alap kinézet

System Messages

Erdőirtás

A fa természetes anyag, amelynek jelentős környezeti előnyei vannak az olyan mesterséges, szintetikus anyagokkal szemben, mint a műanyag vagy a PVC. Ennek köszönhetően túlzott kitermelése miatt - sok nyersanyaghoz hasonlóan - az emberiség fa iránti kereslete sem fenntartható. Évente Angliával megegyező méretű területtel fogynak erdeink, aminek következményeit hosszan sorolhatnánk: fokozódik a globális felmelegedés, romlik a talajminőség, állatfajok halnak ki, nem beszélve azokról az őslakosokról, akiknek lakóhelyükre, az erdőre a mindennapi életbenmaradáshoz van szükségük. Az erdőirtások révén nem csak több vadon élő állatot (orángutánt, hegyi gorillát, orrszarvút) és növényfajt veszélyeztetünk, de több mint 1000 fafajtát is kihalásra ítélünk. Ha csak a trópusi erdőkre szűkítjük vizsgálódási körünket, akkor is 30 000 faj kihalását kockáztatjuk minden évben. Az esőerdők a bútoripar áldozatainak csak kis szeletét jelentik, hiszen mára Svédországban és Finnországban is az őshonos erdőknek csak 5%-a maradt fenn, a többi területet mind ültetvénnyé alakították át.

A fennmaradó erdőkre leselkedő legnagyobb veszély a kereskedelmi célra történő fakitermelés. A kereskedelem vérkeringésébe bekerülő trópusi fák kevesebb mint 1%-a származik fenntartható fakitermelésből. A keményfa és a trópusi fák, mint a mahagóni, legtöbbször őshonos erdőkből származnak, nem pedig külön ilyen célra telepített faültetvényekről. Ráadásul az ilyen fák 60%-a illegális úton kerül forgalomba. Becslések szerint a brazíliai eredetű fák 80%-a, az indonéziaiak 70%-a illegális fakitermelésből származik, de Kanada és Oroszország is érintett ebben a problémában. A fenyőből készült faanyagok is lehetnek illegális eredetűek, főleg, ha a megjelölt származási hely Észak-Oroszország. A faiparban uralkodó illegalitásnak, félrevezetésnek és információhiánynak köszönhetően sosem lehetünk biztosak azon faanyagok eredetében, amelyet nem ellenőrzött és minősített forrásból szereztünk be.

Természetesen az illegális fakitermelés nem az egyetlen erdőket veszélyeztető iparág. Az erdőirtás oka lehet útépítés is, illetve a mezőgazdaság, hiszen sokszor azért irtanak ki erdőket, hogy az így megkaparintott földterületen növénytermesztéssel foglalkozzanak.

Nem csoda, hogy egyre több kezdeményezés, tüntetés, és kampány indul a tudatosabb fafelhasználásért és a fakereslet csökkentéséért! Léteznek tanúsítók, akik jelzéssel látják el az adott faanyagot, biztosítva a vásárlókat afelől, hogy legális forrásból származó fát vásárolnak. Ezek a tanúsítók azonban egyelőre kevesen vannak ahhoz, hogy felvegyék a problémával a versenyt, ráadásul a gyártók és forgalmazók nem kötelesek termékeiket ilyen tanúsításnak alávetni.

Faültetések

A kereskedők gyakran azzal próbálják meggyőzni és megnyugtatni vásárlóikat, hogy minden kivágott fáért cserébe ők maguk ültetnek egy másikat (vagy éppen két másikat). Ám a hozzáértők óva intenek: ez csupán retorika. Hogyan is helyettesíthetné bármilyen faültetvény az őshonos erdőket? Az ültetvények biodiverzitása nagyságrendekkel kisebb, mint az őshonos erdőké, amelyeket sok esetben helyettesíteni próbálnak.

Faanyagok összetétele

A deszkák és kartonpapírok gyakran a termelés és gyártás során keletkező hulladékfából készülnek, és a már felhasznált faanyagokat ugyancsak lehet ilyen célra újrahasznosítani. Ám ennek ellenére ezek a termékek sem mindig hulladékfából vagy használt faanyagból készülnek, ugyanúgy származhatnak faültetvényekről vagy őserdőkből.

További aggodalomra adnak okot azok a vegyszerek, amelyekkel a fákat kötik és kezelik, például a gyanta vagy a fomaldehyd. A fa ugyanis, miután már bútor formájában közelünkben van, kibocsáthatja magából ezeket az egészségünkre káros anyagokat. Ráadásul a feldolgozás során a felhasznált gyanta és adalékanyagok a szennyvízbe jutva a vízminőséget is rontják.

Fahulladék

A fakitermelés és -feldolgozás a kitermelés első lépésétől kezdve a termelés legutolsó fázisáig az egyik legtöbb hulladékot gyártó iparágak egyike. Egy kivágott fa csupán mintegy 14%-a kerül ténylegesen a végtermékbe. Hulladék képződik a „betakarításnál”, a fűrésztelepen, illetve a gyárban, ahol aztán a fából végül bútor készül. Minden egyes lépésnél a kiselejtezett famaradék alkalmas lenne további hasznosításra, a levágott darabokat és a fűrészport például hasznosítani tudná az építőipar.

Kerülendő fatermékek

Amennyiben mindenképpen új fabútort szeretnél vásárolni, kerüld a trópusi fából készült bútorokat (főleg a veszélyeztetett fafajtákat és a keményfákat, többek között az ébenfából, mahagónifából, tíkfából/indiai tölgyből vagy az afrikai diófából készült fatermékeket). Tanácsos mindig rákérdezni, hogy melyik országból származik a fa. Ha a kereskedő nem tud válaszolni, akkor jobb más eladót keresni, hiszen ki tudja milyen forrásból szerzik a faanyagot. Ha pedig olyan országokat, régiókat említenek, mint Indonézia, Dél-Amerika, Malajzia, Kína vagy Oroszország, fontold meg jobban a vásárlást.

Hulladék

A leselejtezett vagy kidobott bútordarabok legtöbbször a kommunális hulladéktárolókban végzik. Néhány bútort tanácsos lenne inkább elégetni, bár ezzel a megsemmisítési móddal is gond van: az égéskor keletkező dioxinok a környezetbe jutnak.

A legjobb megoldás tehát: mielőtt megszabadulnál bármely bútordarabodtól, gondold végig, nem lehetne-e tovább használni vagy újrahasznosítani azt. Ténylegesen szükséged van újra a régi helyett? Nincs valaki másnak szüksége rá? A bútorok sokszor felújíthatók, renoválhatók, így újra elfogadhatóvá válnak esztétikai szempontból is.

Forrás: Ethical Consumer, Februray/March 2004. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink