fbpx

| Tudatos Vásárló

Az erő odaát van – szupermarketek hatása a termelőkre

A szupermarketek – vevői erejüknek köszönhetően – képesek arra, hogy maguk diktálják az üzleti feltételeket.  Pozícióik erősítése érdekében az ár- és költségnyomást a szállítói láncon keresztül továbbhárítják, mindez rendkívül negatívan érinti a lánc végén lévő beszállítókat, termelőket. 

A rohamos urbanizáció és a mezőgazdasági nagyüzemek terjedése ellenére a mezőgazdaság világméreteket tekintve továbbra is kistermelői kézben van.

·         A világ lakosságának több mint 1/3-a vidéken él.

·         500 millió kisbirtokos gazdaság kb. 2 milliárd embert tart el.

·         450 millióan dolgoznak világszerte a mezőgazdaságban.

·         Az élelmiszer- és mezőgazdasági terméklánc másik végén pedig 7 milliárd mindinkább urbanizálódott fogyasztó helyezkedik el.

 

A mezőgazdasági alapanyag gyártás, az élelmiszer feldolgozás és az élelmiszer kiskereskedelem szereplőinek fokozódó koncentrációja miatt az áru szűk keresztmetszetű termékláncokon keresztül jut el a végső felhasználóhoz.

 

Gyerekmunka nélkül?

A világon a kakaó 90%-át kb. 5,5 millió kistermelő termeli meg, különösen olyan országokban, mint Elefántcsontpart és Ghána. A kistermelők a kakaóbab termésüket nagy nyersanyag kereskedőknek adják el, akik beszerzéseiket többnyire helyi közvetítőkön keresztül bonyolítják. A kistermelők részesedése a kakaópiac 1990-es liberalizációja óta lényegesen csökkent, miközben az értékesítési lánc másik végén ehelyezkedő nagyvállalatok egyre nagyobb részesedésre tesznek szert. Sok nyugat-afrikai országban a kakaótermesztő családok jövedelme a létminimum alatt van. 

A 2001-es ún. Harkin-Engel jegyzőkönyv aláírásával több gyártó (ADM, Barry Callebaut, Cargill, Ferrero, The Hershey Company, Kraft Foods, Mars, Incorporated és a Nestlé) önként vállalta, hogy beszállítóik minősítésével és ellenőrzésével megakadályozzák az üzemekben gyakran előforduló gyermekmunkát. A Nemzetközi Munkajogi Fórum (ILRF) azonban megállapította, hogy ez a vállalás sajnos nem volt sikeres, ezt maga a kakaóágazat is beismerte 2012-ben.

 

 

A vevői erővel való visszaélésnek számos formája van

A rendkívüli piaci erőfölény nem csak a felvásárlási árban mutatkozik meg, hanem az együttműködés során alkalmazott konkrét módszerekben is. Néhány németországi példa:

·         az el nem adott árut visszaküldték a szállítónak;

·         a már leszállított árut késve fizették ki;

·         a beszállítóktól pénzt kértek az akciók költségének fedezéséhez;

·         drasztikus szankciós díjat szabtak ki sérült vagy megromlott áru esetén.

Alapvetően az ellátási lánc minden szakaszában megjelenhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, leginkább azonban a lánc végén lévő leggyengébb szereplőket, a termelőket sújtja, mind az EU-ban, mind pedig a világ déli országaiban.

 

 

A kistermelői banánszövetkezetek áruját csak pufferkészletnek használják

A banán a Dominikai Köztársaság második legfontosabb exportterméke és egyben megélhetési forrás az ország szegényebb vidékein. A banántermesztők 90%-a kistermelő (1,2 – 1,5 hektáros földterülettel), ők adják az ország banántermésének kb. 50%-át. Infrastruktúra (raktározás, hűtés, exportlogisztika) hiányában a kistermelőknek nincs esélyük, hogy a kényes és könnyen romló banánt maguk exportálják. Így a kistermelők exportőrökre vannak utalva. Rendszerint az exportőrök maguk is jelentős banánültetvényekkel rendelkeznek, és elsőként a saját termelésű készleteket értékesítik megrendelőiknek.

A kistermelői szövetkezeteket pedig csupán arra használják, hogy tőlük szerezzék be pufferkészleteiket. Mivel a kistermelői szövetkezeteknek nincs közvetlen kapcsolatuk importőrökkel, nincs hozzáférésük a piaci információhoz, az exportőrökre vannak utalva, akik ilyen körülmények között rendkívül kedvezőtlen kereskedelmi feltételeket kényszerítenek rájuk.

A kistermelői szövetkezetek helyzetét súlyosbítja az is, hogy a legtöbb európai és amerikai felvásárló (gyümölcskereskedő és szupermarket üzletlánc) nagy mennyiségben, homogén termesztésű, előnyös külső megjelenésű terményben érdekelt, és megköveteli az egyre költségesebb minőségi szabványoknak való megfelelést. Ezeket a feltételeket az ültetvényesek lényegesen könnyebben tudják teljesíteni, mint a kistermelői szövetkezetek.

A kollektívan szerveződni próbáló kávétermelőket ellehetetlenítik

Amennyiben a kistermelők megpróbálnak kollektívan szerveződni (pl. szövetkezetekbe), úgy a felvásárlók piaci befolyásukat felhasználva mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék az ilyen kezdeményezéseket. Ez a helyzet áll fenn Mexikóban, Nicaraguában és Peruban, ahol a kávéexport több mint 70%-a olyan magánexportőrök kezében van, akik maguk nem termesztenek kávét, hanem kizárólag közvetítők útján szerzik be kistermelőktől.

Ezeknek az exportőröknek a tulajdonában vannak rendszerint a legnagyobb kávéfeldolgozók, csomagolóüzemek és a szállítmányozási infrastruktúra. Emellett országszerte számos kávészakértőt foglalkoztatnak, azért hogy a kistermelőket mezőgazdasági input anyagokkal és különféle szolgáltatásokkal lássák el. Így a kistermelők még inkább rájuk vannak utalva. Az exportőröknek közvetlen a hozzáférése az olcsó tőkéhez és a jelentős állami támogatásokhoz. És a legfontosabb, hogy a kávépörkölő üzemek őket preferálják üzleti partnerként.

Csak összehasonlításképp: ezekben az országokban a kávétermelői szövetkezeteknek maguknak kell – tagjaik segítségével – előteremteniük a tőkét és az erőforrást. Ráadásul nincs közvetlen kapcsolatuk a kávépörkölő üzemekkel és a nagy márkák gyártóival sem.

Számos esetben az exportőrök célzottan arra fordítják anyagi erőforrásaikat, hogy a működő kávészövetkezetektől elcsábítsák tagjaikat, ezzel is gyengítve azokat. Az év kritikus időszakaiban az ilyen exportőrök megbízásából tevékenykedő közvetítők készpénzben kínálnak fel előleget a teljes termésért, tekintet nélkül annak minőségére.  Ez azt jelenti, hogy az egyes kistermelőkkel, vagy ezek kisebb csoportjával szerződnek nem pedig a működő szövetkezetekkel.  Amikor magas a kávé világpiaci ára a szövetkezetek nem tudják felvenni a versenyt a nagy exportőrökkel, mert nem tudják megfizetni tagjaiknak a megnövekedett felvásárlási árat.  Ez meggyengíti a szövetkezeteket, néhányuk bele is bukik.

Megoldások

1.      Ki kell egyenlíteni az erőviszonyokat a mezőgazdasági ellátási láncokban – A kistermelők megerősítése érdekében állami beruházásokat kell megvalósítani a kisbirtokos termelői struktúrákban és a kistermelői szervezetekben, valamint az ellátási lánc minden érintettjét azonos mértékben kell bevonni az ágazatot érintő tárgyalásokba.

2.      Javítani kell a mezőgazdasági ellátási láncok átláthatóságát – Elengedhetetlen a költségek és az árrés rendszeres és átlátható hatósági minősítése a teljes ellátási láncban. Ez az értékelés kell, hogy alapját képezze a versenyhatóságok döntéseinek is.

3.      Át kell alakítani a versenypolitikát – A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésére vonatkozó megközelítést át kell dolgozni, annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi szektorban megjelenő rendkívüli felvásárlóerőt és a megnövekedett piaci befolyást kezelni tudja.

4.      Véget kell vetni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnakSzigorúbb szabályozást (az EU esetében irányelvet) kell bevezetni, amely függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől, az ellátási lánc minden szereplőjére egyformán vonatkozik. Egyértelműen meg kell határozni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, lehetővé kell tenni a névtelen hatósági bejelentését, és garantálni kell a szabályozás hatékony érvényesülését.

5.      Ösztönözni kell a méltányos kereskedelem elveinek elterjedését  – A hosszú távú szerződések, a költségeket fedező árak, az üzleti feltételek átláthatósága nem csak a méltányos kereskedelem körében, hanem azon kívül, általánosságban is érvényre kell, hogy jussanak.

 

Kép: dreamstime shutterbestiol, paha, hannamaria, wikipedia

Forrás: Fair Trade – Wer hat die Macht?

A fordítást köszönjük Martin Anitának, a TVE önkéntesének! 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza 

 

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás