• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Étterem az egész világ – egy nap, amikor bárki nyithat vendéglőt

2012.09.14. /

A Restaurant Day mottója szerint mindenki nyithat éttermet egy napra. Úgy tűnik, nálunk is sokan vágynak erre, hiszen a Finnországból indult mozgalomhoz az első magyar Restaurant Day alkalmából 11 helyszín csatlakozott. Volt lángosozó, vietnami büfé, grillparti és vega étterem is – mi is kipróbáltuk.

Saját étterem nyitásáról biztosan mindenki álmodozott már, aki szeret a konyhában alkotni és vendégeket hívni – de viszonylag kevesen vágnak bele a vállalkozásba. A Restaurant Day viszont pontosan erre ad lehetőséget: ez az a nap, amikor bárki és bárhol megvalósíthatja a terveit, sütögethet akár egy parkban, árulhat szendvicseket az utcán, kínálhat süteményeket egy forgalmas téren vagy tálalhat akár háromfogásos menüt is a saját étkezőjében.

Az éttermet a Restaurant Day oldalán kell regisztrálni. Ettől lesz több mint egy baráti összejövetel vagy magánakció, így válik a közösség hivatalos tagjává és felkerül a világtérképre is. Innentől már tényleg csak az ötleten és a szervezésen múlik, mennyire lesz sikeres.


Best of Siposok (Fotó: Sipos András, Bakonykút) /   Funky Pho - Fotó: Puklus Péter

A Finnországból indult mozgalom izgalmas határvonalon egyensúlyoz: az ideiglenes, egy-egy délutánra megnyíló éttermek a családi-baráti vendégségek privát terei és a hivatalos, „fizetős” büfék és éttermek nyilvánossága között jelentenek átmenetet. Építenek a már kialakult baráti társaságokra, de lehetőséget adnak arra is, hogy a gasztronómia, az étkezés közösségteremtő erejének köszönhetően új ismeretségek kötődjenek.

Valószínűleg ez az egyik kulcsa a Helsinkiben tavaly májusban indult kezdeményezés hirtelen népszerűségének: Finnországban már az első alkalommal 40 hely csatlakozott az ötletgazdák felhívásához, az augusztusi, hatodik Restaurant Day pedig rekordott döntött: Mexikótól Izlandon át Japánig összesen 782 helyszínen várták a vendégeket a lelkes önkéntes vendéglősök.

A térképet böngészve arra jutunk, hogy szívesen beülnénk egy hagyományos izlandi ebédre Reykjavíkban, kóstolnánk saját készítésű bonbonokat Helsinkiben, vagy limonádéznánk Szingapúrban is, de a Budapest gasztrokultúráját kutató Based on Pig projektnek és lelkes önkéntes séfeknek köszönhetően, a legutóbbi Restaurant Day idején már magyar éttermekbe is ellátogathattunk.

 

„Nyitott magánrendezvény”

A tavaszi főpróba után most magyarországi helyszínek is csatlakoztak az augusztusi, vasárnapi étteremnaphoz: összesen 11 ideiglenes (pop-up) étterem nyílt Bakonykútitól Székesfehérváron át Újlipótvárosig.

A Balaton környékén különösen nagy volt az éttermek koncentrációja. Talán a kánikulai hosszúhétvége is hozzájárult, hogy a tó körül három helyszín várta a vendégeket. Nekünk Keszthely volt szimpatikus, főként a koncepció miatt: Gelencsér Zsófia vegetáriánus ebédje az eltűnt ízek nyomába eredt.

 


Eltűnt ízek nyomában - Keszthely  (Fotó: Szilva Eszter)

 

Vendéglátóink kertjében minden adott egy kellemes ebédhez: az óriási japánakác alatt megbújó árnyas lugas kényelmes székekkel, terített asztallal marasztal. A dísztóban szökőkút csordogál, aranyhalak úszkálnak, a szemközti falról pedig igazi balatoni horgásztrófeák szemeznek velünk.

Bár az elején kicsit tartunk tőle, hogy belecsöppenünk egy házibuliba, ahol senkit sem ismerünk, a hangulat könnyen oldódik. Érkezésünkkor az előző társaság már a desszertnél tart, a szomszédokból és ismerősökből álló csapat egybehangzóan állítja: egészen új oldaláról ismerték meg Zsófit. Miközben váltjuk egymást, megbeszéljük a menüt és még keszthelyi úti tippeket is kapunk.

 


Eltűnt ízek nyomában - Keszthely  (Fotó: Szilva Eszter)

Közben Zsófi – némi szülői kuktáskodás mellett – készíti és tálalja az ebédet, a menü hideg kardamomos sárgadinnyeleves, padlizsános quiche paradicsommal és cukkinis-diós sütemény kávéval.

Ebéd közben a beszélgetés is könnyebben megy. „’Az eltűnt ízek nyomában’ arra utal, hogy már elfelejtettük, milyen íze van az ételeknek. Én képes vagyok órákat eltölteni a boltban, mert áttanulmányozom, pontosan milyen anyagok vannak az ételekben” – mesél Zsófi az ötletről, majd hozzáteszi, az ebédhez felhasznált zöldségek a kertben és a család telkén, Felsőpáhokon termettek.

A humánökológiát tanuló Zsófi gasztronómia iránti érdeklődéséről is beszél: az egyetem alatt a kollégiumban kezdett el főzni, majd a brüsszeli Erasmus-félév alatt fejlesztette a tudását. Azóta barátai számára ismeretterjesztő gasztroblogot indított (http://eltuntizeknyomaban.wordpress.com/), és egy ismerősével lakásétterem beindításáról szövöget terveket. Többek között ezért is vágott bele az étteremnapba.

„Ez jó kis próba volt” – mondja. Bár néhányan hiányolták a vasárnapi ebédről a sült csirkét, a házigazda örül annak, hogy kevésbé hagyományos ételeket is megismerhettek a vendégek.

A gasztrobloggereket képviselte Bede Anna, a Vegasztrománia szerzője és a Palifőz szakácsa, akik a Balaton-felvidéki Kisörspusztán kínáltak bageleket és salátákat. A déli parton, Siófokon eközben egy másik csapat lángost sütött a szabadstrandon.

 

 


Lángos bár - Siófok

Néhány kilométerrel arrébb, Székesfehérváron pedig Simon Ági tartott barátaival Parázs Pikniket. Ő a barátaival már egy éve szervez moziesteket, amelyek fokozatosan gasztrokísérletezésbe mentek át. Háromtól hatig várták a vendégeket. Az ismerősökön kívül körülbelül 15-20 ember érdeklődött és fogyasztott is a grillen sült zöldségekből. „A meleg miatt eleinte kevesebben jöttek, de 4 órától már kezdtek szállingózni az emberek, és kérdezték, hogy mi ez: magán vagy nyitott rendezvény. Mondtuk, hogy ez egy nyitott magánrendezvény” – mesélte Simon Ági.

Budapesten nyitott éttermet Fűszeres Eszter gasztroblogger és barátnői is, náluk a blogbeszámoló szerint hatvanan gyűltek össze. Funky Pho Pozsonyi úti lakásában vietnami pho-t főztek. A gasztroblogot vezető és étteremnyitásra készülő házaspárnál a barátokon kívül összesen kilenc olyan vendég is megfordult, akiket nem ismertek. A házigazdák nem tartottak attól, hogy idegeneket engednek be a lakásukba: „aki eljön egy ilyen programra, valószínűleg hozzánk hasonló értékrenddel rendelkezik. Másrészt mi vendgészeretők vagyunk” – mondta Éva.

A Based on Pig a Weiner Leó utcában várta a vendégeket egy teadéluánra igazi islert és linzert kínáltak, házi jeges teával: „A ránk jellemző szemléletmódnak megfelelően olyan édességeket készítettünk, amelyek mára ipari torzuláson mentek keresztül” – mondta Sipos Melinda szervező, a Based on Pig munkatársa.

 


Based on Pig Teaparti (Fotó: Puklus Péter)

 

Közösségi boldogság és civil kurázsi

A magyar szervezést koordináló Based on Pig formáció a Facebook-oldal szervezése és a résztvevők összefogása mellett hasznos információkkal is segítette a vállakozó kedvű résztvevőket.

Sipos Melinda szerint mindenhonnan pozitív élményekről számoltak be, és hatóságokkal sem volt semmilyen probléma. „Beszélgettünk arról, milyen furcsa, hogy úgy vagyunk szocializálva, hogy félnünk kell a rendszertől. A Restaurant Day arra is jó volt, hogy ezt felismerjük, és rájöjjünk a civil kurázsi és az ilyen alulról jövő kezdeményezések fontosságára” – mondta Sipos Melinda.

Az éttermek becsületkasszát működtetnek, a keszthelyi ebédért például 500 forintot fizettünk. „Az egynapos étterem nem minősül üzletszerű működésnek, ezért nem számlaköteles. Ez nem üzleti célú tevékenység, senkinek sem az a célja, hogy ebből meggazdagodjon, de persze az sem, hogy anyagilag bukjon rajta.

Fontos, hogy legyen hozzájárulás, és ne csak azok vehessenek részt, akik megengedhetik maguknak, hogy megvendégelnek embereket” – részletezte a szervező, aki szerint a Restaurant Day a „közösségi boldogság”, a common happiness miatt lett ennyire sikeres.

 

Based on Pig Teaparti (Fotó: Puklus Péter, Budapest) / C'est ci n'est pas un pain (Fotó: Puklus Péter)

A mozgalom elterjedéséhez természetesen a közösségi média is hozzájárult, amely sokat lendíthet a szervezésen. „A közösségi média jó eszköz arra, hogy létrejöjjön a Restaurant Day. Szinte mindenki fent van valamilyen oldalon, sokat segítenek a Facebook-esemény oldalak az éttermek reklámozásában. A finnek is buzdítanak arra, hogy legyen az étteremnek esemény oldala, de ha valaki nem akar, nem kötelező, mert a térképre mindenki felkerül. Mivel nálunk még új a dolog, nagyobb a szerepe a személyes ismeretségnek, meghívásoknak is. Helsinkiben viszont már nehezen lehet szem elől téveszteni a Restaurant Dayt, mert a városban töb mint 540 hely van, lépten-nyomon belebotlasz valamibe. A közösségi oldalaknak ekkor már kisebb a jelentősége, mész az utcán, és látod, hogy vannak helyek” – mesélte Sipos Melinda.

A legtöbb helyszín még mindig Finnországban van, de egyre több országban csatlakoznak a mozgalomhoz: „Finnországban nagyon más a közeg, bár magas az életszínvonal, az éttermek nagyon drágák. Ehhez a szabályozottsághoz képest a Restaurant Day nagyon erős kontraszt és alternatíva. A dél-európai országokban viszont nincs résztvevő, érdekes, hogy ez miért van így. Talán azért, mert ott az étterem sokkal inkább szerves része az emberek életének” – véli a szervező.

Az augusztusi Restaurant Day sikere után már biztos, hogy a következő, novemberi naphoz is csatlakoznak magyar helyszínek – még van idő ötletelni, milyen izgalmas ötlettel lehet előrukkolni.

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében