• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az érintettek véleménye – a szélerőművekről

2007.11.05. /
„Nézd, Anyu! Szélturbinák! Akkor már biztosan Ausztriában vagyunk!”

Ismerős a mondat? Bizonyára sokak számára volt nemrég még a határátlépés látható jele, hogy megjelentek a szélturbinák. A helyzet azonban változott. Ausztria felé tartva tavaly óta az első forgó óriások felbukkanásakor még javában Magyarországon, Mosonmagyaróvár magasságában tartózkodunk. Idehaza is felépült már három szélerőműpark, ezek közül kettő Mosonmagyaróváron, a legújabb és legnagyobb a közeli Levélen található. Összesen így már 42 szélturbina termeli a villamos energiát Magyarországon.

Ez jó hír. A szélturbina megújuló energiaforrást használ fel, nem bocsát ki káros anyagokat működése közben, felállítása gyors, és a technológia fejlődése által az ára is egyre kedvezőbb. De vajon szeretnénk-e a közvetlen közelében lakni? Tudjuk, hogy a generátor működése, valamint a lapátok és a levegő érintkezése komoly zajt okoz. Az is ismert, hogy a Nap lapos állásakor a lapátok hosszú, forgó árnyékot vetnek. Sokak szerint a szélerőművek látványa is zavaró. Ezért több nemzetközi kutatás is készült, amely azt vizsgálta, hogy a szélturbinák közvetlen közelében lakó emberek mindennapi életét mennyire érintik, esetleg zavarják az új létesítmények. Az eredmények megnyugtatók.

Egy skót közvélemény-kutatás1 készítői a megkérdezetteket a szélturbináktól való távolság szerint csoportosították, és ez alapján értékelték a válaszaikat. A vizsgálat eredménye alapján minél közelebb laknak az emberek a szélerőművekhez, annál inkább támogatják azokat. Sőt, a közel lakók nagyobb mértékben támogatnák is a szélparkok esetleges bővítését, mint a távol lakók. Egy dán felmérés2 szerint a megkérdezettek 96 százaléka támogatja a szélenergiát. Dániában a villamos energia több mint 20 százalékát a szélenergia adja (összehasonlításul ez az érték Magyarország esetében 0,3 %), így a lakosság gyakran találkozhat a turbinákkal. Magyarországon is készült egy diplomamunka keretében egy közvélemény-kutatás3, amely a szélerőművek társadalmi elfogadottságát vizsgálta Kulcson és Mosonszolnokon. A válaszok alapján a közvetlenül érintett lakosok 77 százaléka támogatja a szélerőműveket, 87 százalékuk szerint pozitív látványt nyújtanak a turbinák, és a zajra is csak a kulcsi szélerőmű tőszomszédságában élőktől érkeztek panaszok. A válaszadók 93 százaléka szerint nem zavaró. A mosonszolnoki és kulcsi megkérdezettek 96 százaléka helyes döntésnek tartja a szélerőművek telepítését, és 90 százalékuk támogatná újabb szélturbinák megvalósulását is.

Ezen felmérések szerint tehát az érintett lakosok nagy része nem éli meg zavarónak a szélturbinák jelenlétét, sőt, az érintettségük elképzelhető, hogy magasabb fokú elköteleződést is eredményez a megújulók mellett.

 

1Scottish Executive Social Research, felmérés ideje: 2003, megkérdezettek száma: 1810 fő, http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/47133/0014639.pdf

2A Dán Szélenergia Ipari Szövetség által készített online közvélemény-kutatás, 2006 február, 1508 fős minta, http://www.windpower.org/composite-1165.htm

3Baros Zoltán - Patkós Csaba - Tóth Tamás: A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon. Légkör. 49. 2004/1. 14-18.

 

A leggyakoribb ellenérvek

 

„A szélturbinák hangosak."

A szélerőművek által okozott zajnak két eredete van. Egyrészt származik a generátor, valamint a turbina mozgó alkatrészeinek mechanikai zajából, másrészt a lapátok mozgása által keltett aerodinamikai zajból. Mindkét típusú zaj jelentősen csökkent az elmúlt időben, pl. rezgéscsökkentő, vagy egyéb mechanikai fejlesztések, vagy a rotorok formatervezése által. Mégis jelentős a jelenleg okozott zaj, amely egy 2 MW teljesítményű turbinánál 102 dB lehet a turbina közvetlen közelségében. Összehasonlításul: egy légkalapács zaja kb. 100 dB hangerősségű, az átlagos közlekedési zaj 80-85 dB. 140 dB feletti hangerősség már fájdalmat okoz. Emiatt fontos, hogy a szélturbinák helyszíne és a legközelebbi lakott terület között megfelelő távolság legyen ahhoz, hogy a zaj el tudjon halkulni. Jogszabály által megállapított, lakott területtől kötelezően tartandó védőtávolság nincs Magyarországon, a beruházók általában 500 méteres távolságot szoktak tartani. Ez a zajszint szempontjából elegendő, hiszen ebben a távolságban az érzékelhető zaj egy csendes nappali szoba hangerősségével egyenlő (kb. 40 dB).

 

„A szélturbinák infrahangokat is okoznak."

Valóban bizonyított, hogy a szélturbinák működése közben, a forgó lapátok és a levegő találkozásakor, keletkeznek infrahangok. Ezek a 20 Hz alatti hangok, melyek az emberi fül számára nem hallhatóak, azonban bizonyos erősség felett károsak lehetnek az egészségre. Például 120 dB hangerősségű infrahang 10 Hz frekvenciával fájdalmat okoz, 115 dB infrahang álmosságot, érzéketlenséget, magas vérnyomást okozhat. A 90 dB alatti infrahangoknak káros hatása nem bizonyított. A szélturbinák által okozott infrahangok 60-70 dB között mozognak, így egészségkárosító hatásuk nem valószínű.

 

„A szélturbinák zavaró árnyékokat vetnek."

A szélturbinák mozgó lapátjai mozgó árnyékokat vetnek, melyek a nap alacsony állása esetén óriási pörgő, gyorsan váltakozó világos és árnyékos foltokat okoznak. Ezt hívják „diszkó-effektusnak" is, amely nagyon zavaró az érintett lakosok számára. Különösen zavarónak érzik ezt a hatást azok, akiknek a házát munkaidő után, este éri el az árnyékhatás, amikor otthonaikban tartózkodnak. A szélerőművek tájolásánál ezért figyelembe kell venni, hogy mely lakóterületeket, milyen gyakran, és milyen napszakban érint a „diszkó-effektus". Törvényi szabályozás nem csak Magyarországon, hanem általában más országokban sincs az árnyékhatás megengedhető mennyiségére vonatkozóan. Egy hüvelykujj szabály alapján ajánlott a szélerőművet úgy tájolni, hogy a legközelebbi érintett létesítmény ne legyen közelebb hozzá, mint rotor-átmérőjének a tízszerese. Azaz egy 90 méter rotor-átmérőjű turbina esetén, az árnyékhatás kivédése érdekében célszerű (lenne) 900 méteres védőtávolságot tartani. Egy másik alkalmazott módszer szerint a lakóépületet érintő, maximum évi 30 napos „diszkó-hatás" tekintenek elfogadhatónak.

 

„A szélturbinák veszélyeztetik a madarakat."

A Bird Life International szerint háromfajta módon érintik a madarakat a szélerőművek. A madarak elvándorolhatnak az érzékelt zavaró hatás elől, a szélturbinák, illetve szélparkok elvehetik az életterüket, illetve összeütközés esetén a turbinák lapátjai a madarak halálát is okozhatják. Emiatt minden országnak meg kell határoznia azokat a területeket, amelyeken veszélyesek lehetnek a szélturbinák a vándorló madarakra. Ezeket a területeket kizárják az engedélyezhető telephelyek közül. A szélturbinák kialakításával is lehet csökkenteni a madárkárosodás kockázatát, pl. változtatható sebességű rotorokkal (minél lassabban forognak a lapátok, annál kevésbé veszélyesek), vagy a lapátvégek színezésével. A legtöbb madárfaj azonban hamar megszokja az új építményeket és elkerüli azokat.

 

 

Megjelent az Energia Klub 230 (Kettőharminc) című hírlevelében. További információ>>>

Kép [cc] Martin Kleppe, Robby van Moor



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében