• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Étrendünk sötét oldala

2007.07.27. /
A Mental Health Foundation által készített tanulmány szerint az elmúlt ötven évben alapjaiban változtak meg táplálkozási szokásaink és táplálékaink, a megváltozott élelmiszerek hatására pedig felborult szervezetünk évszázadok alatt kialakult, kényes vitamin- és zsírsav-egyensúlya. Mindez bizonyíthatóan negatív hatással van mentális állapotunkra és egészségünkre.

Közismert tény, hogy ma már pusztán élelmiszerekkel igen nehéz fedezni azt a vitamin- és ásványi anyag mennyiséget, ami alapvetően szükséges a mindennapokhoz, nem beszélve a fokozottabb vitaminszükségletről, például terhesség alatt vagy betegség után.

Átlagos élelmiszerboltban szinte kizárt, hogy vegyszermentes élelmiszerekhez jussunk, a zöldség pedig bizonyosan sokkal több rovarirtó szert, viszont kevesebb napot látott, mint akár még szüleink idejében is. A takarmányozási célra használt gabonákhoz például egyre nagyobb mértékben használnak vegyszereket, amik aztán az állati eredetű termékeken keresztül bejutnak a mi szervezetünkbe.

A legújabb kutatások szerint mára megváltozott az állatok zsírösszetétele is, ami révén a kedvező hatású omega-3 zsírsavakból egyre kevesebbet, míg omega-6 zsírsavból egyre többet fogyasztunk az elfogyasztott húsok révén. Ez pedig - a vitamin- és ásványi anyag hiánnyal együttesen - igen rossz hatással van mentális állapotunkra. A zsírsavak e felborult összetétele sokszor okoz levertséget, koncentrációs és emlékezet-problémákat, állítják a Changing Diets, Changing Minds: how food affect mental well being and behaviour (Változó étrend, változó agy: hogyan hat az élelmiszer a mentális jóllétre és viselkedésre?) című tanulmány szerzői.

 

Mi kell?

A legfontosabb anyagok, amelyek a stabil mentális állapotért és a jó közérzetért felelősek, az omega-3 zsírsavak (ezek többnyire halakban találhatóak meg), a cink, a magnézium és a vas, valamint a B-, C- és E-vitaminok. Azt természetesen nem lehet állítani, hogy aki ügyel arra, hogy étrendje mindig tartalmazza ezeket az anyagokat, annak soha, semmilyen mentális betegsége nem lesz, annyi azonban bizonyos, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok jobb közérzetet biztosítanak, és segítenek csökkenteni bizonyos mentális betegségek tüneteit, csakúgy, mint a kezelésükre használt gyógyszerek mellékhatásait - állítják a tanulmány szerzői. E tápanyagok beviteléhez sok zöldséget, gyümölcsöt, magvakat, diókat, teljes kiőrlésű gabonát, valamint alkalomadtán olajos halakat, tejterméket és húst kell fogyasztani.

Őseink még sokat fogyasztottak ezekből az élelmiszerekből, de a nyugati világban, és egyre inkább a szegényebb országokban is az a tendencia, hogy egyre kisebb mennyiségben és egyre kevesebbféle gyümölcsöt eszünk. Ugyanez a helyzet a gabonával (Nagy-Britanniában például az elfogyasztott gabonák 90%-a búza), valamint a hallal is. Ezzel szemben egyre több zsíros húst, valamint ismeretlen összetételű, félkész terméket fogyasztunk, és velük együtt adalékanyagokat valamint mezőgazdasági kemikáliákat is.

Már régóta tudjunk, hogy zsírból sem mindegy, milyet fogyasztunk, a telített zsírsavak - amelyeknek az a jellemzője, hogy kemények, mint például a vaj - ugyanis sokkal inkább vezetnek keringési megbetegedésekhez, mint telítetlen társaik - amelyek sokkal lágyabbak vagy akár folyékonyak, mint például az olívaolaj, így jobban tudja őket a szervezet felhasználni. Egyre több cukrot, sót és telített zsírt eszünk, ami nem csak elhízáshoz, és keringési problémákhoz vezet, hanem - a már idézett kutatás szerint - mentális betegségekhez és antiszociális megnyilvánulási formákhoz is.

 

Sokan vannak

A kutatás készítői szerint jelenleg a felnőtt lakosság mintegy 10%-a szenved valamilyen mentális betegségben, ami azt jelenti, hogy minden negyedik család érintett. Ráadásul ez a szám egyre csak növekszik. Bár az idézett adat kifejezetten kutatásuk helyszínére, Nagy-Britanniára vonatkozik, Európa más országaiban is hasonló lehet a helyzet.

A mentális betegségek között messze első helyen áll a depresszió, és kevesen gondolnak bele, hogy ezek a betegségek nemcsak az érintett családokra, hanem az államra és a társadalomra is nagy terhet rónak. A betegségek kezelésének költsége és a kieső munkaidő költségei ugyanis egyre magasabbra rúgnak.

A legutóbbi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az általunk elfogyasztott étel hat az agyunk szerkezetére és működésére. A kutatások szerint a megváltozott táplálkozásnak elsősorban a hiperaktivitás, a depresszió, az Alzheimer-kór és a skizofrénia kifejlődésében lehet szerepe. Az élelmiszerekben található adalékanyagok pedig bizonyítottan hatással vannak, főleg a gyerekek viselkedésére.

Több kutatás irányult a halfogyasztás és a depresszió közötti összefüggések felderítésére, kimutatva, hogy azokban az országokban, ahol több halat fogyasztanak az emberek, kevesebben szenvednek depresszióban. Ugyanezt mutatták ki a sarkvidékek és Finnország lakosainak körében is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy voltak olyan kutatások is, amelyek semmilyen összefüggést nem találtak a halfogyasztás és a depresszió között.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a telítetlen zsírsavaknak nagy szerepük van a hangulat javításában, és egyes depressziós betegeknél javulásról számoltak be omega-3 zsírsavak adagolása után. A hal mellett a folsav hatását is kimutatták a depresszió megelőzésében.

 

Történelmi kitérő

Tévedés azonban azt hinni, hogy a táplálkozás megváltozása csak a modern kor sajátja. Az első radikális változás a táplálkozásban a mezőgazdaság kialakulásával következett be, ekkor ugyanis az emberek egyre nagyobb mennyiségben kezdtek el gabonát fogyasztani. A gabona fedezte napi energia-bevitelük 40-70%-át, míg a gyümölcsök bevitele, amelyek a gabonák előtt az étkezések egyik fő összetevői voltak, csökkent, ezzel együtt természetesen csökkent a bevitt vitamin mennyisége is. Csökkent a húsfogyasztás is (ami főleg vad húsokból állt).

Ez az addig kiegyenlített omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlyát megbontotta: egyre inkább az omega-6 zsírsavak kerültek túlsúlyba az étrendben. A régészeti kutatások a megtalált csontvázak vizsgálata után azt mutatták, hogy ez az étrendváltozás jelentős egészségbeli romlással is járt. Később ez jelentősen javult a termesztett növények fajtájának növekedésével, az állattenyésztés bevezetésével és a halászat kialakulásával.

Az újonnan kialakult egyensúly az ipari forradalom idején bomlott fel újra, amikor a városba áramló munkásokat olcsó élelmiszerrel kellett ellátni, és ezzel párhuzamosan kialakultak mindenféle tartósító eljárások is. A gőzgéppel hajtott malmok olcsón állították elő a lisztet, bár akkor még nem gondoltak arra, hogy az így előállított fehér lisztben mennyivel kevesebb a vitamin.

Drámaian megnőtt ugyanakkor a húsfogyasztás. Míg az 1800-as években egy európai ember átlagosan évi 2,5 kg húst fogyasztott, ez a szám a század végére 45 kilóra nőtt. Ezzel párhuzamosan a zöldségek fogyasztása mintegy 30%-kal esett vissza. A huszadik században legnagyobb mértékben a cukor előállítása nőtt: a század eleji 8 millió tonnáról több mint 70 millió tonnára.

A huszadik században az élelmiszer-előállítás gyorsabban nőtt, mint a népesség, és mára annyi élelmiszert termelünk, hogy mindenkinek jutna belőle napi 2700 kalória (30 évvel ezelőtt ez a szám 2300 kalória volt). Ez azt jelenti, hogy az előállított mennyiségből mindenkinek jutna elegendő élelem.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy az elfogyasztott hús minősége is sokat változott a második világháború óta. Az állatokat kövérebben vágják le, mint ötven éve, és szervezetük sokkal több zsírt és káros zsírsavat tartalmaz, mint annak ellőtte. Az a 350-féle rovarirtó és vegyszer pedig, amit szerte a világon használnak, nemcsak a növényekbe, de a takarmányon át a húsba és a tejbe is belekerül.

 

A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt tölthető le >>>

 

Forrás: Mental Health Foundation

Képek [cc] SXC



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében