem tüntetik mint összetevőt, pedig bőrirritációt okozhat, valamint károsíthatja a májat, és káros hatással lehet a sejtmembránokra is. A 12 órás, vagy egész napos védelmet hirdető fogrémekben általában fokozzák mind a tartósítószer, mind a habképző mennyiségét, ezért ezeket a fogkrémeket ajánlatos kerülni – tanácsolja az Ethical Consumer.

Az EC információi szerint a legtöbb ismert márkában, köztük a Colgate-ben és az Aquafresh-ben is megtalálható a triklozan nevű baktériumölő szer. A triklozan természetes állapotában az anyatejben és a halakban is kimutatható, de nagyobb mennyiségben megzavarhatja azoknak a baktériumoknak az arányát, amelyek a szervezet egészséges működéséért felelősek. Egy dán kutatás szerint a fogkrémben használt triklozan a szennyvízben is kimutatható aktív összetevőként, és a folyókba ömlő szennyvíz egy-két algafajt már végleg kipusztított a vizekből.

A fluorid minden fogkrém állandó összetevője, hiszen a fluor használata állítólag harminc százalékkal csökkenti a fogszuvasodás kockázatát. De ezzel az anyaggal kapcsolatban is felmerülnek problémák. A legkényesebb kérdés a gyerekfogkrémek ügye, a hét év alatti gyerekeknek ugyanis nem ajánlják a magas fluortartalmú fogkrémeket, mégis a legtöbb gyártó az ajánlott mennyiség kétszeresét teszi a gyerekfogkrémekbe. Ráadásul ezek a fogkrémek általában ízletesek is, így a gyerekek előszeretettel eszik: ezért nagyon fontos, hogy a kicsik fogmosását a felnőttek mindig felügyeljék.
Egyes brit városokban a fluorid jótékony hatására tekintettel pár évtizede elkezdtek fluort adagolni az ivóvízhez. Valójában azonban nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a fluoros víz használata valóban csökkentené a fogszuvasodást, ezért a legtöbb európai országban már fel is hagytak e gyakorlattal. Jelenleg a fluoros ivóvíz-kezelés igen vitatott, és további kutatások szükségesek a fluoros ivóvíz pozitív és negatív hatásainak a feltárására.

Vakító fehérség

A fehérítő fogrémek jelenleg a brit piac egy hatodát uralják. Legfőbb probléma velük kapcsolatban, hogy különösen a dohányosoknak ajánlott fehérítő fogrémek túlságosan koptatják a fogat, ezért például a Brit Fogorvosok Egyesülete egyáltalán nem ajánlja ezeket a fogrémeket (kivéve a nálunk nemigen elérhető Macleans Whitening nevű márkát). Mindemellett a legtöbb fehérítő fogrém titánium-dioxidod tartalmaz, ami nagy valószínűséggel rákkeltő anyag, ráadásul a gyárból kifolyó melléktermékei savasítják a folyókat és a tengereket.

Összetételük mellett a fogkrémek csomagolása is felvet környezetvédelmi problémákat. A műanyag tubus mellett a fogkrém teljesen fölöslegesen még egy kartondobozba is be van csomagolva, amely csak a legritkább esetben készül újrahasznosított papírból. Talán egy fokkal jobb az alumínium tubusos fogrém, azokban az országokban, ahol már megoldott az alumínium újrahasznosítása.

Ha alternatívákat keresünk, főleg Magyarországon, nem sok lehetőségünk van. Az itthon forgalmazott fogkrémek gyártójának többsége ellen felmerül valamilyen kifogás. A Colgate-Palmolive-vel kapcsolatban már az elején említettük, hogy nemzetközi állatvédő szervezetek állítása szerint termékeit állatokon teszteli. Az Ethical Consumer szerint ugyanez igaz a GlaxoSmithKline termékeire is, például az Aquafreshre és a Sensodynére, emellett ennek a cégnek kétes politikai összefonódása is ismert a széles körben vitatott környezeti- és külpolitikát folytató Egyesült Államok kormányával, így termékei előkelő helyen szerepelnek a Boycott Bush weboldalon.
Az EC úgy tudja, hogy a Procter and Gamble szintén állatokon teszteli termékeit, valamint több helyen kifogásolják, hogy az általuk gyártott Pampers pelenkákban káros összetevők mutathatók ki.
Az állatokon való tesztelés az Unilevertől sem áll távol, ráadásul állítólag az Unilever nagy haszonélvezője a Feröer Szigetek-i bálnamészárlásoknak is.
Láthatjuk tehát, hogy fogkrémválasztást illetően sem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen majdnem minden óriásvállalatban találunk kivetnivalót. Hardcore olvasóinknak ajánljuk, hogy ha valóban biztosak akarnak lenni abban, hogy sem a környezetet, sem egészségüket nem károsítják, legjobb, ha egyszerűen mentaolajjal ízesített szódabikarbónával mosnak fogat.

Írásunk az Ethical Consumer 2004. januári számában megjelent cikke alapján készült.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében