Egyre több olyan problémával
kell szembenéznünk, amelyek érzésünk szerint túlnövik egyéni hatókörünket:
globális felmelegedés, fajok kipusztulása, állatkísérletek, üzemi mezőgazdaság
terjedése, fegyverkereskedelem, vagy az emberi jogok figyelmen kívül hagyása – csak
hogy néhányat említsünk. Sokakat megrémít az előbbiekkel jellemezhető jelen
helyzet, az egyén tehetetlennek érzi magát, tipikus reakciója, hogy „én semmit
sem tehetek”.

Ugyanakkor egyre többen hisznek abban,
hogy a dolgokra hatással lehetünk, és etikus fogyasztásunkkal ösztönözni
tudjuk a fenntartható gazdálkodást, amely nem zsákmányol ki és nem
szennyez. Sokan gyakran nem látják értelmét, hogy kampányokat vagy
politikai pártokat támogassanak, ám az etikus fogyasztás mindenki által elérhető, gyakorlati és
hatásos eszköz a kezünkben.

Mi is az etikus
fogyasztás?
Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy
olyan termékeket, szolgáltatásokat vásárolunk, amelyeket etikusan működő vállalatok
etikus módon állítottak elő, illetve forgalmaznak. Bár az „etikus” fogalom mást
jelenthet minden cégnek és fogyasztónak, valójában azt jelenti, hogy nem okozunk
fájdalmat senkinek, és nem zsákmányoljuk ki sem az emberiséget, sem az
állatvilágot, sem a természeti környezetet.

Az etikus vásárlás gyakorlata
Az
etikus vásárlást több mindent jelenthet.
Támogató vásárlás: olyan termékeket
vásárol vagy részesít előnyben a fogyasztó, amelyeket méltányos kereskedelemi
csatornákon forgalmaznak, biogazdálkodásból származnak, erőszakmentesen
készülnek. Mivel ez az úttörő vállalatokat közvetlenül befolyásoló eszköz, ez a
legfontosabb.

Ellenző vásárlás: elkerüljük olyan termékek
vásárlását, melyeket helytelenítünk, mint például a szennyező autók vagy a
hizlalóketrecből, ketreces tojótyúk tartásból származó tojások.

Vállalat-alapú vásárlás: azt jelenti, hogy
a vállalatot, mint egészet kezeljük. Például a Nestlé bojkottja a cég összes
márkája, összes leányvállalata ellen szólt annak érdekében, hogy a harmadik
világban folytatott anyatejjel kapcsolatos marketingjének megváltoztatására
kényszerítsék.

Teljesörű megközelítés: az előző három módszer
kombinációját jelenti, vagyis amikor azt értékeljük, melyik márka a
legetikusabb, egyszerre figyelünk az egész vállalatra, annak összes termékére.

Az etikus fogyasztás
előnyei
Az etikus termékek vásárlásával közvetlen támogatást
nyújtunk a haladó gondolkodású vállalatok számára fejlesztve a fennálló
állapotot, ugyanakkor gyengítünk olyanokat, akik a profit érdekében helytelenül
járnak el, csalnak, szabálytalankodnak, visszaélnek piaci erejükkel.

Például, ha veszünk egy öko-mosogatószert,
annak árával támogatjuk előállítóit és forgalmazóit, hogy az illető cégek környezetkímélő technológiába
és termékük reklámozásába fektethessék bevételeiket. Ugyanekkor a régi mosogatószert
már nem vásároljuk többé, így annak előállítói elesnek a bevételtől, és ösztönözve
érezhetik magukat arra, hogy változtassanak gazdálkodási módjukon.

Mindenki vásárlásra kényszerül, de az etikus
fogyasztó minden egyes vásárlása alkalmával megkülönbözteti a terméket és a
vállalatot is.

Az etikus vásárlás társadalmi
előnyei nagyon széleskörűek lehetnek. Ösztönzi az innovatív termékeket és
vállalatokat; ugyanakkor gátolja azokat, akik nem vesznek tudomást tevékenységeik környezeti és társadalmi következményeiről. Az
etikus vásárlás jegyében a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy beleszóljon,
milyen módon állítsák elő az általa is
fogyasztott terméket, és hogyan működjön az azt előállító
vállalat.

Az
etikus fogyasztás nem helyettesít más politikai akciókat, illetve nem csak az
egyéni fogyasztásra vonatkozik. Az „etikus beszerzést” például szervezetek,
klubok, kereskedelmi egyesületek, vállalatok, helyi hatóságok, önkormányzatok
illetve állami intézmények is alkalmazzák már világszerte.

Egy példamutató ország – a brit etikus
fogyasztók

Nagy-Britanniában az utóbbi években sok változás
történt az etikus befektetések, az etikus fogyasztás terén, különböző akciók,
fórumok, kampányok következtében:

– 2004-ben a lakossági hulladék 14,5 %-át
újrahasznosítják, míg 2000-ben ez az arány csak 9,4 % volt;
– 2001-ről
2002-re 13 %-kal nőtt a piacon etikusként pozícionált termékek és szolgáltatások
eladása;
– 1998. és
2003. között 75,6 millió fonttal nőtt a Fair Trade védjegyes
termékek forgalma;
– 2003-ban az Európai Parlament megtiltotta az
állatkísérleteket a kozmetikaiparban;
– 800 ezer család (körülbelül 5 millió
farmer és munkásember) állít elő és forgalmaz Fair Trade-jelzett
termékeket;
– brit a fogyasztók 65 %-a állítja, figyel arra, hogy
ne térjen vissza olyan márkák fogyasztására, amelyet már bojkottáltak
egyszer;
– 2004-ben 4000 a biogazdálkodók (farmerek) száma, míg 1997-ben
ugyanez a szám 800 volt;
– a brazil Amazonas-menti őserdőkből 1 millió
hektárnyit minősítettek őshonosnak a Forest Stewardship nevű civilszervezet
jóvoltából;
– 2003. decemberében 470 ezer ember dolgozott etikai
szempontból átvilágított alapítványokban, ugyanez a szám 137 ezer volt
1997-ben;
– 2002. és 2003. között 16,5 %-kal nőtt a biogazdálkodással
művelt területek nagysága (kb. 726 400 hektárnyi föld);
– a brit
háztartások 6 %-ánál fordul elő vegetáriánus;
– 2002. és 2003. között 1 015
milliárd font értékben adtak el biotermékeket.

Reméljük hamarosan Magyarországon is hasonló
eredményekkel büszkélkedhetünk.

Az
„Introduction to Ethical Consumer”, az Ethical Consumer kiadványa alapján.
Felhasználva a kiadó engedélyével. Fordította és adaptálta: Fertetics Mandy.