• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Etikus ékszerek?

2009.01.19. /

A Kimberley folyamat

A felelősségteljes ékszerek érdekében indított legmagasabb szintű kezdeményezés a Kimberley Folyamat Minősítési Rendszer (Kimberley Process Certification Scheme - KPCS), amit 2003-ban azért hoztak létre az érintettek, hogy megóvják a gyémántpiac integritását a konfliktus-gyémántok törvényes piacokra kerülésétől.

A folyamat a fegyveres lázadó csoportok gyémántalapú finanszírozását próbálja megszüntetni úgy, hogy egy „felügyeleti láncolat" segítségével a kitermeléstől a kiskereskedelemig nyomon követi a gyémántok útját. A Kimberley Folyamat 48 ország (köztük az EU), ipari szövetségek, nemzetközi kiskereskedők, kereskedők, gyémántfeldolgozók és civil szervezetek közös kezdeményezése.

A folyamatban résztvevő országok vállalják, hogy csak olyan más tagokkal kereskednek, akik szintén tartják magukat a -főként a gyémántok nyomonkövethetőségéhez és a bevételekről adott átlátható elszámoláshoz kapcsolódó - alapkövetelményekhez.

A Kimberley saját becslései szerint a konfliktus-gyémántok manapság a nemzetközi kereskedelem 1%-ának töredékét teszik ki, szemben az 1990-es évek 15%-ával. [4] Ez számottevő fejlődés, amely megerősítette a gyémántban gazdag afrikai országok békére irányuló törekvéseit. Néhány tagország azonban még mindig kevés kapacitással vagy politikai akarattal bír ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

2008-ban például társadalmi szervezetek egy koalíciója azt kezdeményezte, hogy zárják ki Venezuelát a folyamatból, mert nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, és nem volt hajlandó alávetni magát a független értékelésnek sem. Bár a társadalmi aktivizmusnak mindig létfontosságú ellenőrző szerep jut, azt várnánk, hogy ilyen komoly kormányzati és üzleti részvétel esetén ennél jobb eszközök is akadnak a tagság szabályozására, illetve az együttműködés elmulasztása esetén a büntetésre.

Az iparág számára alapvető a gyémántok konfliktusmentességére vonatkozó állításokkal kapcsolatos fogyasztói bizalom - alapvetően ez áll amögött, hogy pénzt és időt áldoztak a kezdeményezés elindítására. Ezzel együtt az ipar és a civil társadalom csak megfigyelők a folyamatban - a megvalósítás oroszlánrésze a kormányok feladata. Így a Kimberley erőssége egyben a gyengesége is lehet. Összehozta az iparágat és a kormányokat, hogy globális szabályozást dolgozzanak ki a nyílt konfliktusok megelőzése érdekében. A globális kormányzásnak ez a szintje azonban megnehezítheti, hogy a célokat szélesebb, konkrétabb társadalmi összefüggésekben határozzák meg.

 

A DDI

A Kimberley valószínűleg soha nem fogja garantálni, hogy a gyémántokat jó munkakörülmények között bányásszák, hogy betartják az emberi jogokat, és hogy a bányák bérbeadásából származó jövedelmeket a kormányok elszámoltatható módon költik el. Mivel sokkal több tényezője is van annak, hogy a gyémántbányászok számára a drágakövek kitermelése egyben a nyomor enyhítését is jelentse, 2007-ben megalakult a számos érintettet egy szervezetben tömörítő civil szervezet, a Gyémánt Fejlesztési Kezdeményezés (Diamond Development Initiative - DDI). A főleg a Kimberley-folyamat résztvevőiből verbuvált [5] társaság azért alakult, hogy a kézi gyémántbányászokat és a közösségeiket érintő társadalmi és gazdasági kihívásokkal foglalkozzon.

A DDI Sierra Leoneben folytatott konzultációk alapján jelenleg szabványokat és elveket dolgoz ki kormányok, donorok és társadalmi szervetek számára. A közeljövőben várhatóan Angolában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is dolgoznak majd. A DDI azt is vizsgálja, hogy átfogó kritériumrendszer és független ellenőrzés alatt álló beszállítói láncok segítségével miként lehetne „etikus" minősítéssel ellátni a gyémántokat.

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében